Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-06 / 6. szám
2. Nagybányai Hírlap 1917. február 6. legnagyobb súlyponttal bírnak a mezőgazdasági intéző bizottságok, melyeknek az tartozik a hatáskörükbe, hogy a gazdálkodó közönség munkáját ellenőrizzék, nehogy esetleg parlag földek maradjanak. Ezekre , a bizottságokra a most beköszöntő tavasztól kezdve szoros kötelesség háramlik, mert fülhegygyel hallottam olyasmit is, mintha az a hit kezdene lábra kapni a törpe gazdák körében, hogy ha nem vetnek, hamarabb lesz vége a háborúnak, mivel a vetés elmulasztása folytán nem lesz termés s nem lesz mit enni. Erre az alá- valóságra, mely kivitel esetén a leggyalázatosabb hazaárulás ismérveit is kimeríti, már most felhívjuk figyelmét az illetékes tényezőknek és ha tényleg ilyenek akadnának is, legyenek azok bár férfiak, bár nők, abban a pillanatban ki velük a frontra! Sőt tovább megyek, hallottam már azt is, hogy városunk képviselőtestülete által felajánlott földből nem kell vállalni, mert aki vállal, az azon termelt termését nem használhatja fel, mert elfogja venni az állam. Ezekre és az ezekhez hasonló körülményese tehát már most felhívjuk nem csak az intéző bizottságok figyelmét, de a rendőrhatóságok figyelmét is, mert ezek mind olyan fontos mellékkörülmények, a- melyekből esetleg igen veszedelmes körülmények is fejlődhetnek. Fel tehát, fogjunk mindnyájan a munkához és pedig egyesült erővel. Ezt kívánja tőlünk a haza ; mindnyájunk édes anyja. Nemzetközi jog a háborúban. Vaskötetek teltek meg a háború előtt azokkal a szépen kicsiszolt és kicizelált szabályokkal, melyeket az egyes nemzeteknek humánus nagy godolkodói és jogtudósai megfontolt ítélete alapján komoly konferenciák és kongresszusok emeltek látszólagos törvényerőre, vagy amelyeket évszázados gyakorlat kristályosított ki. Valami mély áttolt, könnyen védhető fekvése. Sem tengeren, sem szárazföldön nem közelíthető meg egy könnyen. Tengeren nem, mert a Boszporus s Hellespontus bejárata egyaránt könnyen elzárható, s az alkalmasan felállított ütegek éberen s áttörhefetlenül őrködnek. (Az entente hajóhadának kudarca.) Szárazföldön az európai részen húzódik a híres Csataldzsa vonal, amely előtt 1912-ban a vitéz bolgárok is kénytelenek voltak megállani. Sőt ezen belül is a benső védelmi vonal, mely a K.- tól nyugatra emelkedő halmokon húzódik végig a Marmara-tenger melletti Makói kőitől a Boszporus partján levő Bőjük-Déréig. És az ázsiai részen is van két ilyen nagyszerű védelmi vonal. Ezen földrajzi viszonyok ismerete mellett érthető csak meg, hogy a történelem folyamán K. úgy szerepel, mint külön állam a világbirodalomban. Már a rómáiak idejében is afféle kis szabad állam volt és későbben, ha még oly veszedelmek is érték a Keleti birodalmat, mint a népvándorlás és az arabok rohami, K. nyugodtan maradt, hasonlóan a török birodalom is jelenlegi veszedelmei közepette. Mig tehát földrajzi helyzete lévén a világkereskedelem egy jelentékeny részének ura érzése a emberi közösségnek, a föld minden népei összetartózásának, ösztönözte a nemzeteket, hogy az államokon kivül a jogrendszert is megalkossák, amely felöleli az összes államokat mint a legnagyobb közösségnek, az embei iségnek a tényezőit. A békében szépen funkcionáltak is ezek a megalapozások és szabályok, amelyek tulajdonképen