Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-12-17 / 51. szám
X 1918. december 17. felett, tegye őket büszkévé, ringassa diadalmámor- ba az a tudat, hogy megbuktatták a zsarnokságot és acélos karjaiknak köszöni az ország minden népe, hogy kivívtuk a szabadságunkat, miután fegyvereinket a vér-ivó királyok és királyságok ellen fordítottuk. Fogadják tőlünk szívesen a magasztalás szavait, a dicséret egész pálmagesztjét. 3. Meleg szeretettel gondol a mai népgyülés a hadifogságban sínylődő fiainkra és testvéreinkre. A nagy távolságok megakadályoznak bennünket abban, hogy vigasztaló, hogy bátorító szózatot hangoztassunk feléjök, de fogadalmat teszünk arra, hogy hazatérésük után mindent elkövetünk majd, hogy kárpótoljuk kiállott szenvedéseikért és feledtessük velők az elviselt fájdalmakat. A nép- gyűlés irányukban is hangoztassa legmelegebb köszönetét és legforóbb elismerését, mint a háborús szenvedések többi dicső hősei iránt. 4. Határozza el a népgyülés, hogy katoná- !j inknak emlékét látható módon megörökíti. Határozza el, hogy magasztos neveiket ércben, márványban és könyvben hirdettetni fogja a jelen — és az utókor számára. Feljegyezteti neveiket a város évkönyveiben. Megiratja könyvekben halhatat-j lan tetteiket, melyek által közvetve vagy közvetlenül segítették kivívni Magyarország népeinek igaz- ' ságos jogait. 5. A népgyülés Nagybánya főterén felállittat- ja a világháború emlékjelét, amely hirdesse, hogy e világháborúból született meg a népek világszabadsága. 6. Rendelkezéseinek végrehajtását a népgyülés a népköztársaság Nagybányai Nemzeti Tanácsára és ezen Tanács esetleges jogutódjára bízza. A népgyülés déli 1 órakor a himnus elének- lésével emelkedett hangulatban ért véget. Szabad forgalom kell! A forradalom által teremtett új helyzet már régebben megköveteli az áruforgalom igen nagy készének szabaddá tételét. A központok, a kötött forgalom, a jegyrendszer és a maximális árak arra valók, hogy elejét vegyék az árdrágításnak, a kész iparcikkek felhalmozásának és ezáltal a forgalomból való elvonásnak. E háborús rendszabá- yok további célja, hogy a meglevő iparcikkeket ^arányosan szétosszák a közönség között, persze mindaddig, amig ezen intézkedésekre szükség van. Ha tehát azt követeljük, hogy a forgalmat készbőrben szabadítsák fel — a maximális árak egyide- ig való fenntartásával, úgy meg kell állapítani e- lőször azt, hogy van-e még most is áruhiány vagy nincs, van-e szükség arra, hogy a készbőr elosztása még most is hatósági beavatkozás utján történjék vagy nem, és hogy kinek érdekében tartják fenn a Készbőrközpontot ? Az áruhiány többé nem áll fenn, sőt népruházati vagy felszerelési cikkek előállitására oly nagy tömeg kész bőr áll feldolgozásra készen, hogy a forgalom megkötése akadályul szolgál a nagyközönség ellátása tekintetében. A háború alatt azért nem volt bőr a közönség számára, mert a katonaság elvitt 90—95%-ot, tehát Világos, hogy arra kell törekedni, hogy termelésünk összesége a közönség kezeihez kerüljön s ne zsúfolják össze a központok temetőszerü raktáraiba. A borkészítés országszerte megindult s bár igaz, hogy sok helyen a cserzőanyag és szén hiánya a termelést egy időre megakasztja, ez a baj nem általános, mert a kis timárok'százakra és ezrekre menő gárdája lankadatlanul folytatja üzemét, napról-nap- ra készít bőrt, tehát bőrhiány nincs. A készbőr elosztása körül hatósági beavatkozásra többé szükség nincs, mert a fent kifejtettekből kitűnik, hogy ez időszerint áruhiány nincs s minden valószínűség szerint belátható időn belül nem is lesz. Gyáraink hónapokra vannak nyersbőrrel ellátva, a készletek a kereskedőknél pedig oly nagyok, hogy ezen bőrökben árhanyatlást s nem áremelkedést várnak. Készbőr tehát lesz, mert nyersbőr van, cserzőanyag a termelő helyeken bő- viben van és Jugoszlávia örömest fogja kiadni e- zen fölös extractkészleteit, mihelyt arra alkalom lesz. A széninség egymagában pedig nem lehet indok a kötött fogalom fenntartására, Budapestéig az ország központjában, amikor de facto mindenütt, szabadon adják és veszik a kész bőrt. Számos városban a közigazgatási hatóságok rendelték el, hogy a bőrgyárosok — természetesen a maxi-, mális árakon a jutalékok hozzászámitásával — ott helyben vagy a megye területére adják el készleteiket. Nemcsak helyi nemzeti tanácsok, hanem főszolgabírók, a megyei hatóságok is lefoglalták a a készleteket s azok forgalomba bocsájtása iránt intézkedtek. Nevetséges, hogy a Bőrbeszerzési r. t. mint Készbőrközpont ragaszkodikm unkaköréhez, holott hazafias