Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-23 / 4. szám
X. évfolyam. Nagybánya, 1917. január 23. 4. szám. Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesilet Nagybányavldéki Osztályának Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8-ia oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Lapkiadó Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkeszt&aág: Hunyady Jánoe-u. 14. az., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: .Hermes* könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házbas a cinterem (elől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket felveszik. Beszámoló. Közellátási bizottságunk kiküldöttei Szat- máron jártak s tapasztalataikról nyilvánosan be is számoltak. Nem akarunk a beszámoló mélyrehatóbb ismétlésébe bocsátkozni. Célunk csupán az, hogy visszamutassunk mindazokra, amelyeket mi már ezelőtt hónapokkal indítványoztunk. Tudniillik : mi is állandóan azt hajtogattuk, hogy városunkban addig tűrhető állapotok nem lesznek, ameddig a hatóság a közfogyasztási cikkek kezelésére hatósági boltokat felállítani nem fog. A beszámolás szerint Szatmáron tizenhárom hatósági üzlet van. Ez a numerus érthető is — mivel tudjuk, hogy Szat- már nagy kiterjedésű város lévén, lakosainak a száma is 40.000 körül jár. Mi ezzel szemben csak 12—13 ezer lakosú város vagyunk s területünk is Szatmáréhoz viszonyítva sokkal kissebb, tehát, ha hatósági bolt felállításáról lenne szó, városunkban, — ha egy nem, — de két kimérés teljesen elegendő lenne. A szatmári berendezkedéshez egy fél millió korona vált szükségessé. Ezzel szemben nálunk a berendezkedés még százezer korona befektetését is alig igényelhetné, mert nálunk elesne a sok bolt bér, a nagy apparátus költsége és a nagyszemélyzet fizetése. Nálunk nem kellene disznó hizlaldát felállítani, mert az eme szakba vágó ügyeket ami szakembereink — viszonyítva más egyebekhez — habár magas árakon is, — de elég tűrhetően ellátják. Nálunk, kizárólag csak a szorossan vett fenntartási cikkek kiszolgálásáról van szó, mint például a liszt, czukor, kávé, petróleum, cipő, a mindennapi ruha, burgonya, paszuly, tej, tojás stb. Ezen legszükségesebb cikkek kiszolgálására tehát teljesen elegendő lenne egy, esetleg két üzlet, mert a fogyasztási szövetkezetünk amúgy is sok családot tart érdekkörében, tehát a kiszolgálandó közönség ez által már három felé oszlana. Véleményünk szerint tehát nem kellene lemondani a hatósági bolt felállításáról, hanem inkább azon kellene összemunkálkodni, hogy ezt a közcélt szolgáló intézményt bár milyen kicsinyben is megvalósítani, életre hivni tudhatnék. Hiszen a háború dacára sem vagyunk mi éppen olyan nyomorultak, van vámsunkban, 3—4 pénzintézet, de legalább i is kettő olyan erős, hogy a tehetősebb egyénekkel egyetemben az egyik lájbli zsebükből is ki tennék azt a 100—150 ezer koronát, amely a bolt felállításához szükséges lenne. A mi számításunk szerint teljesen megfelelne azonban egy bolt is. És ennek helyiségéül nagyon célszerűnek mutatkozik a jelenlegi piac felőli hatósági lisztes bolt helyisége, mert az stalázsikkal teljesen rendelkezésre is áll. Itt tehát tulajdonképpen csak árukról és kezelő alkalmazottakról kellene gondoskodni. Az áruk beszerzése történhetne a szatmári mintára. Mi azonban azt hisszük, hogy a szatmári minta sem fog e tekintetben sokáig fennt állani, mert az országos közélelmezési tanács bizonyosan befogja azt látni, hogy az áruknak ilyen módon való beszerzése költséges és nem kiegyenlítő. Oda fog tehát bizonyosan alakulni a helyzet, hogy az országos közélelmezési hivatalnak lesz majd egy olyan ügyosztálya is, amelynek csak a hatósági boltok gondozása és támogatása lesz a hatáskörébe utalva. A kezelő alkalmazottakra és hivatalnokokra valamint az ügyvitelre vonatkozólag utalunk lapunknak a múlt évi 47 és 48-ik számaiban közölt tervezetre, amelyet módjában áll az illetékes faktoroknak módosítani vagy egyszerűsíteni, de csak úgy és olyan formában kellene ezt tenni, hogy a tisztán kezelés, az igazságos kiszolgálás feltétlenül biztosítva legyen. S mint annak idején, úgy most is, mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a felállítandó bolt kezelés nálunk sem szorítható a városi hivatalnokok nyakába, hanem erre a célra egy teljesen külön álló 1. 2. 3. tagból álló intézőség rendszeresítendő, de okvetlenül kívánatos, hogy a főfelelőséggel tartozó hivatalnok, rendes hivatali esküt tett városi főbb tisztviselő legyen. Örömmel üdvözölnők tehát s a nagy közönség talán nálunknál is lelkesebben, ha a hatósági bolt mielőbb felállittatnék. Addig is azonban, mig közellátási bizottságunk valamelyik irányban elfogja magát határozni, okvetlenül és a legsürgősebb intézkedést kérünk a már fent álló lisztes boltra nézve. Ezekre általános a panasz, sőt napjainkban már valóságos elkeseredést vált ki a közönség köréből. A liszt a legalábbvaló valami, emberi élvezetre határozottan alkalmatlan, az egészségre pedig káros. Az úgynevezett főző és nullás liszthez pedig lehetetlenség jutni, többek állítása szerint eme fehér, lisztek nem osztatnak fel igazságosan, hanem a legigaz- ságtalanabbul. Ebből a szempontból nagyon kívánatosnak mutatkozik, hogy a kimérésnél, valamilyen főbb hatósági tisztviselő, vagy élelmezési biztos legyen jelen, ki a liszt mennyiséget felossza a felosztási kulcs számot a hatósági boltban kiakassza, hogy ezen az utón mindenki megtudhassa, hogy milyen arányban van jussa a finomabb liszt nemekhez, de más részt ellenőrizné azt is, hogy az olyan finomabb liszt maradvány, melyre az egyes felek nem reflektálnak, igazságos módon osztassanak fel. Mi a saját kezdeményezésünkből ebbe az irányba már megkezdettük az ellenőrzést a rendelkezésünk alá kerülő adatokból s ha úgy tapasztaljuk, hogy a helyzet nem javul, a birtokunkba jutó kellőleg tisztázott tényállást az országos közélelmezési hivatal főnőkéhez fogjuk felterjeszteni, mert teljesen lehetetlen állapotnak tartjuk, hogy egy szab. kir. rend. tanácsú városnak nagy közönségét állandóan a bizonytalanságban, a legnagyobb tusakodásban, méltánytalanságban és igazságtalanságban tartsa az a liszt kimérő, aki a kötelességét csak a leglelkiismeretesebben kell hogy teljesítse. Ezt tehát, mivel erre a közérdek bennünket már végtelenül szorongat, kötelességünk megtenni, de mást részt a magunk részéről sincs más mondani valónk mint csak az: fiat lux! Nyílt levél. Az Ipartestfilet tekintetes Elnökségének Nagybányán. Valahol fiókomban a határozat, mellyel az Ipartestület évekkel ezelőtt saját kezdeményezésére lapunkat hivatalos közlönyként való működésre kérte fel; nem kerestük a megbízást, de szívesen vettük. Az tpartestület pedig élt jogaival, holott saját hivatalos közlönyére még csak elő se fizetett. Mindenesetre különös jelenség, de- hát a testület szegénysége a magatartását indokolja !