arra voltak hivatva, hogy békében tartsák az egymás mellett élő országokat és, hogy esetleges háború bizonyos lovagias formák szerint follyék le, megőrizve a világot a végképpeni kaostól. Milyen naivaknak tűnnek most fel előttünk ezek a béke csendjében' hozott bölcs és leszürő- dött nemzetközi törvények, amikor minden nap, minden óra, minden perc és minden egyes cselekmény megváltoztatja, alakítja, vagy egyáltalában semmibe sem veszi azt a szabályt, amelynek alapján a vitás kérdést az öreg könyvek szerint eldön- töttnek vélték. Úgy tűnik fel a nemzetközi jog, mint a párbajnál a vezető segéd szava, amelyet hiába ordít bele a vérbeborult szemű, dühödten ha- donázó viaskodók fülébe, hogy visszatérítse őket az előre megállapított formák közzé. Senki sem hallgat rá és az indulattól megrészegedve kaszabolják egymást tovább, tavább, amig erő van a karjukban, amig a kimerültség, a vérveszteség össze nem roskasztja vagy le nem csillapítja őket. A felemelt ököl ritkán áll meg suj- tásában megfontolt bölcs szóra. Akik ezeket a napjainkban százszor megcsufolt szabályokat alkották, nagyon jól ismerték az emberi természetet, ami a tömegben is ép úgy nyilatkozik meg, talán még vadabbul, külsőségekben talán még rettenetesebben mint az egyes emberben. Ismerték és gondoltak arra, hogy azokat a borzalmakat, azokat a pokolsu- galta módokat, amiket az állatok közül csak az ember találhat ki ellensége elpusztítására, egy nagy öldöklésben, elkerüljék, megakadályozzák. Gondoltak a mérget lehelő gázokra, a szörnyű kínnal véres cafatokra tépő, robbanó lövegekre, a tompa- végű, az emberi húst ezerszeres kínnal roncsoló dum-dum lövegekre. Eltiltották használatukat. Ha most az egyes hivatalos jelentéseket olvassuk, gyakran találunk bennük paraszt és keserű szemrehányást az ellenséges hadsereg ellen, amely nem elégedve meg az átkozottul fejlett XX. századbeli hadi- technika azon eszközeivel, amelyekkel megengedett módon pusztíthatják ellenségüket, az eltiltott poklot is segítségül hívják, amely most minden ördögével és démonával lejti diadal táncát. „Dum-dum lövegeket használ az ellenség!“ 1 ’.................... —: ...... és ennek következtében mindenkor az elevenen lüktető életnek, a fejlődésnek irigyelt városa, a Déri Sédét, vagyis a boldogulás kapuja addig K.- nak stratégiai szempontból szilárd, biztosított fekvése magyarázza a városnak szakadatlan folytonos fejlődését, halmozódó gazdagságát, Feltűnő jelenség, h,ogy kelet felé sokkal nagyobb az ereje mint Nyugat felé. Azt lehet mondani, hogy amennyire nagyobb befolyása van Rómának Nyugat, mint Kelet felé, olyan mértékben volt Konstantinápolynak nagyobb hatása Keletre, mint Nyugatra. Érthető tehát az orosz birodalom fokozott vágyakozása Kelet kulcsára. Az orosz birodalmat oly épülethez , hasonlítják fiai, melynek szöglettéglái több helyen kiáltanak. Délről pedig Konstantinápoly birtokba vétele oly erő gyarapodást jelentene számára, melynek birtokában rövidesen más felszint adna egyrészt a Balkánnak, másrészt Előázsiának. Erővel el nem foglalható' Diplomáciai utón pedig aligha, mert evvel Törökország nyakára tennék a kést. Ez még a jövő titka. Mindenesetre a földrajzi viszonyoknak is legmegfelelőbb, s Európa hatalmi egyensúlyának is legbiztosabb szabályozója a török főváros. „Ma éjjel mérges gázokkal támadták meg jobb szárnyunkat.