Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-04 / 36. szám

1 te, hogy a megválasztásra vonatkozó okiratot Fuchs Benjamin c.-ak most vasárnap vette kézhez, igy az itt maradása vagy távozása felöl eddig nem is ha- tározhatoít. A felette figyelemre méltó ügyre vonatkozó biztos értesülésünket a következőkben közöljük : Fuchs Benjamin nagyváradi főrabbivá történt megválasztásáról szóló okiratot vasárnap délelőtt hozta a nagyváradi küldöttség, amely küldöttség Kaufmann Márton elnök helyettes vezetésével 17 tagból állott, köztük a nagyváradi hitközség kebelé­ben levő összes egyletek elnökeivel. Kaufmann Márton elnök helyettes a nagy­váradi zsidóság nevében üdvözölte a főrabbit át­adva neki „a rabbi levelet“ szerződéses okmányt a- zon kéréssel, hogy fogadja el a váradi székét mert ezzel úgy a váradi mint az ország hithü zsidósá­gának tesz nagy szolgálatot. Fuchs főrabbi meghatóban mondott köszöne­tét a váradiak oly lelkesen megnyilatkozott bizalmá­ért, ragaszkodásukért és beszédét e szavakkal fe­jezte be: Ünnep számomra a mai nap. De biztosítom Önöket igen t. Uraim, hogy ez ünnep emléke nem a múltak jutalma, hanem a jövő buzdításaként fog engem kisérni és serkenteni, hogy úgy töllsem be szent és magasztos tisztemet, miként azt a Thóra és annak traditionális szelleme követeli. Hogy hol? Nagyváradon, nagynevű atyám he­lyén folytassam e az ő szent munkáságát, avagy itt Nagybányán, hol 8 éven keresztül az ő élet irányt adó szellemében iparkodtam dolgozni és Istennek hála, némi eredménynyel ; hogy Nagyváradon vagy Nagy­bányán haladjak e nyomdokain, önzetlenül és ön- feláldozással szolgálnia hithü Jiszroel ügyét; hogy Nagyváradon vagy Nagybányán legyek e szerény munkása Isten kertjének, erre nézve kérem Isten tanácsát. Nehéz válaszúton állok 1 Nem tudtam még máig határozni, mert az én kedves és szivemhez nőtt nagybányai hitközségemnek hitéleti jövője gon­dot, nagy gondot okoz. És midőn ismételten hálás köszönetét mon­dok Önöknek igen t. Úraim a nagyváradi orth. izr. hitközség nevében tolmácsolt szerencseki vona­tért és bizalomért, kérem Istent, adjon világossá­got elmémnek, adjon elhatározást szivemnek, ké­rem istent a heti szakasz szavaival. Tekints le az égből, szentséges hajlékodból és áld meg népedet Jiszroel t. Este a főrabbi a küldöttség tiszteletére ban­kettet adott, melyen először Zucker József szent­egyleti elnök mondott pohái köszöntőt a főrabbira és kérve kérte öt, hogy határozza el magát a vá­radi állás elfogadására, a hívek ezrei rajongóan ragaszkodnak hozzá és egyedül benne látják azt az embert, ki úgy a váradi, mint az ország zsi­dóság nagy ügyét irányíthatja. Nem mehetnek ha­za a nélkül, hogy küldőiknek ne vigyék azt az ör­vendetes hirt, hogy sikerült megnyerniük Fuchs főrabbit. Ugyanilyen értelemben szóltak a küldött­ség lol^i tagjai is, mindannyian arra figyelmez­tetve a főrabbit, ha, Isten ments, nemleges váiaszi kapnak, ez a nagyváradi’ hitközség békéjét meg­bontja és hitéletére el nem képzelhető káros kö­vetkezményeket vonhat maga után. A főrabbi nem adott határozott választ, gon­dolkodási időt kért. A küldöttség a d. e. órákat szintén a főrabbinál töltötte, ismételten kapacitálni és igenlő elhatározásra akarták bírni, de kényte­len volt azzal a válasszal beérni és búcsút venni, hogy rövid időn belül elhatározását közölni fogja a váradi zsidóhitközséggel. Nagy részvéttel közöljük, hogy a helybeli bányásza­ti tisztikarnak egy igen szorgalmas és szakképzett 1917. szeptember 4. tagja: Ágh János bányafőmérnök, múlt hó 28-án életének 48-ik évéb i elhunyt. A megboldogult a kerületi