kötelessége volna a szabad forgalom helyreállítását szorgalmazni, mert hiszen egyáltalában nem lehetséges, hogy az ország különböző megszállott részeiből idehozzuk a kész árut, sem pedig, hogy odaküldjük a reájuk eső kvótát, oda pedig, ahova szabad a forgalom árut küldeni nem lehet, mert a küldemények értékéért nincs, aki a felelősséget elvállalja, a posta egyenesen visszautasítja a felelősséget. Egész Erdélyben számolnak a megváltozott viszonyokkal s gyáros — tímár szabadon adja el készítményeit, nem várva azt, be inig esetleg kirabolják. Felsőmagyarországból nem jelentik be a bőrt, csak cserébe akarják adni a liptószentmiklósi gyárosok, ha a maximális árnál 25%-al többet és élelmiszereket kapnak érte. A vidéki cipőgyárak készleteit a helyi hatóságok szintén kiosztják, a lakosság között, a fővárosi cipőhivatal egyszerűen beszüntette a jegyrendszert, melyet a jelen körülmények között fenntartani nem lehet, mire való tehát a kötött forgalom ? Ha nem tudunk Budapestre szállítani vagy Budapestről elküldeni árukat, mire való az idevaló bejelentés s innen való kiutalás ? Hogy pedig a Bőrbeszerzési r. t. Budapesten intézkedjen, hogy Szombathelyen kinek adja át a tiinár bőrjeit, arra igazán nincs szükség. Központi elosztás akkor volt szükséges, amikor az országnak volt központja, most, hogy országos központok helyett helyi központok alakulnak ki, az intézkedések joga és kötelessége természetszerűen ezekre háramlik. Mire való, hogy a kecskeméti tiinár Budapestre jelentse be tehénbőrjeit, hacsak másért nem, hogy a Bőrbeszerzésinek 6 százalék jutalékot fizessen azért, hogy intézkedjék, kinek adja át ott Kecskeméten áruját ? A miskolci cipqgyáros vagy a győri disz- műárus ne vehesse anyagját ott helyben vagy a szomszédban, ahonnan a behozatal lehetősége megvan, csakis azért, mert vannak olyanok, kiknek érdeke egy központ fenntartása? Térjünk tehát rá az utolsó kérdésre: kinek érdeke a Készbőrközpont fenntartása ? A válasz megadása előtt le kell szögezni azt, hogy az országnak nem érdeke, a _____________Nagybányai Hirlap _____ lak osságnak pedig hátránya. Országos érdek nem lehet az, hogy az egyik vidéket ellátjuk a másik rovására, mert nem igazságos elosztás az, hogy elvonjuk az árut onnan, ahol nincs, s adjuk oda, ahol sok van. Már pedig ha nincs közigazgatás, ha nincs posta, közlekedés és a küldemények biztonsága, akkor a lakosság érdeke, hogy a valamikor talán célszerű múlttal haladék nélkül szakítani kell. Oly intézményeket, amelyek kárára vannak a közérdeknek, el kell törölni. Az érdekelt lakosságnak saját maga iránti feladata, hogy a forradalmi idők alkotta törvényes alakulások felhasználása után maga intézze sorsát. A Magyar Bőrbeszerzési r.-t. Készbőrközpont idejét múlta. Hazafias kötelessége vezetőségének, hogy felesleges voltát belátva, maga mondja ki megszűnését, maga javasolja a kormánynak feloszlatását s ne engedje a dolgokat addig jutni, amig egyeseket magánérdekeik féltésével fognak vádolni, mert máris hallani oly kijelentéseket, melyek nagyon energikus ily irányú felszólalásokat helyeznek kilátásba. H I R EK. Pirosló hajnalhasadás... Öldöklő tusák vérző mezején Egy ezredéve jártál nemzetem ! Nappalod gyász volt, éjszakád piros Kínnal kövezett bús ösvényeken. Mankót faragtak két karod alá, Térdig vagdalták sebes röptű lábad. Hüs ital helyett ecettel itattak Ha meg-meg nyitottad vonagló szádat. Járomba fogtak, akárcsak a barmot. Hullott a korbács vad ütése rád. A szeges ostor húsod tépte, marta, Mint dúvad, mikor ragadozni jár. A keresztfád szászkaru Golgotha, Láncod jajja, poklok zenéje volt. Porod porszemje : véred özöne, Szívből fakadt seb, tört fekete, fölt. Taszigáltak, tépdestek, torkon rúgtak, Hogy szót se ejthess, mely sóhajba fül. Törzsököd derékban roppanták ketté, Hajtása, hogy ne legyen soha uj! Látásodnak elrablák tiszta fényét S úgy kellett cammognod borús vakon ! Világoságod mártír szív 'világa Volt a jeltelen siri hantokon ! És ha megráztad döbbentő kezed S mint rengeteg vadja, felorditál: Jajjas szavad, jajjal visszhangozá Futó folyam, tiszai délibáb 11 S haj, testvértelenül hanyatlottál le Hányszor, miként a szivén lőtt galamb, Keresztfád hóhér királyok faragták ... Nem sirt utánnad a giling-galang! És most, annyi vér, annyi gyász után Piros hajnal piros zászlója leng. Tompa dübörgés rázza meg a léget, Világ születik, uj, nagyszerű, szent! I Munkás riadó gyújtó zengésére Országok határa porba omol: A szabad kar, szabad kezet szorongat, Mennyországgá változott a pokol ! ! ! __________________ 2.