“ Megfeledkeznek azokról a lovagias formákról, amelyek valamikor hamisan, állítólag nemes küzdelemnek tüntették fel a háborút. Nem menekül meg a lemészárlástól a hadifogoly, nem sérthetetlen már a parlamentair. A megadás, kegyelmetké- rő jelét véres csapdául használják fel, ellenfelük egyenruháját öltve magukra, orozva támadnak. A tehetetlenül nyöszörgő sebesültek és ápolóik fölé bomló vöröskeresztes lobogót jobb most bevonni, hogy pergőtűznek ne legyen célpontja. De ki tudná elsorolni azt a sok be nem tartott tilalmat, sok áthágott szabályt, a sok megcsufolt törvényt és azt a sok uj bűnt, aminek eltiltására talán még tegnap sem gondoltak. De talán ha ezután a vérzivatar után az emberiség egén feltűnnék a megértés, szeretet, jóság szavából a béke szivárványa, a boldogan rátekintő emberek szivében erős és őszinte békevágy és minden háború izzó gyűlölete sarjadzik ki és a millió és millió szívben talán biztosabb hajlékot nyer a béke, mint a hatalmas márvány és aranyból épített és ékesített templomban, amelyet Hágában, most látszik, nem őszinte szívvel emeltek neki. Dr. Morory Andor. A tartós béke feltétele. Ha a világ forgatagában szét tekintünk és a múlt történetével egybe vetve keressük az események azon fontosabb szálait, melyekkel helyes u- takra menve, a diplomácia ezerszeres csürése és csavarásába beláthatunk, akkor lehetetlen Wilson terveinek egy részét ne helyesüljük. Az angol uralomnak több eHensége van. A hegemóniáért folyik a harc mint a régi görög világban. — A vas ipar terén a német utóbb túlszárnyalta Amerikát és Angliát. Ez méltán keltett féltékenységet. — A német áru olcsósága és megbízhatósága az angol anyaországban is tért hódított. Az afrikai gyarmatokért 10 évvel ez előtt folyt le egy három éves német angol háború, mely csak bevezetése és előtanulmánya volt a mai nagyarányú háborúnak. Midőn az angol két háborúval véli gyengitni ellenfelét,, ugyan akkor az orosszal is két háborút vivat meg. Egyikét a japán, a másikat a német magyar által, így tehát a háború bevezetése és tanulmánya, angol és német alapossággal tiz évvel ez előtt folyt le. Tehát tiz évenkint visszatérő háborúra készülhet el Európa, ha Wilson tervei szerint nem egyesülnek a népek közös szövetségbe. — Közös hegemónia az egyes hegemónia árny oldalait megszünteti, nemcsak ezt a háborút fejezi be, de elodázza a jövő versengéseit. A népeket a statusquo fentartásának nagybecsére fogja utalni, melynek előnye a múlt háború tapasztalatai után kétség kivül legelőnyösebb minden szerződő állam félre. így Európa kultúrája az örökös háborútól szabadul meg. Ebben van Wilson fellépésének és akaratának nagy jelentősége. Mit érne a végleges nagy győzelmünk most, ha tiz év múlva újabb nagy mérkőzés lenne. Ez a kérdés egyik lényege. A másik lényege a nagyhatalmi erők megosztása kisebb erőkre, hogy igy a szövetség megbontása ne legyen könnyű. A szövetkező államok közt az orosz bir legnagyobb fehér ember tömeggel. E nagyságát legalább 90— 100 millióra kell redukálni, hogy nagyságának tudatában ne bontsa meg, a béke szövetségét. — E végből a lengyel és ukraniai királyságot 40—50 millió lakóval el kell szakítani tőle. Romániának vissza kell adni Beszarábiát. A'szibériai tatár khánok országát is felkeli állítani. Japán kivánatait ki keH
