Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-06-18 / 25. szám
2. 1918. junius 18. járadékkötvény kamatozása csak 1918. szeptember 1 - én veszi kezdetét s a jegyzéstől 1918. augusztus 31-ig járó kamatok az aláírási árba be vannak számítva, a kötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegben van megállapítva : 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : a) az 1918. évi junius hó 12-től junius 27- ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 50 f; b) az 1918. évi junius 27.-ét követő időben 1918. évi július 11-ig bezárólag történő aláírás e- setén 91 K 70 f. 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 92 K 50 f. 4. Kamatesedékesség. A nyolcadik hadikölcsön 100, 1000, 5000 és 10,000 K-ás cimleti minden év március 1-én és szeptember 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 572°/°*kai kamatoznak. Az első szelvény 1919. március 1-én esedékes. Ettől eltérőieg az 50 ko- lonás címletek évi szelvényekkel vannak ellátva s ezeknél az első szelvény 1919. szeptember 1-én esedékes. 5. Befizetési hely. A kölcsönre történő jegyzéseknél az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. 6. Részletfizetési kedvezmény. zeit összeg ellenértékének 25' o-a legkésőbb 1918 aug. 5-ig, a második 25%-a aug 24-ig, a harmadik szept. 10-ig, és a negyedik szept. 23-ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visz- szaadja. 7. A jegyzési nyomtatványok. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatványür- lapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás le- vélileg is történhetik, 8. A befizetési elismsrvények kiállítása és a végleges címletek kiadása. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláírási helytől pénztári elismervényt kap A kötvé- j nyék kiadásának időpontja idejekorán hirdetmé- nyileg fog hözzététetni. A kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervények kiadattak. Az aláíró felek a cimletbeosztásra irányuló esetleges kívánságukat a jegyzés alkalmával az „Aláírási nyilatkozatának erre a célra megjelölt helyén kifejezhetik, ily kívánság hiányában a jegyzett összegeket a legnagyobb címletekben fogják kiszolgáltatni. 9. A kölcsön felmondása. A m. kir. pénzügyminisztérium a kibocsátandó 51/a°/o-os járadékkölcsönre vonatkozólag fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse. Azonban az esetleges felmondás 1925. szeptember 1 - ét megelőző időre nem történhetik. Nagybányai Hírlap Azok, akik a befizetésekre pénzintézeti betétjüket kívánják igénybevenni, annál az intézetnél vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél a betét él van helyezve. 11. Különleges kedvezmény a nyolcadik hadiköicsönnél. A kibocsátásra kerülő 572%-os járadékköl- csönkötvények felhasználhatók lesznek a jelenleg alkotmányos tárgyalás alatt álló törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után az annak alapján kivetendő hadinyereségadó fizetésére. A hadinyereségadó fizetésénél a kötvények — figyelemmel ana, hogy az aláírási ár megállapításánál a folyó kamatok is számításba vétettek s figyelemmel arra, hogy az aláírási helyek ötveu fillér jutalékot szoktak a feleknek megtéríteni — minden 100 korona névérték után a voltaképpeni | kibocsátási áron, tehát K 92,50 — 50 f = 92 koronával fognak számításba vétetni. Az aláírók a háború utáni leszerelés folytán eladásra, illetve árverésre kerülő javakat a kibocsátásra' kerülő járadékkölcsönkötvényekkel fizethetik. liy fizetéseknél a kötvények ugyanúgy, mint í a hadinyereségadófizetéseknél minden 100 K névérték után a tulajdonképpeni kibocsátási árat képező 92 koronával fognak számításba vétetni. A leszerelési javak értékesítésénél azok a vevők, akik a vételár fizetésére az általuk jegyzett kötvényeket használják fel, előnyben fognak részesülni. 12. Kölcsönnyújtás kedvezményes kamatláb mel- iett a kibocsájtandó kötvényekre kölcsönjegyzés céljaira. I Az esetben, ha az 572%-os járadékkölcsönre aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 100 K-t meghaladó aláírásoknál ellenben a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10%-a biztositékképen leteendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban. A részletek pedig a következőképp fizetendők: a jegy10. Betétek felhasználása. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. előtti betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratórium feloldórendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönre töiténő befizetések céljaira — önérhetőleg a kikötött felmondási idők épségben tartása mellett — igénybe vehetők. A kibocsátandó kötvényekre az Osztrák-Magyar Bank és a M. kir. hadikölcsönpénztár a kötvényeknek kézizálogul lekötése (lombardirozása) mellett a névérték 75%-áig, a mindenkori hivatalos vállóleszámitolási kamatlábon nyújtanak kölcsönt. Ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóle- számitoíási kamatlábon nyújtanak náluk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felvecnmegcsókolt minket a Lujza néni. A Zsófit csak egyszer, de engem háromszor is. Nem bántam, én is visszacsókollam őt, mert hiszen szép volt és fiatal. Sokkal fiatalabb, mint a mi mamánk, a mostoha. Mert az édesmamánk fiatal volt és szép is, láttam a fényképen, az édes apa mutatta ! S a mit különösen szeretek, a Lujza néninek szép szája és foga volt, mig a mostoha mamának ... brr! Talán ez illetlen is volt tőlem, de arra gondoltam, hogy miért nincs neki is olyan? Az övé csúnya volt, foga, szája. És mikor pörölt velünk ! vagy pláne meg is vert!. .. Juj!. . . nem is szerelek rá gondolni sem ! A Zsófinak megköszönte Lujza néni, hogy elvitt hozzá ; nagyon helyesen tette, úgymond, hiszen ő szereti a kis vendégeket. Az utcán a Zsófitól is elbucsusztam és mentem haza. Testvéreim otthon voltak és én siettem hozzájuk a „mi“ szobánkba, hogy a mama észre ne vegye nálam a süteményt. Dicsekedve mutattam a nővérkéimnek. — Nézzétek csak, mit hoztam nektek !.. .mikor bejön az édes apa . . . Megvallom, féltem egy kicsit a kérdéseitől, hollétemet illetőleg. Az édes apa először is a süteményt látta meg és megkérdezte. — Hol vetted ? A Lujza néni adta, — feleltem és az édesapa ép úgy, olyan furcsán nézett rám, mint a Lujza néni. — Ki az a Lujza néni ? és mit kerestél te nála ? Erre én szépen elmondtam mindent s mikor láttam, hogy édes apa nem haragszik, hanem figyelmesen lesi minden szavamat, megkínáltam őt a süteménnyel... És ő evett belőle. A testvérkéimnek is Ízlett, én bátorságot vettem magamnak és megkérdeztem : — A mama nem tud ilyet... más formát. .. ? Azon a napon édes apa nagyon rosszkedvű volt s az éjjel rosszul aludt. Másnap azt mondta nekem nagy titokban, hogy menjek cl ismét a Lujza nénihez és ké jem el tőle annak a süteménynek a receptjét. Siettem szót fogadni. A Lujza néni megint nagyon piros lett és megint szaladt vizet inni, de a receptet aztán megírta. Soká irta, az igaz, de én ezen egy csöpet sem csodálkoztam, mert az a sütemény igen jó volt és valószínűleg sok minden kellett bele... A receptet otthon az édes apámnak adtam, de úgy, hogy senki se látta. És ő nagyon figyelmesen olvasgatta és sokszor elolvasta. Ezen a napon jókedvű volt és kitünően .aludt. Én pedig mindennapos leltem a Lujza néninél. Szívesen jártam hozzá, mert igen jó volt nála, jobb mint otthon, ahol a mama örökösen zsérnbeit, veszekedett velünk, akár egy vén boszorka. Sok sütemény receptet hoztam még az édes apának a Lujza nénitől, a mit az édes apa mindig megköszönt a Lujza néninek. A recepteknek azonban lehetett valami hibájuk, mert az édes apa egyet sem adott oda a mamának, hogy süsse meg . . . Egyszer aztán az édes apa is eljött velem a Lujza nénihez, a mit én egész természetesnek találtam, hisz oly jó volt ott I Sokat beszéltek együtt s én csak azt vettem ki az egészből: hogy a Lujza néni nem haragszik, ő még mindig a régi, az édes apa meg holmi félreértésről, boldogtalanságról beszélt. Távozásunkkor Lujza néni nem csak engem, az édes apát is megcsókolta, a min én egy csöppet sem csodálkoztam .. . m n ^flGYÁZZUNK A VÉI m m a m m m m
