Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-09 / 2. szám

4. 1917. január 9. le! fekvése és nagsága, valamint a vetőmag meny- nyisége, /Burgonyából egy kát. holdra kell 12— 16 q, zabból 80—120 kg.) Az átvétel kötelező lesz! A*(erme!ést a gazdasági egyesület ellenőrzi, nehogy visszaélések történjenek. A háború, meg a tandij. A háború ele­jén, mikor általános moratóriumot a tandíjfizetésé­re is kiterjesztette. A háború második évében, mi­kor a moratórium megszűnt, a tandij fizetése is kötelezővé vált a középiskolákban, de a kultusz­miniszter többrendbeli kedvezményt adott a tan­dij fizetésére s megengedte a középiskolák igaz­gatóinak, hogy a szegénysorsu diákok tandíjait, különösen, ha apjuk katonai szolgálatot teljesít, az iskola valamely alapjából fizessék be. ,4 műit évi rendelet ezt a kedvezményt nem kötötte a ta­nulók előmeneteléhez. A kultuszminiszter most uj rendelettel szabályozta a tandíjfizetés módjait és kedvezményeket jó magaviselethez kötötte. Az uj rendelet megengedi, hogy a középiskolák igazga­tói ezután is egyes iskolai alapokból fizethessék ki a jó előmenetelü szegény tanuló tandíját,- de a gyenge előmenetelü tanulóktól ezt a kedvezményt megvonta.. Katonák részére szánt postacsomagok tartalma. A kereskedelemügyi miniszter ur érte­sítése szerint fennálló rendelkezések értelmében katonai személyeknek a tábori postahivatalokhoz, valamint az ellenség hatalmába került hadifog­lyoknak, úgyszintén az internáltaknak is, posta­csomagokban csak ruházati cikkeket, továbbá nem romló élelmiszereket és élvezeti cikkeket és egyéb személyes használatra szánt nem romló és nem robbanó vagy gyuló tárgyakat szabad kül­deni. Ennek ellenére igen gyakran előfordul, hogy a feladók a kérdéses csomagokban könnyen gyuló tárgyakat, mint gyufát, aethert, benzint, spirituszt stb. küldenek, minek következtében már ismétel­ten előfordult, hogy egész posták tűz martalékai lettek. Továbbá gyakoriak azok az esetek, melyek­ben a felek az ily csomagokba gyorsan roinlö élelmiszereket, mint nyershust, kolbászfélét, vajat, kenyeret, kalácsot és más efféléket helyeznek el, amelyek már a tábori postagyüjíőállomásokhoz, illetőleg a cenzúra-bizottsághoz romlott vagy olyan állapotban érkeznek, hogy azokat sem továbbítani, sem a feladónak visszaküldeni nem lehet. Éz az eljárás most, midőn az élelmiszerekkel való leg­nagyobb fokú takarékoskodás fontos közérdek, különösen szigorú elbírálás alá kell, hogy essék. Ezért a fenti miniszteri rendelkezést az érdekel­teknek nagyon a figyelmébe ajánljuk. — Az óvónőkre vonatkozólag, akik két esztendő óta szünet nélkül dolgoztak, fáradoztak, akiknek a háború tartama alatt szabadságot nem engedélyeztek, mint értesülünk, a miniszter úgy rendelkezett, hogy részükre hat heti szabadság engedélyezhető. — Drágább lesz az utazás. Sokat Írtak már a lapok a vasúti dijak felemeléséről s mint hírlik, be is fog teljesedni, amennyiben február hó 1-től körülbelül 30 százalékos emelkedés fog történni úgy a személy- mint az áruforgalmat illetőleg. Öt millió korona veszett el a múlt napok­ban az aradi vonalon. A pályaudvar főnökéhez be­rohanó káros annyira magán kívül yolt a rémület­től, hogy csak nagysokára lehetett