Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-04 / 36. szám

2. 1917. szeptember 4. sára fog majd sor kerülni, aligha 1 íeí majd elzárkózni annak megállapítása i ol, bogy a pénzintézeteknek e téren milyen ré­sze volt. Azokkal szemben, akik csak tá\ madni valói találtak a bankok háborús üz­leti politikáján, jó lesz egyszer emlékeze­tükbe hozni, hogy Magyarországon előbb volt banktőke, mint magántőke. Mig a kül­földön mindenfelé az ipari vállalkozások a- lapitásának kockázatát, a kezdet nagy ne­hézségeit az egyéni vállalkozás viselte, Ma- gyarországon ezt a terhet, munkát és koc­kázatot legnagyobbrészt a bankok hordoz­ták. Ipari vállalataink nagyrésze a bankok üléstermeiben alakult meg. Az első berii- házkodások, a szellemi irányítás innét nyert tápot és a magyar ipar létele ezen közre­működés nélkül szinte elképzelhetetlen. A pápa békeakciója. Nehéz, zivataros idők előzték meg az embe­riség pusztulását az ókori vízözön előtt, s a teljes pusztulás után soká, nagyon soká tért vissza Noé galambja, a békegalamb a gyenge faalkotmányba, a bárkába. Ez az ószövetségi békegalamb jut e- szembe most, midőn szintén epedbe várjuk az uj- jáalkotó békét. Három évvel ezetőtt a gőg, a hatalom, a duz­zadó erő érzete ledöntötte a béke pilléreit, a fé­kevesztett hatalomvágy, az atyáskodás, az önző ke­reskedelmi érdek kitaszította lába alól azj a talajt, amelynek visszaállítását minden nemzet lelke mé­lyén sóvárogva kívánja. Ha a népek, mint egy-egy verekedő fél állanának egymással szemben, már nást hallunk, a romboló vizbombát dobott ki. Az első ronbanást csakhamar követi a többi és most már egyes tengerészeink arcán megjele­nik a gondfelhő. Lassanként megszűnik a robba­nások zaja és az izgalom is elmúlik. Amikor fent a tenger szilién a nyugalom helyreállt, feljebb ha­tolunk a rendes támadási mélységre, hogy körül­nézzünk. A Dantont torpedóiövésünk felborította, egy ideig nyugodtan terült el a tenger színén a fará­val megasan kiemelkedve, azután rövid időre fel­egyenesedett és a vaskolosszns 45 perc alatt el- sülyedt. A romboló halászta ki a vizbe esett ten- gerészit. A hadihajók zsebkönyvéből megállapítot­tuk, hogy egy Danton osztályhoz tartozó sorhajót pusztítottunk el. Másnap ismét az elsülyesztés he­lyén vitt el.utunk. A tenger színén a magas hul­lámokban a legkülönösebb holmik táncoltak. De egyetlenegy tárgyon sem volt jelzés, csupán egy ruhaszekrény, melyet kihalászíunk, adott felvi'ágo- sitást a bennünk talált levelekkel ellenfelünk kilé­tét illetőleg: maga a Danton volt! Nagybányai Hírlap rég beleuntak volna és barátságosan kiegyeztek volna, és kéz — a kézben a közös feleba^áti sze­retet érzelmeiben rég elfelejtették volna a sértést. De sajnos, nemcsak egyénekről, hanem nem­zetről, nemzetekről van szó. A hadviselő felek ér­zelmei változó irányú kormányok balanszirozása a- latt vannak, kik a megsértett nemzeti hiúság s csorba kiköszörülését államérdeknek tekintik s mig ők otthon személyi kultuszt űznek, számtalan hon­fiú vére festi pirosra a rögöt. így hát csak erős­ködnek, kitartásra, áldozatkészségre buzdítanak, de a fegyverek csak ölnek, tovább pusztítanak ; a nagy vérzivatart felidézni könnyű volt de meg­állítani nehéz. Hiába a szociálisták változó iráhyu program­ja, hiába a hadiszerencse kétarcú Janusa, a béke ügye csak szenved, mert az óriási veszteségekhez mért kiegyenlítések nem találnak közös alapra. Ilyen erőtlen, gyenge, a békekezdeményezést nemzet) gőgből kerülő korban csendesen emelke­dik ki a Vatikán szelleme. Eddig se volt néma szemlélője a vérontásnak, de a nemzetek közös atyjának szavát tulharsogta az ágyuk bömbölése. A metariális kor ügyet sem vetett a létekre, a nemzetek lelkületére a materiális erő jegyébe s jelmezébe öltöztette a fenséges benső értéket a lel­ket, vagy internationális kifejezéssel élve az észt, az akaratot a meggyőződést. De hiába ! Három évi tülekedésben temérdek anyagi veszteség mellet) sem jutott előbbre a humanizmus. Sőt csak az ér­tékek pusztulása. Végre is azonban diadalmaskodni keli a fen­séges eszmének, s ennek kifejezője a béke apos­toli fejedelme jegyzéket intézett a hadviselő álla­mok fejeihez a béke ügyében. Jegyzékében a fegy­verek materiális erejét a népek jogának erejével ajánlja felcserélni, s nemzetközi döntőbíróságok fel­állítását javasolja az ezután felmerülő vitás ügyek elintézésére. Az annexió nélküli békének