Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-09 / 2. szám

1917. január 9. Nagybányai Hírlap 3. sót, Petrozsényt, és Kézdivásárhelyt. Szeptember. Bruszilov uj offenzivál kezd egészen a Kárpátokig nyomulnak. Luck környékén óriási harcok folynak. Az oroszok horribilis vesz­tességeket szenvednek offenzív harcaikban. Ä sommei csata tovább folyik, a németek visz- szavonullak az erős rohamok hatása alatt, jóllehet frontukat sehol sem sikerült áttörni. A Brémen, második német tengeralattjáró ke­reskedelmi hajó is megérkezett Amerikába. A görög válság egyre tart. Egy görög had­test megadja magát a németeknek, Serrail offen- zivája nem sikerül. Venizelosz és pártja forradal­mat szítanak Konstantin király ellen. Mackensent kinevezik a balkán harctér főve­zérének, Erdélyben nagy harcok folynak és a ro­mánok Nagyszebenbőt kivonulnak. Október. Az orosz harctéren kisebb csa­tározások folynak, melyek egy nagyobbnak teive- zett nem sikerűt offenzivának maradványai. Az angolok a sommei csatát folytatják lan­kadt harci kedvvel, de nem minden eredmény nélkül. Serrail is offenzivát kezd, annak Florina el­foglalása az eredménye. A Deutschland újra útnak indul. Brassót visszafoglaltuk, általában megkezdő­dik Erdély kitisztítása. November. Nagy mennyiségű német csa­patoknak a Balkán harctérre való küldése maga után vonja, hogy kénytelenek Verdun alól elvo­nulni. Serrail seregei elfoglalják Monasztirt. Ennek az eseménynek azonban egyáltalában nincsen dön­tő befolyása. Egész Erdélyt kitisztottuk a betörő oláh ha­daktól. A harcok most már javarészt Románia le- i uiéíéii fuiynák ’ bámulatos eredménnyel. Itohsiáii-* iin görög király vitézül ellenál a az enfeníe presz- sziójának. A Deutschland kiköt Amerikában. Németor­szág legújabb bravúrja az U 53 tengeralattjáró is megérkezik Amerikába. December. Ez a hónap oly közel van, hogy élénken áll még emlékezetünkben története. A hónap legkimagaslóbb eseményei Románia si­keres leverése és a központi hatalmak béke aján­lata, amely 12-én történt. A tengeren. A Novara nevű cirkálónk több ellenséges hadidugárut szállító hajót sülyesz- tett el San Giovanni de Meduában. A Warasdi- new nevű hajónk elsüly^sztette a Fresnel nevű francia buvárhajót. A balkán harctéren. December 1.- én. A győzelmes“bolgár csapatok bevonultak Prizd- rendbe. A szerbeknek óriási veszteségeik voltak. A bolgárok 50,000 foglyot és több mint 200 ágyút zsákmányoltak. 2.-án Kövess csapatai bevonultak Pleveljébe. 7. -én Kövess elfoglalta Ipeket. Montenegró egyik legfontosabb városát. 8.-án a szerbek elvesztették Okridát, mi által mace­dóniai uralmuknak vége volt. 9.-én Monasztir esett el. 13. -án a szerbek segítségére siető angol­francia egyesült seregek véres fejjel menekültek Görögország semleges területére. 