Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-07 / 32. szám
X. évfolyam. Nagybánya, 1917. augusztus 7. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre S korona, félévre 3 korona negyedévre I.SO korona; egy szám ára 20 fillér.. Megjelenik minden kedden 8 —ia oidai terjedeiemfcen. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Gr. &JT&S NAGY GÁBOR. Lapkiadó Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendő Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-liáaban a Cinterem felől, hol ez előfizetéseket és hirdetéseket fel veszik. Hz élelmiciltó maximálása. Néhány héttel ezelőtt fejtegettük, hogy mi okozta az élelmicikkek végtelenül történő megdrágulását valamint azt, hogy az ár emelkedés ellen milyen védekezési mód lenne a legcélravezetőbb. Mi akkor a helyzet javulását csak is abban az esetben reméltük, ha nem csak városunk elöljárósága, hanem maga az államkormányzat fogja a maximálást foganatosítani. Noha erre akkor még kilátásunk nem volt, most azonban már kormányunk agilitása folytán előttünk fekszik a maximáló rendelet, melyszerint a zöldség-, főzelék- és gyümölcsterményeknek a követelhető legmagasabb ára megállapítást nyert és amint ezt az alább közölt hirdetmény kijelenti, az ár megállapítás havonként 3 Ízben, vagyis mindig 10 napra történik. Az ár megállapító hirdetmény főbb rendelkezései a következők: Legmagasabb árak gyanánt és termelőktől való vásárlásnál a folyó évi augusztus 1-től augusztus 10-ig bezárólag, illetőleg további rendelkezésig a következők állapíttatnak meg, megjegyezvén, hogy ez alkalommal csak azon termények árai állapíttattak meg, amelyek a fenn megjelölt, időben mint tömegáruk kerülhetnek forgalomba, továbbá, hogy az alanti termelői árak akár a termelőnél, akár a piacon vagy a kereskedőnél, mindig a helyi kialakult szokások szerint átvéve értetődnek. Ár 100 kg-ként Tök (főző) — —-------— 50 K Nyári káposzta----------------65 „ Kelkáposzta---------------------70 „ Zöldbab és viaszbab, hüvelyes 100 „ Kalaráb (szokás szerinti levéllel) 100 „ Paradicsom (újdonság)------10 0 „ Vöröshagyma----------------12 0 „ Fokhagyma---------------------24 0 „ Ugorka, salátának-----------50 „ „ kovászosnak ------60 „ „ ecetbe ----------------70 „ Gyenge csöves asztali tengeri 100 darab-------------------12 „ Zöldpaprika apró 100 d$rab 5 „ Zöldpaprika nagy tölteni való 100 darab---------------10 „ Alma, nyári: fajalma I. — 140 , ií. ~ 120 „ „ „ kevert----------80 „ „ „ hullott---------40 „ Körte, nyári : fajkörte 1. — 150 „ n >t » ff125 „ „ „ hullott------40 „ Szilva,- vörös és egyéb nyári fajták--------------------------40 — 80 „ Ringló —---------------------100—1 40 „ A nagykereskedelmi árak a termelői árakat 10°/o-kal léphetik túl; csomagolt árunál a csomagolásért (munkadij, anyag stb.) külön legfeljebb 5% számítható ; a fogyasztói árakat a helyi hatóságok állapítják meg (a szükség szerint árvizsgáló bizottságok véleményei alapján,) de a fogyasztói kicsinyben való árak nem haladhatják meg a termelői árakat többel, mint legfeljebb 40%-kal, illetőleg csomagolt áruknál 45%-kal. Ha a termelő a kiskereskedőnek ad el, a nagykereskedői árakat, ha pedig közvetlenül a fogyasztónak ad el, akkor a kiskereskedői árakat igényelheti. Újabb ármegállapítások egyelőre hó- naponkint három Ízben : 1-től 10-ig, 11- től 20-ig és 21-től a hónap végéig terjedő hatálylyal fognak kihirdettetni. A hirdetményben