Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-07 / 32. szám
2, Nagybányai Hírlap 1917. augusztus 7. a maximális árak betartását a legszigorúbban kell ellenőrizni. Ez az ellenőrzés Kolozsvárit például úgy történik, hogy az adás- vevés helye hatóságilag van megállapítva, azonkívül adni-venni nem szabad. Ezeken a helyeken az árak pontos betartása felett, mivel a rendőrségnek kellő közeg nem ál rendelkezésre, polgárőrök őrködnek és hajtják végre a maximáló rendeletet. Ezt az eljárási módot nálunk is alkalmazni kell, még pedig olyan módosítással, hogyha elegendő férfi egyéniség nem lenne kirendelhető, a hiányt asszonyokkal kell pótolni. És végül a hatóságnak azt is meg kel tennie, hogy minden ármegállapitó hirdetményét, közölje a szomszéd járások főszol- gabiráival is azon kölcsönös megállapodás alapján, hogy az ármegállapítás pontos vég- rehajtásása körül hatóságunkat a lehetőség szerint támogatni fogják. Ha fentieket megtesszük, bizonyára meg lesz az eredmény és nem leszünk a lelketlen uzsorások által ki pécézve. Az uj átalakulás kérdése. A társadalmi uj átalakulás kérdésének egyes részleteit szándékom fejtegetni. Hogy a kérdés tisztán álljon előttünk, ki kell indulnom a jelen társadalmi szervezetből. A társadalmi mozgalmunk hullámzásában, két nagyobb áramot vagy áramlatot találunk ; az egyik vámsorompó a Monarchia, a másik vámsorompó Magyarország határánál. — Ehhez a két irányhoz, most egy negatívum azaz ellentét jött: a vámsorompók eltörölése egész Európában. A szabad verseny kösse össze tehát a népeket. Ez demonstrálja azt, hogy a háború céltalan, mert az a nép, mely ipari és gazdasági szervezete a legmagasabban áll, arra semmi hátránnyal ez az uj szervezet nem fog járni. A német fém, szén, és egyéb áru ipara a világ kereskedelemben szolidság, vagy .más szóval olcsóság, finomság és jóság tekintetében első rendű volt. Tehát a németre vámsorompók lerázása, o- lyan lesz, mintha minden szomszédjának országát inét. Megijdtem és percekig nem mertem mozdulni. A pihenés megerősített és bátorságot kölcsönzött. Ej — gondoltam magamban — talán csak képzelődtem. Kezdtem jobbra-balra tapogatni és egy kart fogtam meg. Egy női kart. Éreztem kerekségéről és rugékonyságáról, hogy női kar. Fejemet elöntötte a vér és hevesen átöleltem az ismeretlent. Úgy képzeltem, hogy a világ legszebb teremtését öleltem szivemre. A leány — mert az «volt — nem ellenkezett, és tiz perc múlva a szerelem már nem volt titok előttem. Kimondhatatlanul boldog voltam, pedig sohasem láttam viszont szerelmemet. Mihelyt haj- nalodott, a leány kiszakította magát karjaimból és a halászok felé szaladt. Nem mertem követni és hercegnőmet sohasem láttam viszont. Talán valami tündér volt. — Azt hiszem nem veszítettél vele sokat, mert kiábrándultál volna belőle. — Hogy mondhatsz ilyet — pattant fel a költő. — Ne tüzelj fiam, a te tündéred egy közönséges halfejü parasztleány volt — válaszolt a mindig reális és egy cseppet sem költői Pál mérnök, miközben kezével lenézően legyintett. elfoglalta volna. A német nép olcsó gabonához, nyers anyaghoz jut, igy óriási szervezettségével és óriási nagy üzemével mesés olcsó portékákat állít elő, kis haszonnal óriásit fog nyerni. — Hogy a szállítási tarifák is ne nehezedjenek reá, már földeket szereztek Magyarországon, igy az angol, francia áraknál egyforma előállítási költség mellett, a német olcsóbban fogja adhatni áruit legalább is 