Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-12-17 / 51. szám
XI. évfolyam. Nagybánya, 1918. december 17. 51. szám. Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos MagyarBányászatl és Kohászati Egyesület Nagybányarldéki Osztályának Hivatalos Közlönye. ■ ■»,!■ j.i™i'inl . .. in -....r.rrn.i ... 'n...- n i El őfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám át a 20 fillér. Megjelenik mindenkedden o-ia oldal terjedelemben Felelős szerkesztő-tulajdonos: »r. AJTÄä FI AGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztősé*: Hunyadi' János-u. 14. az., horá a lapközlemények käldendS Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda NagjrbiynAa'Dégaefeld-fcáafcaa a cinterem felől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket fel veszik, Tiltakozó népgyülést tartott a nagybányai magyar Nemzeti Tanács. A gyűlés vasárnap délelőtt 11 órakor a Lendvay színházban egymás hátán szorongó nagy közönség jelenlétében a legnagyobb rendben és nyugalomban zajlott le. A népgyülés ünnepi szónoka Szőke Béla lelkész, a Nemzeti Tanács elnöke volt. Lelkes, magasan szárnyaló beszéde a közönséget gyakori élénk helyeslésre és hazafias tüntetésre ragadta. Feledhetetlenül megkapó volt beszédének i- maszerü befejezése, mely mély nyomot vágott az ünneplő közönség leikébe, szivébe. A gyulaíehér- vári határozat ellen lelkesen tiltakozó népgyülés az ünnepi szónoknak történelmi és statisztikai adatokon épült beszédét mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel és figyelemmel hallgatta meg. A helybeli socialdemokrata párt nevében Ohn Lajos elnök hosszabb beszédben csatlakozott a Nemzeti Tanács által összehívott népgyülés azon követeléséhez, hogy Magyarország területi. épsége biztosíttassák. Ezután az Országos Propaganda Bizottság budapesti kiküldöttei: Weber magyarul, Muntyán pedig román nyelven tartottak talpraesett ás a közönséget munkára, a népköztársaság létérdekeinek istápolására buzdító beszédet. Ezután dr. Nagy Gábor nemzeti tanácstag olvasta fel a következő határozati javaslalot: A Nagybányai Magyar Nemzeti Tanács 1918. évi december hó 15-én tartott és a város lakosságának minden rétegét jelentékeny részben nemzeti hovátartozandóságra tekintet nélkül magában- foglaló ünnepélyes népgyülésében, lelkes egyhangúsággal a következő határozatot hozta meg és hirdette ki: Magyarország az elmúlt évezreden át olyan rettenetesen súlyos, sokszor túlságosan hosszantartó szenvedéseket állott ki és küzdött át szerencsésen, hogy a sokat szenvedett népeinek hibáján kívül most reázudult csapások türelmes elviselésére kellő lelki és testi erővel, acélozott akarattal rendelkezik. Hatalmas lelkierejének ma is csorbítatlan birtokában a magyar nemzet a világ sorsát átalakító önrendelkezési jogon kívül, melynek most általában egyoldalú érdekek szerint magyarázott mibenlétét a nemzetek békekongresszusa lesz hivatva illetékesen és elfogulatlanul magyarázni és megállapítani, első sorban a lét, a fennmaradás jogát követeli a maga számára, A harmonikus világrendben ezeréves kultur- szereplésével szükségesnek mutatkozott és biztosított létének erős fundamentumát nem engedheti megbontani, mert ez teljes összeomlását, végelsorvadását eredményezné és az^ európai történelem lapjain fényesen tündöklő nemes hivatásokra prae- desztinált nemzet halálát jelentené akkor, amikor a világ sokkal jelentéktelenebb, kis nemzetei újjáéledésüknek diadalmámorában ujjonganak. A magyar nemzet kipróbált és értékes létének természetes joga követeli az ország határainak sértetlen fenmaradását. Szikla szilárd hittel és csüggedetlen bizalommal kell tehát abban reménykednünk, hogy a nemzetek világkrongresszusa velünk fog tartani akkor, amikor tiltakozunk és vétót kiáltunk minden olyan győzelmi mámortól ittas törekvések ellep, melyek magyar hazánk területi épségének megcsonkítására, a magyar nemzet és a vele egy népköztársaságban az önrendelkezési jog helyes magyarázata szerint teljes szabadsággal és egyenlő jogokkal megkínált más nemzetek békés együttélésének erőszakos megbontására irányulnak. A haza bölcse szerint tűrni fog a magyar nemzet csüggedés nélkül, mint ősei tűrtek és szenvedtek, hogy megvédhessék az ország jogait, mert ne feledjék el a velünk ezeréven át együtt élt nemzetek sorsának szószó'ói, hogy mit