bányamérn. a hivatalt' vezette, valamint helyettes főpénztárnak is volt. Huzamosabb idő óta betegeskedett, de azért halálának Ilire mégis leverőleg hatott és általános részvétet váltott ki. Családja a következő gyászlapot adta ki : Özv. Ágh Jánosné Gallóv Ilona neje, Ilona, Margit, Ödön. János gyermekei, özv. Ga lov Károlyfté anyósa, Ágh István és Béla testvérei, valamint a kiterjedt rokonok nevében is szivünk nagy fájdalmával je­lentjük, hogy a páratlan jó férj, gondos, önfelál­dozó édesapa,, szerető testvér és rokon ÁGH JÁ­NOS m. kir. bányaigazgatósági főmérnök, a miszt- bányai „Kisasszony“ bányamű műszaki vezetője folyó hó 28-án, délelőtt 11 és Ü4 órakor, tevékeny és jóságos életének 48. boldog házasságának 21-ik évében, hosszas szenvedés után az Urban jobblét­re szenderült. Drága halottunk hült tetemét e Hó 30- án délután 5 órakor fogjuk lóm. kaíh. vallás szertartás szeiint örök pihenőre helyezni a Mik­száth Kálmán utca 14. számú gyászos háztól. Jó lelkének üdvéért az engesztelő szentmisét e hó 31- én reggel 9 órakor fogjuk a Mindenhatónak fel- ajánltatni. Nagybánya, 1917. augusztus hó 28-án. Legyen áldott emléke! A helybeli .Bányaigazgató­ság részvétének kifejezéseit! szintén kibocsátotta a következő gyászlapot : A Nagybányai, m. kir. Bá- nyaigazgaíóság és Kerületének Tisztikara mély meg- illetödéssel tudatja, hogy ÁGH j Á N 0 Sjin. kir. főmérnök, a m. kir. kerületi bányainérnöKség ve­zetője folyó hó 28-án, rövid szenvedés után elhunyt- A szeretett és tisztelt kartársnak áldott legyen em­léke ! Nagybánya, 1917. augusztus 28-án. Pro patria. Nagy megilletődéssel közöjük, hogy Tréger László 27 éves kereskedő, ki a háború kiütése óta küzdött drága hazánk dicső védelmében, múlt hó 10-én, az olasz harctéren gránát robbanás következtében hősi halált halt. Országos vásár volt 27-én és 28-án. Fel­hajtás 2086 marha, 1158 ló, 980 sertés, 100 juh és kecske. Eladás 712 marha. 285 ló, 223 sertés, 52 juh, kecske. Árak igen magasak voltak. Kirakó vásár, habár, nagy tömeg gyűlt össze, mégis gyen­ge volt. Köszönetnyilvánítás. Fájdalmunkat enyhí­tő részvétért ezúttal mond köszönetét Ágh János özvegye és családja. Nagybányai Hírlap tigyről-másről. Szombaton beköszöntőitek a „ber“-rek is. Most mar egymás után fognak jönni október, no­vember és december hónapok. Szeptember jó sűrű esővel köszöntött be, de mivel nem vagyok s i r u s, nem tudok még ebből a körülményből semmit se jósolni. Lehet, hogy sok- eső lesz ezután, mivel ebben végtelenül nagy szük­séget szenvedtünk a nyáron, de megtörténhetik, hogy nagyon szép és hozszu őszünk lesz. Ám de a hosszú ősz dacára is egyszer csak belé fogunk potjyanui a .télbe is. És én már elő­re félek ettől a, legrosszabb évszaktól, mert hiá­nyozni fog a disznó, akarom mondani a zsír, hi­ányozni fog a lencse, borsó, paszuly síb. igy az­tán nem lesz mit enni. Ezeken felül, mint a hogy kétszer kettő négy, ép olyan bizonyosan nem lesz fotogémünk sem, tehát szigorú és kemény te­lünk lesz. Eszembe jut önkéntelenül a fa is, hát vájjon ez lesz-é, nem fogunk-é majd a télen még meg is dermedni ? Igazság szerint legalább ennek lenni kellene, mert hát az. ára is az ecet árával jutott egy sorba. A fa árának felsrófolásáfól ép a napokban dis- kurállam valakivel ós szomorúan konstatáltuk, hogy bizony mi nagyon mostoha gyermekei vágyunk ennek a nemes városnak. Rovásunkra még az ide­genek is előnybe részesülnek. Nevezetesen mi velünk, koldus városiakkal történt légyen meg illó tempore, hogy mikor a fa Ágh János 3. árát felemelték, a már hetekkel előtte megvett és a város kasszájába befizetett fa vételárát