50%-ékkal, mert öt az Angol és Franciaország- bóli szállítás költségek terhelni nem fogják. — így tért hódit Oroszországban is, onnét olcsó gabonát fog kapni, helyette szállít olcsó iparárut. — Törökország és India felé kereskedelmét, a török és német gyárak fogják szolgálni. — Anglia egyiptomi gabonája a Balkánon és nálunk fog részben elhelyezést kérni, egyrésze Angliába fog menni. Anglia a maga gabonáinak másik részét áruinak fejében Amerikából fogja beszerezni. így Angliára a gabona szállítási szempontból fontos a vámsorompó, de azért felfogja venni elsősorban a Balkánon az ipari versenyt, de mi is fogunk angol és francia áru beömlésekkel találkozni, melyek ellen alig tehetünk valami intézkedést, mert vám és vasút tarifa egységes lesz egész Európában, ezt a nemzetközi bizottság fogja megállapítani. Nagy baj lesz az, hogy csak az aranyt becsülik külföldön és csak ez lesz az államok által elfogadva. A papír pénzt kevésre fogják becsülni, így az ellen árunak lesz meg az elsőrendű értéke. Itt a magyar ipar első teendője lesz a maga szétforgácsolt erőit egyesíteni. Az asztalosok, lakatosok, cipészek minden városban egy közös műhelyt létesítenek, melynek élére egy ipari szakiskolát végzett tervezőt, rajzolót és előmunkást tesznek, kiktől az egész tanulni fog modern szakrajzot és egyéb szakdolgokat. Közös üzemmel nem csak helyi piacra fognak dolgozni, hanem az országos leendő kiviteli központoknak, igy folyton munkájuk lesz. A kőművesek, ácsok, kiknek télen nem szokott munkájok lenni, ez üzemben munkát fognak kapni. így ők sem fognak magas munka béreket kérni az építkezéseknél. A magyar földmi- velő nép téli semmit tevését nemcsak mellék iparágakra kell terelni, hanem a szövést általánossá kell tenni, mint Anglia és Németországban. Nyáron földmivelő, télen iparos legyen a falusi nép. így lesz elég áru kivitelre, és ellenében gyapjút, kávét, nyers bőröket, török diófát, megyfát és olcsó disznóhizlalásra való kukoricát hozhatunk be. Ha zsir, hús, gabona, olcsó ruhanemű van, akkor a nép boldogulásának legtöbb tényezői meg vannak. Az állami bányászatnak is meg lesz a feladata, az uj átalakulásban. Az állami bányászat nálunk, csak az arany kérdést tekintette valutái szempontból legfőbbnek. E mellett csak újabb i- dőkben kezd vas és szénbányászat nagyobb tért és jelentőséget nyerni. Magyarország geologiailag még mint az Ethnografia tudományos folyóirat mondja, nincs feltárva. Legalább 20 évre tervezték a feltárását. Ily hosszú ideig nem várhatunk, ezt egy pár év alatt el kellene végezni, azért néhány milliót is kell reá áldozni évenként. így tudni fogjuk pontosan, hogy hol, mi van hegyeinkben. Ma egy geológus végig sétál egy hegyen, egy pár emberével túrát és egy két heggyel készen van egy nap, igy megcsinálja következtetésen alapuló geológiai térképét, kérem ez nem alapos munka, erre több munkást, több időt kell szánni és mélyebbre kell hatolni a rétegekben, átvágásokat kell lé- esiteni ott, ahol a valószínűségek eredménnyel kecsegtetnek. így eljutunk oda, hogy valamint Magyarország vizeinek vizereje pontosan van felvételezve, úgy pontosan fogjuk hegyeink anyagát is ludni. A 90-es években Erdélyben járt angolok csodálkoztak annak érc gazdagságán és annak ki- aknázatlanságán. Itt az ideje, hogy a régi osztrák bánya törvényt sutba dobják és újat és modern! alkossanak, melyben benne legyen az, hogy a bánya terméket nyers anyagként kivinni tilos, mert