abból kivenni, hogy mi történt. Elmondta, hogy Strassernek hív­ják és a Strasser gabonacég tagja. Aradról Te­mesvárra készült utazni és egy sárga bőrtáskában öt millió koronát vett magához értékpapírokban és bankjegyekben. A vonat elindulása előtt vette ész­re/ hogy táskája eltűnt. Nosza lett nagy futkosás és telefonozás, de a táska csak nem került elő, Strasser erre felül a temesvári vonatra, ahol egy határrendőrségi tisztviselőnek, aki üli igazolványát kérte, elpanaszolta szerencsétlenségéi. A rendőr er­re végigjárta az egész vasutat és az egyik fülké­ben a podgyásztartóban meglátott egy táskát, a- mely a leírás, után a Strasser táskájához hasonlí­tott. Az utas, aki magáénak vallotta a táskát, a határrendér felszólítására fel akarta nyitni, de nieg- dönve konstantálta, hogy a kulcs nem ülik a zár­ba. Strasser erre odaugrott, kinyitotta a maga kui- csáv:ü a zárt — és ime ott volt az ötmillió é- pen sértetlenül. Kiderült, ’ hogy a két utasnak e- gész husonló táskája volt és valószinüleg a jegy­váltásnál cserélték el egymás táskáját tévedésből. Végzetes szerelem. Egy alföldi községben a napokban megrendítő öngyilkosság történt. Az egyik jómódú gazdálkodó fiatal, szép leánya sze­relmes volt egy fiatalemberbe, akit katonai szol­gálatra hívtak be. Az ifjú a napokban vonult be, természetesen rendkívül érzékeny búcsút vett szerelmesétől, aki az állomásra is kikisérte. A le­ánynak szavát sem lehetett venni a sírástól, ami­kor pedig a vonat a fiatalemberrel elindult, hir­telen a kerekek elé futott és a kerekek alá dobta magát. Borzalmasan összetört tagokkal, holtan szedték Ki a sinek közül. A katona lakását felmondani nem lehet. A budapesti központi járásbíróság több felmerült esetben kimondotta a fenti igen méltányos határo­zatot, melyek között fordultak olyan esetek is elő, hol a már előzőleg megtörtént felmondást is érvény­telennek mondotta ki. : Anglia minket akar kiéheztetni, de mint lát­szik talán magát juttatja erre a sorsra. London utcáin este már bizonytalan az ember élete, mert koromsötétség van, a városi nem világítják. Az emberek úgy segítenek magukon, hogy övükön lámpást hordanak, vagy’pedig viasz gyufával jár­nak, hogy az elgázolástól és a nyakíörésektől megmerrékedjenek. Hasonlóképpen vannak az élel­mezéssel is. Már olt is régen a hasukhoz szabják a megehető porciót, sőt a vendéglők is féladagra redukált ebédeket és vacsorákat szolgáltatnak ki. Anyakönyvi közlemények. Születtek': 179., dec. 25. Rusz JVJááia cselédnek „Flóra“ nevű gyermeke. — Elhaltak: 340., dec. 21. Maro­sán Todora napszámos, >g. kath. 50 éves. sziv- szélíiüdés; 341., dec. 24, Szőke László menhelyi gondozott g. kath. 10 hó, gyengeség; 342., dec. 24. Susmák József menhelyi gondozott g. kath. 1 és fél hó, gyengeség; ,343., dec. 24. Argyelán Márton napszámos gyermeke, g. k. 4 éves, bél­hurut ; 344., dec. 26. Mezabrószky Lukács r. k. 61 éves, tüdölob; 345., dec. 28. Hobán Deme- íerné erdőmunkás neje, g. k. 45 éves. tüdővész; 346., dec. 29. Csontos Endre bányász gyermeke, g. k. 3 hó gyengeség. _ __________Nagybányai Hírlap Eg yről-másról, Ép a múlt számunkban kesergem és panasz­kodom ki magamat a sajtóhibák s egyéb ezekhez hasonló mizériák