14. Az osztrák-magyar hadsereg elfoglalta Bejelopokét. Montenegrónak egy renkivül fontosá- gu városát. Régen feledésbe menő események ezek. A- melyek akkor szenzációképen hatottak. Ép ugj a mai események is feledésbe fognak menni. Pedig érdemes ezeket a hőstetteket feljegyezni, melyek oly tengersok pénz és véráldozatot követeltek és a melyek örökre élni fognak történelmünk lapjain. HÍREK. Egy vitézhez. Ezer vésszel szembe nézel Srapnell kartács tűzben S mig a halál száll körülted : Szived egy kis rózsát ültet És babusgat hűen. Vissza száll a lelked hozzám, Virágos keriembe. Ahol tudod néked nyílik Daliához ahogy illik A kert nefelejtse. Ne felejtsd el hű vitézem, Hogy hol fogunk lakni. A lelkednek ő vágyait, Egy leánysziv virágait, Jöjj el: szakítani: ^ Éder Imre. Kinevezés. Az igazkágügyminiszter dr. Lov- r i c h István és S z m i k Lajos budapesti ügyvé­deket az ügyvédi tanács tagjaivá kinevezte. Katonai kinevezés. Király őfelsége dr. Wagner József főorvost ezredorvossá nevezte ki. Áthelyezések. Az igazságügyminiszter ifjú Péchy Aurél szatmárnémeti-i törvénvszéki bírót a szegedi törvényszékhez, Aczél Gyula rahói járás- birót pedig a szatmárnémeti-i kir. törvényszékhez helyezte át. — Gyászhir. Részvéttel közöljük a hirt, melyszeiint Senkálszky Mihály, az általáno­san ismert és mindvégig köztiszteletnek örvendett városi rendőr kezelőtiszt elhunyt. Talán egyetlen éinbe'r siriCs Nagybányán 'fs környékén, ki a ha­talmas termetű, derék és becsületes kezelőtisztet ne ismerte volna. A megtévedt gyermekeknek jó­szívű második atyjuk volt s ezért a fiatalkorú bűnösök pártfogójául is sok esetben kinevezték. A megboldogult már hetek óta gyengélkedett, de azért hivatalos kötelességeit halála órájáig ponto­san teljesítette. Temetése e hó 5-én délután fél 3 órakor történt általános részvét mellett. A meg­boldogultat kiterjedt család gyászolja. A kiadott gyászjelentés a következő: Özv, Senkálszky Mi- hályné Molnár Karolina özvegye, özv. Lajos Im- réné Senkálszky Irma, Szentkirályi József és neje Szalonlay Julia, Senkálszky Mihály és neje Nagy Ilona, Senkálszky László és neje Placsintár Mária, Virágh Lászlóné Senkálszky Terézia gyermekei, Szentkirályi Juliska, Laci, Gábor, Senkálszky Ilonka, Lili, Senkálszky József, Sárika, Zoltán, Liliké, Senkálszky Laci, Antika, Virágh Laci, Gabi, Sándor unokái, Molnár Gyula sógora, Incze Ár- pádné Molnár Erzsébet és családja mint húga, valamint az összes rokonok nevében is mélyen megrendülve tudatjuk, hogy a felejthetetlen hit­vestárs, jóságos édesapa és szerető nagyapa S e n- k á I s z k y Mihály, Nagybánya szab. kir. rend. tan. város rendőr kezelőtisztje, folyó hó 3-án reggel fél 9 órakor, fáradhatatlan életének 77-ik, boldog házassága 52-ik, és a város önzetlen szolgálatában eltöltött 34-ik évében, nemesen el­töltött szép hosszú élet után, mint a család nesz­tora, rövid szenvedéssel az Urban csendesen jobb­létre szenderült. Drága halottunkat folyó hó 5-én délután fél 3 órakor fogjuk róm. kath. vallás szertartása szerint a városházi lakásból örök nyu­galomra helyeztetni, jó lelkének üdvéért pedig az engesztelő szentmisét folyó hó 6-án reggel 8 órakor fogjuk a Mindenhatónak felajánltatni. Nagy­bánya, 1917. január hó 3-án. Kegyes Ur Jézus, adj neki örök nyugalmat! — Petroleum kiosztásról. Az elmúlt hét­nek is meg volt a nagy szenzációja, petróleum kiosztás volt. Köztudomás szerint már van közel­látási bizottságunk is, de ennek dacára közellá­tásunk teljesen kritikán aluli. A meglevő árunak felosztása és annak kiosztása fej és minden rend­szer nélkül megyen, vagyis éppen úgy, mintha ennek a szegény városnak