ma vasunkat, mint pl. Déznáu termeltek, A- usztriába vitték. De hány bányából mint valami gyarmatról elviszik bánya termékeinket és jó drágán, mint iparárut visszahozzák. így a bányászat, ha nem alkalmazkodik az iparunkhoz és azzal nincs szoros kapcsolatban, akkor nemzet gazdá- szali feladatának nem tud meg felelni. Sőt nyers anyagért a magyar bányászat külüzeme ki kell terjedjen az egész Balkánra, itt szenet, vasat, karbi- dot, rezet a Vladár völgyben mesés arany bányát találhat, azonkívül belső nagy arányit bánya üzemeivel évenkint a csekély pár millióról 300—400 millióra lehet az üzemet emelni. Magyarországban 200-ra menő ásvány fajból az iskolák részére üzemet kell felállítani és Európa összes államainak szállíthatunk ásványokat, melyet kiegészitnek Amerikából. Ezzel is százezreket lehet évenkint keresni. A bányák szellőztetésének kérdése is előtérbe nyomul. A karbid lámpák, mint közegészség ellenesek törlendők ; helyette egészségesebb világítóról kell gondoskodni. Aki a bányák közegészségének kérdését megoldja: az megérdemli a Nobel« dijat. A földmivelés maga ősiségében szintén nem« maiadhat, itt is nagy üzem kell felváltsa az ösz- szes kis üzemeket, kivéve a konyha kertészetet, a- hol a bolgár kertészetet kell létesíteni. A nagyszabású Kossuth Ferencz Duna-Tisza tervezeteket is végre kell hajtani. Az ország befásitására mint külföldön meg kell az áldozatokat hozni nemcsak azért, hogy azzal a község adóját részben fedezze, hanem, hogy az élelem olcsóságához ez is hozzá járuljon és a mi fő, Magyarország klimatikus egyensúlyozása és mérséklése csak ez utón érhető el reálisan. A háború erdőtarolásának eredményei országszelte jelentkeztek és jelentkezni fognak, a szántóföld határait és az utakat mindenütt gyümölcsfa fedje. Sehol olyan jó és értékes gyümölcs nem terem, mint Magyarországon. A fent említett nagy üzemmel ellentétben a szociálisták a nagy földeket parcellázni akarják. Ez helyes is, de bele kell illeszteni a modern kul- tur haladásba, mert a világverseny gépvilága keresztül száguld a kis iparon és a kis gazdaságon és megöli azt. itt is minden község, ahol lehet tömörül gazdasági szövetkezetté és közös gépekkel művelik meg a földeket, mintha csak egyé lenne. Az aratást és minden egyéb munkát végeznek,, végül mindenkit terményben vagy pénzben kifizetnek, mint az Amerikai világ versenyben álló- földeken van. A földműves népet állat tartásra kell szolc-r tatni, általam már jelzett módokon, az összetett gazdálkodás intenzivitása kell, hogy népjólét előmozdító legyen, ezenkívül gazdasági ipar és nem gazdasági ipar üzés mennyiben ezt a téli semmittevés megengedi, szintén számításba jöhet. Mindez, a közműveltség átalakítását követeli, a mai népiskola tantervének színes mivoltában ennek távolról se felel meg. Azon kívül az iskolák, az órák és tantermek zsúfoltsága folytán a közegészségnek, mi háború után igen fontos kérdés, igen sok helyem nem felelnek meg. Az osztatlan iskola ország komódjával már végre szakítani kell. Mire 3 osztatlan iskola egy községben, mikor abból osztott iskolát lehet csinálni ? A felekezetiség főbb nálunk, mint; intensiv tudás. Azért erre újítást kell hozzon a választójog, különben a maradi felfogáson alapulni fog a népünk nyomora. Legyen mindenütt az a. rend, mint az állami iskoláknál. így népünk a sokféle reá várakozó feladatnak meg fog felelni. Mind ezek nyomán a kereskedelem is fel lendül. Ha ma-