Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1918-06-18 / 25. szám

2. 1918. junius 18. járadékkötvény kamatozása csak 1918. szeptember 1 - én veszi kezdetét s a jegyzéstől 1918. augusztus 31-ig járó kamatok az aláírási árba be vannak számítva, a kötvény aláírási ára minden 100 koro­na névértékért a következő összegben van megál­lapítva : 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : a) az 1918. évi junius hó 12-től junius 27- ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 50 f; b) az 1918. évi junius 27.-ét követő időben 1918. évi július 11-ig bezárólag történő aláírás e- setén 91 K 70 f. 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvez­ményes (részletekben történő) fizetési módozat vé­tetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 92 K 50 f. 4. Kamatesedékesség. A nyolcadik hadikölcsön 100, 1000, 5000 és 10,000 K-ás cimleti minden év március 1-én és szeptember 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 572°/°*kai kamatoznak. Az első szelvény 1919. március 1-én esedékes. Ettől eltérőieg az 50 ko- lonás címletek évi szelvényekkel vannak ellátva s ezeknél az első szelvény 1919. szeptember 1-én esedékes. 5. Befizetési hely. A kölcsönre történő jegyzéseknél az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. 6. Részletfizetési kedvezmény. zeit összeg ellenértékének 25' o-a legkésőbb 1918 aug. 5-ig, a második 25%-a aug 24-ig, a harma­dik szept. 10-ig, és a negyedik szept. 23-ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visz- szaadja. 7. A jegyzési nyomtatványok. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatványür- lapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kap­hatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás le- vélileg is történhetik, 8. A befizetési elismsrvények kiállítása és a végleges címletek kiadása. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláí­rási helytől pénztári elismervényt kap A kötvé- j nyék kiadásának időpontja idejekorán hirdetmé- nyileg fog hözzététetni. A kötvények kiadása költ­ségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervények kiadattak. Az aláíró felek a cimletbeosztásra irányuló esetleges kívánságukat a jegyzés alkalmával az „Aláírási nyilatkozatának erre a célra megjelölt helyén kifejezhetik, ily kívánság hiányában a jegy­zett összegeket a legnagyobb címletekben fogják kiszolgáltatni. 9. A kölcsön felmondása. A m. kir. pénzügyminisztérium a kibocsátan­dó 51/a°/o-os járadékkölcsönre vonatkozólag fenn­tartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteen­dő három havi előzetes felmondás mellett, a köl­csönt egészben vagy részben, névértékben vissza­fizethesse. Azonban az esetleges felmondás 1925. szeptember 1 - ét megelőző időre nem történhetik. Nagybányai Hírlap Azok, akik a befizetésekre pénzintézeti be­tétjüket kívánják igénybevenni, annál az intézetnél vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cég­nek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél a betét él van helyezve. 11. Különleges kedvezmény a nyolcadik hadi­köicsönnél. A kibocsátásra kerülő 572%-os járadékköl- csönkötvények felhasználhatók lesznek a jelenleg alkotmányos tárgyalás alatt álló törvényjavaslat tör­vényerőre emelkedése után az annak alapján ki­vetendő hadinyereségadó fizetésére. A hadinyereségadó fizetésénél a kötvények — figyelemmel ana, hogy az aláírási ár megálla­pításánál a folyó kamatok is számításba vétettek s figyelemmel arra, hogy az aláírási helyek ötveu fillér jutalékot szoktak a feleknek megtéríteni — minden 100 korona névérték után a voltaképpeni | kibocsátási áron, tehát K 92,50 — 50 f = 92 koronával fognak számításba vétetni. Az aláírók a háború utáni leszerelés folytán eladásra, illetve árverésre kerülő javakat a kibo­csátásra' kerülő járadékkölcsönkötvényekkel fizet­hetik. liy fizetéseknél a kötvények ugyanúgy, mint í a hadinyereségadófizetéseknél minden 100 K né­vérték után a tulajdonképpeni kibocsátási árat ké­pező 92 koronával fognak számításba vétetni. A leszerelési javak értékesítésénél azok a vevők, akik a vételár fizetésére az általuk jegyzett kötvényeket használják fel, előnyben fognak részesülni. 