csak a- zérí, mert azt az eladó kellő időben nem tudta haza szállítani, hát még utána is, kellett vagy 4-4 koronával fizetni. Ez, mondom, hogy velünk tör­tént meg szegény városiakkal, hiszen különben erre mindenki emlékszik és tudja is. Azt azonban már senki sem tudja, hogy most, a legutóbbi faár emelése által hasonló sorba esett idegen fakitermelővel, kinek millió nyeresége már holt bizonyos, vájjon lilán’ fizettetik é a különbö­zhet vagy nem ? Ezt én sem tudom eddig bizonyosan, de úgy neszeltem a dolgot, hogy az az ur nálunk szerencsésebb lesz, neki nem kell után’ fizetni, még akkor sem, ha majd csak ezután fogják a fákat is kivágni. No de majd megtudjuk ezt is egyszer. Szamosvölgyi vasút Részvéy-Társaság 15524-1917 A/l. A dési állomási vendéglő bérletére. A Dés állomásunkon levő vasúti vendéglő­nek az eddigi bérlővel fennállott bérleti szerződé­sét f. évi október hó 31-iké:e felbontottuk, miért is az állomási vendéglő bérletére ezennel pályáza­tot hirdetünk. A pályázóknak magyar honosoknak kell len­niük ; ezen kivüi igazolni tartoznak hogy csőd, vagy gondnokság alatt nem állanak ; bűntett vagy nyereség vágyból eredő vétség, vagy árdrágítás miatt biróilag vagy a rendőrhatóság által elitélve nem voltak, s valamely vendéglőt hosszabb időn át önállóan vezettek. Akik esetleg vasúti vendéglő vezetésével is voltak már megbízva, s ily vendéglőnek megelé­gedésre történt vezetését igazolni képesek, a pályá­zatnál előnyben részesülnek. A bérlet tárgyát képezik nemcsak az I/II osz­tályú étterem, hanem a mellette levő konyha, ka­mara és tálaló helyiség, külön álló jégverem, vé­gül egy gazdasági udvar, melyet azonban bérlő a mi utasításaink szerint maga tartozik saját költségén általunk kijelölendő helyen felállítani és fentartani. Az étterem, továbbá a felsorolt mellékhelyi­ségekben levő és vasúttársaságunk tulajdonát ké­pező bútorok és felszerelési tárgyakból csak any- nyit adunk át bérlőnek használatra, amennyi azok- bóL rendelkezésünkre áli, a többiről bérlő maga tartozik gondoskodni. A használatra átadandó bú­torok és leltári tárgyak jó karban való fentartá- sát és szükséges pótlását bérlő saját költségén tar­tozik eszközölni. A vendéglőt bérbe venni óhajtó köteles leend a vendégeknek elégséges és jó ételeket és italokat az általunk jóváhagyott árjegyzékben megállapított árakon kiszolgáltatni, a háború tartama aialt, de később a békében is, magát azoknak a korlátozá­soknak teljes mértékben alávetni, ^amelyek közren- dészeti,, közegészségi, közélelmezési és hadászati szempontokból általunk^ továbbá a katonai és pol­gári illetékes hatóságok által el fognak rendeltet- tetnijs általában mindazon fettételeket pontosan betartani, melyek a megkötendő bérleti szerződés­ben lesznek megállapítva. A béYletet elnyerni óhajtók tartoznak ajánla­taikban az. évi bér összegét kitüntetni, illetőleg meg­ajánlani, s a pályázat benyújtásakor a bérnek egy évre eső összegét óvadék gyanánt központi főpénz­tárunknál készpénzben befizetni. A pályázati kérésék a fentiekben előírtakkal bizonyító okmányokkal és a főpénztár nyugtájával felszerelendő!! és legkésőbb f. évi szeptember hó 30-án déli 12 óráig nyújtandók be. A fentirt határidő letelte után beérkező, vagy kellően fel nem szerelt, úgyszintén a bérösszegre vonatkozó ajánlatot és nyugtát nélkülöző kérések nem fognak figyelembe vétetni. Fentartjuk magunk részére a jogot, hogy a beérkezendő ajánlatok közül szabadon választhas­sunk, esetleg azokat teljesen figyelmen kívül hagy­hassuk. — Dés, 1917. augusztus hó 28-án. Szamosvölgyi vasút Igazgatósága. i

Next

/
Thumbnails
Contents