apostola, , s itt találkozik a monarchia felfogásával, hisz mi .védelmi háborút folytattunk kezdettől fogva s ami a népek aspirációit illeti, itt közös megegyezést javasol. Lényegében ez a jegyzék tartalma, melyről igen sok vélemény és magyarázat hangzik el a sajtóban pro és kontra. Nem célunk itt a biráiga- tás, inkább arra rendíthetetlen erőre mutatunk rá, mely a fönséges eszme képviselőjének szavaiból kiérzik. Itt már, kormányok, aligha tudnak igazsá­got szolgálni. Egy eddig semleges, de a semle­gességben is szánákózóau részvétet kifejező hata­lom működésére irányozzuk figyelmünket, arra a hatalomra, kiről a jóslat azt jövendölte, hogy „bé­kepápa“. Ennek az apostoifejedelemnek békejavas- jatánál kissé megpihen eifásult lelkületűnk. Az az elfásult nimbusz, melyei a pápa képvisel még most is óriási nagyságnak ereje, annal? az erőnek, mely a középkorban fejedelmeket, királypkat tett le, ha nem a népek igazságos érdekeit képviselték. Az újkor liberalizmusa s radikalizmusa megnyirbálta ugyan e hatalom személyének erkölcsi szárnyait, de még mindig nagyon súlyos erkölcsi tőke, a- mely 'ha befolyását s erejét a pártatlanság eddigi kereteit között érvényesíteni akarja meghozza a várva-várt békét. A római pápákra évszázadokra előre megle­vő jövendölések a történelem mai napjáig ponto­san beteljesültek; s a jelenlegi pápa fenséges jel­zőjének úttörő munkálatait a jegyzékben már lát­juk is, s meg vagyunk győződve, hogy a „béke­pápa“ hivatása még csak ezután lesz teljes, midőn az érdekellentétek kiegyenlítésénél hallani véljük elsimitó szavait: „Fiacskám szeressétek egymást!“ HÍREK. Katonai kinevezések. V a j a y Imre hadnagy főhadnaggyá, ifj. Bozsenyik Béla hadnaggyá, és S e s t á k János őrmester zászlóssá neveztetett 1^ Dr. Földes B éía miniszter, országgyűlési képviselőnk e hó 8-án, az az szombaton délelőtt fog városunkba megérkezni. És tekintettel arra, hogy a 10-iki országgyűlésen az ujkormány is be­fog mutatkozni, ezért még ugyanaznap délután vissza kell utaznia a fővárosba. A midőn ezt a kö rülményt polgártársainknak tudomására hozzuk — addig is mig a függetlenségi és 48-as pártnak a fogadáskörülményeire vonatkozó intézkedése köz­hírré tétetnék, — felkérjük polgártársainkat, hogy a fogadásnál minél számosabban megjelenni, va­lamint a Kossuth utcai, fbáuya utcai és főtéri há­zaikat fellobogóztatní szíveskedjenek. Egyben kö­zöljük azt is, hogy a képviselőválasztás határnapját a központi választmány e, hó 19-ére tűzte ki. 40 éves tanítói jubileum. Kötelességünk megemlékezni arról, hogy Szaucsek Dániel hely­beli állami iskolai igazgató-tanító, a közszolgálat legnehezebb, de egyúttal a legnemesebb ágaza­tában, a népnevelésben a napokban töltötte be 40- ik szolgálati évéi. Kötelességünk erre reá mutatni, azért mert a majd nem félszázadon át való mű­ködését Szaucsek Dániel vasszorgalommal,, ambiciózus ügybuzgalommal és teljes becsüleíeség- gel töltötte be. Sőt meg kell még arról is emlé­keznünk, hogy kapnikbányai működése alatt 10 évig mint állami anyakönyvvezetö is működött a köznek teljes megelégedésére, továbbá ugyanott ezernél több kötetre menő népkönyvtárat is alapí­tott, hogy ez által a már az iskolából is kikerülő serdülő nemzedéket a közművelődésben előre se­gítse. Egyéniségének kiválósága családjában is megállapítható, gyermekeiért mindent megtenni ké­pes, hogy azokat a haza és társádalom hasznos tagjaivá nevelhesse. Kitűzött célját, mint a tények, igazolják, meg is tudja valósítani. István £ia rom. kath orgonista, ki mint ki tüntetett tüzér zászlós szolgál a csatatéren, másik fia selmeci akadémista, ki mint ilyen az ifjúságnak elnöke is lett. Szau­csek Dánielt eme 40 éves évfordulója alkalmából kartársai is testüleg üdvözölték, mely üdvözléshez mi is hozzá járulva kívánunk a jubilánsnak erőt„ kitartást és tökéletes boldogságot. Fuchs Benjamin nagyváradi főrabbivá tör­tént megválasztása ügyében lapunk műit számában airól adtunk hirt, hogy Fuchs Benjámin főrabbi a választást elfogadta és így a nagybányai izr. hit­községtől megválik. Ez a híradásunk mint az a- lábbiakból is megállapítható, téves információn a- lapult, mert tudósitónk a mai napon azt jelentet­ÓVÁS! Rájötem, hogy az áitaüam gyártott „MODIdNO-CLUBSPEGIALITE“ -szivarkahüvelynek utánzatai vannak forgalomban, amelyek ellen egyedüli védelem a védjegy és aláírásom pontos megfigyelése.

Next

/
Thumbnails
Contents