12. Kölcsönnyújtás kedvezményes kamatláb mel- iett a kibocsájtandó kötvényekre kölcsönjegyzés céljaira. I Az esetben, ha az 572%-os járadékkölcsön­re aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláirt összeg egész ellenérté­ke befizetendő. A 100 K-t meghaladó aláírások­nál ellenben a befizetés részletekben is teljesíthe­tő. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10%-a biztositékképen leteendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban. A részletek pedig a következőképp fizetendők: a jegy­10. Betétek felhasználása. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. előtti betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratórium feloldórendeletben foglalt korlátozások alá eső be­tétek a kibocsátásra kerülő kölcsönre töiténő be­fizetések céljaira — önérhetőleg a kikötött fel­mondási idők épségben tartása mellett — igénybe vehetők. A kibocsátandó kötvényekre az Osztrák-Ma­gyar Bank és a M. kir. hadikölcsönpénztár a köt­vényeknek kézizálogul lekötése (lombardirozása) mellett a névérték 75%-áig, a mindenkori hivata­los vállóleszámitolási kamatlábon nyújtanak köl­csönt. Ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóle- számitoíási kamatlábon nyújtanak náluk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felvecn­megcsókolt minket a Lujza néni. A Zsófit csak egy­szer, de engem háromszor is. Nem bántam, én is visszacsókollam őt, mert hiszen szép volt és fiatal. Sokkal fiatalabb, mint a mi mamánk, a mos­toha. Mert az édesmamánk fiatal volt és szép is, láttam a fényképen, az édes apa mutatta ! S a mit különösen szeretek, a Lujza néninek szép szája és foga volt, mig a mostoha mamának ... brr! Ta­lán ez illetlen is volt tőlem, de arra gondoltam, hogy miért nincs neki is olyan? Az övé csúnya volt, foga, szája. És mikor pörölt velünk ! vagy pláne meg is vert!. .. Juj!. . . nem is szerelek rá gon­dolni sem ! A Zsófinak megköszönte Lujza néni, hogy elvitt hozzá ; nagyon helyesen tette, úgymond, hi­szen ő szereti a kis vendégeket. Az utcán a Zsófitól is elbucsusztam és men­tem haza. Testvéreim otthon voltak és én siettem hoz­zájuk a „mi“ szobánkba, hogy a mama észre ne vegye nálam a süteményt. Dicsekedve mutattam a nővérkéimnek. — Nézzétek csak, mit hoztam nektek !.. .mi­kor bejön az édes apa . . . Megvallom, féltem egy kicsit a kérdéseitől, hollétemet illetőleg. Az édes apa először is a süteményt látta meg és meg­kérdezte. — Hol vetted ? A Lujza néni adta, — feleltem és az édes­apa ép úgy, olyan furcsán nézett rám, mint a Lujza néni. — Ki az a Lujza néni ? és mit kerestél te nála ? Erre én szépen elmondtam mindent s mikor láttam, hogy édes apa nem haragszik, hanem fi­gyelmesen lesi minden szavamat, megkínáltam őt a süteménnyel... És ő evett belőle. A testvérkéimnek is Ízlett, én bátorságot vet­tem magamnak és megkérdeztem : — A mama nem tud ilyet... más formát. .. ? Azon a napon édes apa nagyon rosszkedvű volt s az éjjel rosszul aludt. Másnap azt mondta nekem nagy titokban, hogy menjek cl ismét a Lujza nénihez és ké jem el tőle annak a süteménynek a receptjét. Siettem szót fogadni. A Lujza néni megint nagyon piros lett és megint szaladt vizet inni, de a receptet aztán megírta. Soká ir­ta, az igaz, de én ezen egy csöpet sem csodálkoztam, mert az a sütemény igen jó volt és valószínűleg sok minden kellett bele... A receptet otthon az édes apámnak adtam, de úgy, hogy senki se látta. És ő nagyon figyelmesen olvasgatta és sokszor el­olvasta. Ezen a napon jókedvű volt és kitü­nően .aludt. Én pedig mindennapos leltem a Lujza néninél. Szívesen jártam hozzá, mert igen jó volt nála, jobb mint otthon, ahol a mama örökösen zsérnbeit, veszekedett velünk, akár egy vén boszorka. Sok sütemény receptet hoztam még az édes apának a Lujza nénitől, a mit az édes apa min­dig megköszönt a Lujza néninek. A recepteknek azonban lehetett valami hibájuk, mert az édes apa egyet sem adott oda a mamának, hogy süsse meg . . . Egyszer aztán az édes apa is eljött velem a Lujza nénihez, a mit én egész természetesnek ta­láltam, hisz oly jó volt ott I Sokat beszéltek együtt s én csak azt vettem ki az egészből: hogy a Lujza néni nem haragszik, ő még mindig a régi, az édes apa meg holmi fél­reértésről, boldogtalanságról beszélt. Távozásunk­kor Lujza néni nem csak engem, az édes apát is megcsókolta, a min én egy csöppet sem cso­dálkoztam .. . m n ^flGYÁZZUNK A VÉI m m a m m m m

Next

/
Thumbnails
Contents