Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-16 / 3. szám
X. évfolyam._______________________Nagybányf, 1917. január 16. _____________ szcjftpr Na gybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybánya vidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre S korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 20 fillér, megjelenik minden kedden 8 —12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Or. ÄJTAI NAGY GÁBOR. Lapkiadó Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz.t hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házbán a cinterem felől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket felveszik. A középosztály. A legutolsó magyar hadikölcsön jegyzése befejeztettett. E pillanatban még nem állnak rendelkezésünkre részletes adatok arról, hogy e hadikölcsön általában milyen eredménnyel végződött, de annyit már tudunk, hogy éppen úgy sikerült, mint az eddigi hadikölcsönök. A magyar nemzet áldozat- készsége úgy látszik nem ismer határt. Any- nyi szív és annyi érzés van a magyar népnek minden egyes fiában, hogy ha szív és érzés elegendő volna a győzelemhez, már rég befejezhettük volna a háborút. Szükebb hazánkban, vagyis a mi kis városunkban 818450 koronát tett ki a jegy- jés. Tudatában a mostani súlyos és nehéz állapotoknak, meg is lehetünk vele elégedve, mert ha az idegen helyen történt jegyzéseket is számításba vennők, meghaladnék a milliót is. A nehéz körülmények figyelembe vétele mellett tehát csak elismerés illeti nem csak a közreműködőket de főképpen a ha- dikölcsönt jegyző közönséget is. Ám de, mint mindenütt, úgy itt is találkozunk közönyös alakokkal, akik tudatában annak, hogy most, éppen most van szükségünk a legnagyobb erőre, mégis kibújtak a szent kötelesség alól, vagy pedig csak szemszurástól tettek valamit, mintha könyöradományt dobtak volna a haza oltára. Az ilyen alakok jól jegyezzék meg maguknak, hogy eljövend egy koron az idő teljessége, amikor meglészen állapítva, hogy ki milyen súlyú. És jajj lesz annak ki az igazság mérlegén könnyűnek fog találtatni. Ez a hadikölcsön, amely talán már valóban a béke hadikölcsöne volt, ismét azt bizonyította, hogy van az országban egy osztály, amelyre mindig és minden alkalommal számíthat a haza. Ez az osztály a középosztály. A középosztály minden tagja szivét, vérét és pénzét szivesen áldozza fel a haza oltárán, ha szükség van rá. A legutóbbi hadikölcsön jegyzésének aránylag legnagyobb része a középosztály jegyzéseiből került ki. Ehhez a középosztályhoz természetesen nem csak a lateiner, hivatalnok és kereskedő osztályt számítjuk, hanem a középbirtokos osztályt is. Magyarországon a nemzet osztályokra tagozódik. Az osztályok hermetice el vannak zárva egymástól és ha egyik ember az alsóbb osztályból a felsőbb osztályba mégis fel tud jutni, azonnal ő az, aki leginkább lenézi az alacsonyabb osztályt. Hát a háború és a hadikölcsön megmutatta, hogy van az országban egy olyan osztály, van a nemzetnek egy olyan rétege, amely A magyar szent korona története. Károly királyi, Magyarország uralkodóját 1916 december 30-án a Szent István koronájával megkoronázták Budán a koronázó templomban. Minden magyar szív megdobbant a bir hallatára. Szt. István koronája egyike a legősebb koronáknak, mely több mint 900 esztendős, sok dicsőséget és vihart élt át. Az 1000-ik év elején küldé István, Astrikot, a szent-mártonhegyi (pannonhalmi) apátot követségbe Rómába, hogy a megtérített országnak az egyházba való felvételét; az egyházi hatóságok engedélyezését s a fejedelem számára a királyi koronát kérje. A pápai széket akkoriban II. Szilveszter töltötte be. II. Szilveszter, korának egyik legkimagaslóbb alakja, aki alacsony sorsból tehetsége, erényei