Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-05 / 49. szám
IX. évfolyam. Nagybánya, 1916. december 5 49. szám, 3 Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8 — iá oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAS NAGY GABOR. Lapkiadó Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házbati a cinterem felől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket felveszik. Trónváltozás. Azok az emberek, akik szeretnek általában nagy hangon beszélni és nagy szavakat használni, már amióta a háború kitört, azt mondják, hogy történelmi nagy időket élünk. De arra még ezek az emberek sem számítottak, hogy egy valóban szomorú gyászeset kapcsán egy váratlan történelmi aktusnak, a trónváltozásnak is szemtanúi lesznek. Bármennyire véges az emberi élet, bármennyire tudtuk, hogy ő felsége I. Ferencz József erejének, életének fogytán van, mindnyájan, a magyar nemzet fiai úgy éreztük, hogy ősz uralkodónk szinte hozzátartozik életünkhöz, amelyből nem szabad eltűnnie, kimaradnia. Károly Ferencz József főherceget pedig mindig és mindnyájan úgy tekintettük, mint trónörökösünket. A magyar királyfit, hozzánőtt a szivünkhöz, különösen a háború alatt, de szinte szem előtt tévesztettük azt, hogy belőle, a fiatal főhercegből valaha komoly, fenkölt uralkodó lesz. És Isten akaratából ime elkövetkezett .a perc, mikor egy ősz, fáradt fej örök á- lomra hunyta le a szemét, hogy mellette egyszerre kimagasodjék, kiemelkedjék egy fiatal fő, amely várja, hogy Szent István Ferenc József megkoronázása. Nagyon sokai érdekel, hogy az elhunyt királynak 1867. év junius 8.-iki koronázása hogy folyt le. Alkalmunk volt egy hetvenéves üreg úrral beszélni, aki személyesen is résztvett a koronázáson mint szereplő, az illető ur kérésünket nagyon szivesen teljesítette és igy alkalmunk van t. olvasóinkat az élvezetes leírásban gyönyörködtetni. Rendkívül szép és fényes napra virradt a főváros junius 8.-án. Reggel 4 órakor a Gellérthegyről eldördült a 21 ágyulövés, hirdetve a koronázás napját. Erre az egész város talpra állt, hogy a katonák sorfala mögött helyet biztosítson magának, vagy korán juthasson a tribünökre. Reggel 5 órakor a képviselők már összegyűltek teljes diszben, s fél hat órakor az elnök megnyitotta az ülést és hosszantartó éljenzés közt felhívta a rendeket, hogy induljanak el Öfelségük megkoronáztatásához. Mialatt a menet megindult, Budán is minden elő volt készítve, Mátyás templomát már előbb pompásan felékesítették. A szentély kibővittefett, aranytól ragyogott a főoltár, a falakat remek szőnyegek borították, az oszlopokat bíbor selyem kelkoronája ékesíthesse homlokát. IV. Károly, Magyarország uj uralkodója oiyan időben lép a trónra, amely nagyon hasonlít dicső elődjének trónralépté- hez. Akkor is vértenger borította Európát, de akkor a forradalmak szele száguldott végig Európa földjén, ma azonban a népek csatája foiyík, és ma nem belpolitikának kell lennie az uj uralkodónak, hanem kiilpolitikusnak, ami még nehezebb helyzetet teremt számára a trónralépés pillanatában. I. Ferencz Józsefre is nehéz feladatokat jelentett a trón és a korona és ugyanolyan nehéz feladatokat jelent IV. Károlyra. De ahogy I. Ferencz József megbirkózott ezekkel a feladatokkal, úgy fog megbirkózni, egész bizonyosan IV. Károly is. És uj uralkodónknak a helyzete valamennyire könnyebb is mint volt fenkölt e- lődjének, IV. Káröfy a maga személyével, a maga leikével látta a magyar nemzetet, amikor Sopronban nevelkedett, és a mikor a harctereken megedződött. Magyar katonák, magyar honvédek vették őt körül a harctéren, és nem képzelhetünk el olyan férfiúi, olyan uralkodói, katonai