lefektetett alapelvek szerint tehát most már a fogyasztói árakat kell városunk hatóságának megállapítani. És nem csak megállapítani, de ezután most már a legszigorúbban eljárni is. Vagyis a leghatározatabban és súlyos büntetés kilátásba helyezése mellett szigorúan megtiltandók a faluban történő vásárlások s különösen szabályozandó a kofa ügy, mert — mivel ma ez nálunk rénisé- gesen el van fajulva — ellenkező esetben a siker erősen kockára lesz téve. Továbbá, A tündér. Te még mindig a régi vagy — mondta Pál mérnök barátjának a költőnek. A költő egy darabig nem felelt, majd mosolyogva válaszolt: Édes fiam, igazad van, javíthatatlan vagyok, ■üe látod ez boldogságot okoz nekem, hogy kopaszodó fejjel megtartottam hitemet az emberekben. Kérlek szépen, hisz poéta lennék, vagy mi a szösz, illik hál, hogy ádrándozzak. De mond csak voitái te már boldog? — Barátom — felelt a kérdezett — tulajdonképen a boldogság egy nagyon subjektiv valami. Ami neked boldogságot okoz, az én bennem nem okoz nagyobb lelki emóciókat. Ami viszont nekem szolgál örömömre, azt te fel sem tudod fogni. A két barát csodálatosképen teljesen elütött egyihástól szokásban és külsőben és mégis jól összefértek. Pál mérnök a számokból élt, nem ábrándozott, hanem reális munkával kereste kenyerét. A költő pedig firkált, firkált és mint iró szép hírnévre tett szert, de barátai sohasem vették komolyan és mindig javítani akartak rajta. Most is azon fáradozott a mérnök, hogy barátját visszatartsa valami leányszöktetéstől. Botrány lesz a vége — fakadt ki Pál. — Ne törödj vele fiacskám, mondtam már neked, hogy javiihatlan vagyok, csak az álmok országában érzem jól magamat. El fogok neked egy kis történetet mesélni, abból megítélheted, hogy ki vagyok. A költő kissé elmerengett a múltak felidézése közben, majd belekezdett a mesébe. Csak arra kérlek, ne szakíts félbe,, és észrevételeidet tedd meg azután. 17 éves fiú voltam. Éppen az érettségi vizsga után boldog nyaramat élveztem. Magam előtt már férfi számban jöttem, pedig még nem élveztem a szerelem gyönyörét. Apám nagyon szigorú elvekkel nevelt. Míg középiskolába jártam, nem volt szabad leányra még nézni sem. A Balaton mellett nyaraltunk, ahol a sok für- dőző leány, asszony ugyancsak felizgatta gyermekes fantáziámat. De nem mertem beszélni egyikkel sem. Ha valami szép asszony rám nézett, lesütöttem szememet. Hanem aztán este, illetőleg éjjel annál szabadabban neki eresztettem fantáziám lázongó táltosát. Gyönyörű szép verseket irtani, melyben a világ legszebb hercegasszonyait és uralkodóit magamhoz öleltem. A nappalaim annál szomorúbbak voltak. Egy éjjel, midőn a bennem égő lázt és a júliusi éj forróságát nem bírtam ki, kiugrottam á- gyamból, nesztelenül magamra öltöttem ruháimat és a háztetőn szépen lassan leereszkedtem. Az éjszaka koromsötét volt. Csillagok nem látszottak, a holdat siitü feihöfátyol takarta el. Szivem hevesen dobogott az ismeretlen ut miatt, de összeszedtem minden bátorságomat és neki vágtam az éjszakának. A Balaton felé lépegettem, már kijutottam a villa negyedből és a réten vágtam keresztül, mely egészen a tó partján feküdt. Lázam egy cseppet sem múlt el és a vágytól kifáradva ledültem az édes anyaföldre. Messziről tűz csillant fel, melyet a halászok raktak. Körülötte néhány férfi dolgozott. Nekem legalább is úgy rémlett, mintha halászok a hálójukat javítgatták volna. Egyszerre csak egy sóhaj ütötte meg füle-