óriási szelleme, mély tudása, páratlan szorgalma és ritka ügyessége révén felküzdötte magát az egyház fejévé, római pápává s aki maga is azon i- gyekezett, hogy uj, független és önálló keresztény országok és királyságok szaporításával a császárságnak az egyház szellemi szabadságát, fenyegető hatalmát ellensúlyozza. Természeres, hogy István követe Rómában -csak kitűnő fogadtatásban részesült. Asztrik főpap tehát elnyervén mindent, amit kért, örvendve tért vissza hazájába. Az apostoli áldás levelének, a koronának és a keresztnek meghozásával a főpapok és többi egyháziak, az ispánok a néppel Istvánt, Isten keveltjét, királynak ki- álták. Krizmával fölkenetvén, a király; diadémmal az 1000. év augusztus-1-S.^én: Esztergomban szerencsésen megkoronáztatotL Szilveszter koronája csakhamar lényeges átalakításon ment át. A magyar szent korona ugyanis két különféle koronából áll. A koronának felső részén lévő ivszerüen hajlított pántjai régibb és fejlettebb ötvös művészetről tanúskodnak, mig az alsó része, mely a felső pántokhoz van forrasztva, újabb ötvös-munka. A koronának felső, régibb részén az apostolok zománcképein lévő feliratok latinul és latin betűkkel, az alsó újabb részén lévő zománcképek pedig görögül és görög betűkkel készültek. Hogy a Szilveszter és Dukas koronája mikor forrasztatott egymáshoz, egész bizonyossággal megállapítani eddig néni sikerült. A két koronának összeforrasztása azonban megérdemli, hogy a felsőbb és legfelsőbb osztályok a legnagyobb szeretettel és becsüléssel tekintsenek reája. Ez az osztály a középosztály. Mint ahogy egykoron a magyar nemzet gerince a gentry és a kurtanemes volt, ugyanúgy a nemzet gerince ma a középosztály. Igaz! nem szabad megfeledkeznünk a közép-népről sem, amely a harctéren vérét ontja, de — ugy-e — ennek a köznépnek is a közvetlen vezetői éppen a középosztályból kerülnek ki ? A magyar középosztálynak megvan a jogcíme arra, hogy érdemeit feljegyezzék és háború után a legnagyobb mértékben méltassák. A középosztály rétegei közül elsősorban a közbirtokos osztályt kell minden illetékes tényező figyelmébe ajánlanunk. A középbirtokos osztály küzd ma minden i- rányban a legnagyobb nehézségekkel. Birtoka nagyobb, semhogy maga, vagy családja meg tudná munkálni, de kisebb, semhogy olyan nagy üzemek munkabérével és szervezetével konkurálni tudjon, mint a nagybirtok. Nincs annyi alkalma és tőkéje, a- mennyi a nagybirtoknak a befektetésekhez, gépek vásárlásához, ezt tehát minden módon meg kell könnyíteni, vagy lehetővé kell tenni. Akkor, ha a középbirtokos osztályt az illetékes tényezők minden uton-mósemmit sem váltaztatott a koronának érvényén és erején. Azontúl is mindenkor, egyedül és kizárólag Szent István koronájának neveztetik; történeti emléke és joghatálya tovább is fennmaradt, s a koronázás ezentúl sem tartatott érvényesnek, ha az nem a Szt. István koronájával történt. A magyar koronát az idő és kegyelet még a „szent“ jelzővel is megtisztelte. Már az Árpád- házbeli királyok korában szent vagy szentséges koronának mondatik, mint IV. László 1256-iki okmányában sacrae és sanctae Coronea ismételten olvasható. Szent István koronájának nagy és igaz jelentősége különösen az Árpádház kihalta után domborodik ki teljes egésszében. III. Endre halála után a trónkövetelők nagy súlyt helyeznek arra, hogy a szent korona birtokába juthassanak s általa királyi hatalmukat és annak törvényességét megerősítsék. A szent korona nagyon sok viszontagságon ment keresztül. Az ország szent koronáját ezután az a szomorú sors éri, hogy a török hadak miatt, melyek Budát, Visegrádot és Székesfehérvárt, a korona eddigi székhelyeit, megszállva tartották, továbbá a folytonos hódítások elől, nagyobb biztonság oká-