egyetlen elöljárója sem volna. Az emberek egymást letapossák, össze­vissza gázolják, fejbe verik, a csendőrök, rendőrök nem is pálcával, hanem rúddal rendszabályozzák a boldogtalan, éhes közönséget. Ilyen állapotok talán még a plezoos korban sem fordultak elő, mert amióta emberek élnek, azoknak mindig vol­tak elöljáróik, kik a rájuk bízott közönséget ere­jük és tudásukhoz képest gondozták és gyámolí­tották. Ma már a huszadik században élünk s még hozzá a legkritikusabb ponton, amikor a kiválasztottaknak többszörösen figyelmükbe kel­lene venni a közönségnek nyomorúságosán Ínsé­ges állapotát. Ez azonban nem történik meg, ha­nem megyen minden úgy, ahogy éppen menni akar. Ha a várandós asszonyainkat beteggé kínoz­zák, az egészségeseket agyontiporják- és fejbe verik, az mindegy, figyelmen kívül marad, vagy talán ennek már igy kell lenni ? Lehetetlen ! Ez nem mehet igy. Ha nincs az egész magisztrátus­ban egy ember sem, aki a felosztásokat és a ki­osztásokat vezesse, bocsássák rendelkezésünkre az összeírásokat és szerkesztőségünk elvégezi telje­sen díjtalanul és úgy, hogy még a hajaszála sem görbül meg egyetlen embernek sem. Köszönetnyilvánítás. Mióta a Petőfi-Társa- ság tagjainak sorába beválasztottak, az ország min­den részéből üdvözleteket kapok. Képtelen va­gyok a meleg üdvözletekre egyenként azonnal vála­szolni, ezért addig is, mig azt tehetném, mélysé­ges hálával mondok köszönetét: Jakab Ödönnek Budapestről, Zempléni Árpádnak Budapestről, gróf Zichy Gézának Budapestről, dr. Feleki Sándor fő­városi tiszti orvosnak, dr. Ferency Zoltán egyete­mi könyvtárigazgatónak, ifj. Farkas Jenő füzérhad­nagynak Harctér, Nagy Z. Sándor mérnök had­nagynak Harctér, dr. Kosutánv Ignác egyetemi ta­nárnak Kolozsvár, Tóth Móric földbirtokosnak Pa- tóháza, Baráti Lajosnak Budapest, Hegedűs Sán­dornak Szilágysomlyó, Toperczer Elek főhadnagy és neje Kapnikbánya, Deák Ferenc állomási főnök Aranyosmegyes, Bodnár György kir. tanfelügyelő Szatmárnémeti, Szabó József főerdőtanácsos és Székely Árpád igazgató Nagybányáról és minda­zoknak, kik személyesen adták át üdvözleteiket. A feldarabolt kétkoronások továbbra is érvényesek. Az 1917. esztendőben épp úgy tar­tozik mindenki elfogadni a fél és negyed 2 koro­nás bankjegyrészeket fizetőképes pénz gyanánt, mint eddig. Egyelőre a bank semmiféle intézke­dést nem tett arra nézve, hogy a két koronásokat vagy azoknak részeit bevonja. Ez már csak a há­ború befejezésére marad. Természetesen az uj 1 koronás bankjegyek forgalomba hozatala ezután szükségfelenné teszi a 2 koronások további felda­rabolását, de azért a feldarabolt pénzek értéke mit sem változott. Népmozgalmi statisztikánk szerint az el­múlt 1916. évben született: 96 férfi és 85 nő. Elhaltak száma: 179 férfi, 170 nő. Házasságot kötötöt: 52 pár. Vetőmagbeszerzés. A gazdasági egyesület foglalkozván a múltban tapasztalt tavaszi vetőmag­beszerzési nehézségekkel, elhatározta, hogy bur­gonya és zab beszerzése iránt már most megteszi a szükséges intézkedéseket. Evégből az egyesület pénztárnokánál: Molnár Antal urnái folyó hó 20- ig előjegyzési iv lesz kitéve, melyen feltüntetendő az igénylő gazda nevén kívül a bevetendő terű­

Next

/
Thumbnails
Contents