lendületet, amely ne vette volna észre künn a harctereken, hogy mi az a magyar lélek, mi az a magyar katona. És amint Erzsébet királynét egykoron me lakarta. A főpapok helyet foglaltak. Az első oszlopnál a pápai nuncius; ennek átellenében voltak a trónusok s meltettök a trónörökös, Gizella főhercegnő és a főhercegek székei. A sanotriarium előtt ismét trónemelvény állott őfelségéik számára addig a mig a koronázás megtörtént. Ettől jobbra a magyar miniszterek és titkos tanácsosok, balta a mágnások, kamarások, asztalnokok. Mögöttük jobbra az udvarhőlgyek, a képviselők, balra a diplomaták, főrendek stb. állványai. Reggel hat órakor a király i biztosok, a judex curiae és a katonaőrök a templomba mentek. A ternpiom kápolnájáról eltávolították a pecsétet, felnyitották a ládát, a koronát és a jelvényeket kivették belőle és elhelyezték a szentélyben. A palástot egy külön asztalon a főoltár mellett, mire a királyi biztosok és a judex curiae jelentéstétel végett őfelségéhez mentek, a két koronaőr pedig ott maradt a koronánál. Az érsekek és püspökök, a szertartásba résztvevő papok, az udvari ceremoni- áriussal (főszertartásmester) és káplánokkal a templom főajtójához mentek Őfelségéik ünnepies fogadására. , A kitűzött órában, 7 órakor, megindult a koronázási menet, melyet két udvari szolga nyitott szinte előlegezett bizalommal fogadta a magyar nemzet és az előlegezett bizalmában nem is csalatkozott, úgy előlegezi bizalmát az ország és a nemzet ma, nemcsak azu- ralkodónak, hanem Zita főhercegnőnek, mai királynőjének is. A mai uralkodópár a nemzet szemében mindig a legnagyobb szeretetnek örvendett, már házassága idején is, de a háború alatt ez a szeretet és népszerűség valósággal meghatványozódott A trónváltozás pillanatában, mikor a hódolat egyik koronás főről átszáll a megkoronázandó másik főre, a nemzet egy pillanatra gondolkodni kezdett, és e gondolkodás az örömben és az üdvözlésben olvadt fel. És az uj uralkodó ért hozzá, hogy ezt az örömet, ezt az üdvözlést és ezt az előleges bizalmat már első kormányzati és uralkodói ténykedésével megszolgálja, honorálja és jutalmazza. Amit eddig tett, a- mit eddig végzett, mind azt bizonyítja, hogy csak az ország alkotmányának szem előtt tartásával, tiszteletben tartásával fog uralkodni és nagy súlyt fektet rá, hogy a magyar nemzetnek, amelyet e csaták tüzében, gránátok süvitése közben ismert meg, igaz, hű nemzeti uralkodója legyen. A magyar korona viselője szent és sérthetetlen és minden kritikán felül áll, de meg lóháton, azután következtek a lakályok, apró- dok, azután pedig a méltóságok, rendek, kamarások, mágnások, zászlósurak, miniszterek, cimernö- kök, a két koronaőr, a főkamarás a kereszttel, a a főpohárnok Szt. István kardjával, a horvát bán az arany almával, az országbíró a királyi pálcával, a magyar főudvarmester helyettese pálcával és a főhercegek. Aztán jött Őfelsége magyar tábornoki egyenruhában Jobbján az apostoli keresztet vivő püspök teljes ornatusban, balján a főlovászmester helyettese az ország kivont kardjával. A király mellett ment Lajos Viktor főherceg és kis távolságban tőle két főpap, aztán következtek a testőrség kapitányai, a főkamarás és a főhadsegéd, majd a főváros hatóságai és a hat magyar testőr. A megkoronázandó királyné magyar ruhában gyémántos magyar fejékkel, nyolcfogatu díszkocsiban. A menetet a testőrség egy század gyalogság és egy század huszár zárta be. A templomhoz érve Őfelsége a m. k. főkamarás és az udvari lovászok segítségével leszállt a lováról, a királyné kilépett a hintóból. A templom küszöbén mindketten egy szőnyegre térdeltek, a prímás pedig odanyujiotta feszültet és a szén-