miatt s ime itt egy legújabb, de nem lövés, hanem ez már vágás. Ez igazán plus quam disznóság és a soknál is több, pláne egy uj évfolyam első számánál, vagyis az ujesztendei első numerusban. Ugylátszik, hogy nemcsak a mo­zira, hanem reánk nézve is rosszul kezdődött az újév. Hogy a mi olvasóink is tudomást szerezze­nek a legújabb és súlyosabb kalamitásunkról, el­mondom. Bevallom azonban előbb, hogy ebben a különösen cudar háborús időben szoktuk azt a bizonyos szerszámot is használni, amit a szabó iparosok ollónak, azonban mi, a szebb és kelle­mesebb hangzás kedvéért: „segédszerkesztő“-nek nevezünk. Ezt, mint mondom, be vallom a mi kö­zönségünknek is! A „Nagybányádnak nem kell bevaiianom, mert hát ő úgy is tudja, neki is van ilyen kenyeres pajtása, legfeljebb az lehet közöt­tük a különbbség, 'hogyha mienk hosszabb és éle­sebb. Szóval a nagy kalamitás ebből származott, amely a következő : Ugyanis a múlt számunkban hoztunk egy tárcácskáí. A dolog “természetéből kifolyólag, mi­vel nem a „Nagybányai Hírlap tárcá- j a“ volt, sőt az írója sem volt ismert, hál nevet nem írhattunk alája ; „A N a g y'b á n y a i Hír­lap tárcája“ jelzéssel sem láthattuk ei, habár más lap ez utóbbit állandóan felszokta rakni, vagy esetleg az átkos nyomda hibák folytán ez a firma is állandóan -fentmarad. No de hát ez mellékes, semmi közünk a más^közihez. Elég az hozzá, hogy a szerencsétlenné vált tárcát, illetve annak az ere­detijét a „Nagybánya“ szerint, annak szerkesztője irta még 1895-ben, vagyis ezelőtt 22 esztendővel és azt is irta, hogy semmi kifogásfnem emel ugyan a közlés ellen, de azt még sem hagyhatja szó nél­kül, hogy a tárcát, melyet annak-idején egyik fő­városi társulatban is bemutatták, rettentő ki­hagyásokkal, teljesen agyontorzit- v a közöltük. Én a magam részéről kétségbe nem vonom, de nem is vonhatom a „Nagybányádnak a fenti álliiását, mert amit biztosan nem tudok s sze­meimmel nem látok, a felett nem szoktam vitat­kozni. Számomra nem marad más hátra mint csak az és ezt meg is teszem, hogy segédszerkesztőn­kért bocsánatot kérek a „Nagybánya“ ,igen tisztelt Szerkesztőjétől s reményiem, hogy ezt az igentisz­teit Szerkesztő ur talán honorálni is fogja, hiszen az embereknek szokott; lenni belátásuk is, hanem is mindig de úgy néha, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szegény tárca 22 év óta vándo­rol egyik segédszerkesztőtől a másikig, tehát nem is csoda, ha ilyen szánalmas módon térhetett visz- sza a szerzőiéhez. Tehát tessékj’veliink megbékél­ni, h iíha a világbéke is bekövetkezik. A tárca sem fog haragudni, mert mint tapasztalom, ő is azt mondta: megfogyva bár, de törve nem. ÉsTeá- adásul segédszerkesztőnknek mi is megbocsátunk mert ha teljesen is agyontorzitotta a tárcát, még sem vált teljesen felismerhetetlenné. Ezt maga a „Nagybánya“ igazolja. Eladó ! 10 méter hosszú, de két da­rabból álló (6+4) vastag gum­ói i cső, mely szivattyús kútra al­kalmazható, jutányos árban eladó. A gummi cső sárgaréz csavarok* kai és szóróval is el van látva. Lapunk kiadóhivatalában bármi­kor megtekinthető. Hirdetéseket jutányos áron fölvesz a kiadóhivatal. fidakczz'M a helybeli ralantali alapjának javára*

Next

/
Thumbnails
Contents