az erő és a hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozandja. S mi magyarok mondjuk a nagy Kossuth példájára, hogy velünk rendelkezhetik az Isten, bocsáthat reánk szenvedést, bocsáthatja reánk egy újabb háború rettenetes pusztításait, s bocsáthatja reánk a saját honunkban élve való eltemetés minden rettenetes kínját, de azt nem, hogy mi magyar hazánk csorbitatlanságáról és területének sértetlenségéről lemondjunk. Magyarország sértetetlen fenmaradása érdekében tett ezen fogadalmunkról szerezzenek tudomást annak testéből leszakadni töfekvő román polgártársaink is, akik Gyulafehérvárott rólunk, nélkülünk határoztak s nem akarnak többé ez ezeréves hazánknak független, szabad és teljesen egyenjogú polgárai maradni! De szerezzen tudomást fogadalmunkról az egész művelt világ is, mely ma még a felülkerekedett nyers erő tobzódó hatalmi szavával teszi gunytárgyává mindazokat a magasztos elveket, melyekkel bennünket a jog és egyenlő igazság föltétien szolgálatában terelni szakadatlanul igyekezett. Nekünk már nincs nyerserőnk, de van acélozott akaratunk! Magyarok és a magyar haza tántoríthatlan polgárai akarunk maradni: ököllel nem sújtunk azokra az eltévelyedett testvéreinkre akik idegen ország részére akarnak kivágni hazánk testéből egy hatalmas darabot ősrégi magyar városunkkal együtt — nem törődve azzal, hogy ilymódon hatalmas szervezetünk elvérzenék a be. kötözhetetlen és noha be nem heggedő tátongó seben át, de odaállunk a népek*páratlan^itélöszé- ke elé, s ha van még kulturnemzet a világon, ha van még érzék a nemzetek létérdekeinek alapos és igazságos megfontolása iránt, ha van még remény arra, hogy a népek szövetségét csak erkölcsi és nem hatalmi alapon lehet létesíteni: úgy tiltakozásunk éles szavának be kell a legsüketebb fülekbe is hatolnia! Ha pedig még se hatolna be, verődjék éles tiltakozásunk viharzó lármája fel a magyarok Istenéhez, kinek pusztitó villámai sújtanak agyon minden honfiút, aki hazája árulójává, bitang"hite- hagyottává aljasulna le! Mert ha magunk is "maradunk egye*-egyedül, elvitathatatlan igazságunkkal, ebből,kell és fogunk is annyi erőt meríteni, hogy szilárdan bizakodjunk és az egész világ minden szuronya sem lesz képes kiölni belőlünk a szent hitet, hogy Magyarországot tartósan feldarabolni nem lehet I A népgyülés a felolvasott határozati javaslatot lelkes egyhangúsággal elfogadta s hozott határozatának az Országos Magyar Nemzeti Tanácscsal és a Magyar Népkormánnyal való közlését elrendelte. Végül B o z s e n i k Béla főgimn. tanár rövid beszéd kíséretében hat pontból álló határozati javaslatot terjesztett elő, mely igy hangzik: 1. A népgyülés minden tagja mély hódolattal és hálás elismeréssel vési szivébe azon vitéz katonák emlékezetét,‘’akik a négy éves vérzivatar idején a haza szent ügyéért a csatatereken drága véröket ontották és Magyarország eljövendő függetlenségéért, az akkor még csak közeledő népuralomért, mint a népek vértanúi, hősi .halál által életűket feláldozták. Szent csodálattal eltelve gondolunk mindenkor reájok, a csodák, legendák hőseire, a harcok bátor oroszlányaira. Elvárja a népgyülés, hogy a népköztársaság minden itteni hive ezen hösök szent nevét áldó j imáiba foglalva gyakran elrebegi. Elhatározza a népgyülés, hogy alkalmas időben az ő megdicsőült szelleműkért minden templomban, felekezeti különbség nélkül, gyászistentiszteleteket tartar és azon áldozatokat mutattat be az Egek Urának. 2. Meleg szeretettel, a hála ás az elismerés szavaival üdvözli a népgyülés a városnak azon fiait, akik a különböző harcterekről immáron hazatérlek vagy még ezentúl fognak otthonukba érkezni. Szintén mély hódolattal adózik nekik, akik az ország zászlóiát és fegyvereit Európa és Ázsia csatamezőin diadalmasan hordozták körül és országunk nevét a dicsőség koszorújával övezték, barát és ellenség előtt egyaránt. Ő belőlük váltak a mai népuralam előkészítői és babérkoszorus hősei. Ha nem győztek ellenséges embertársaik TERNBERG BESZÉLŐGÉPEI a legjobbak! BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60 saját palota. Tölcséres, kitünő.hangu, teg- ujabbrendszerü . . . , K 150.— Ujtalálmányu tölcsérnélküli „Étofon“ beszélőgép becsukható tetővel a legtökéletesebb ....................................K 300— Re ndelásnál a pénz sídre bekftlleoii.
