Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-10-31 / 44. szám

1916 október 31. Nagybányai Hirlap 3. entente elvakult politikusainak, azok viszik tovább romlásba népeiket mig azok meg nem állítják őket. Mi nekünk tehát teljes erővel kell tovíbb küzdenünk és amint a francia kis polgárok hallga­tólag felemelik szavukat, a további támadó gyűlöl­ködő háború ellen, úgy kell nekünk minden érőn­kéi kormányaink rendelkezésére állani, amikor va­lóban létünket védjük és hazánkat védelmezzük. Meg vagyunk győződve róla, hogyha kormányaink legközelebb a népekhez fordulnak, hogy a hábo­rú dicsőséges befejezéséig való folytatásra az anyagi lehetőséget adják meg, gondolkodás nélkül meg fogjuk tenni, beoizonyitva a kancellár beszédjével, a békehajlandóságot, de bebizonyítva az üjabb ha- dikölcsön jegyzésével a tovább küzdésre való készséget. Burgonya elraktározása a házban. Burgonyát a házban télire eltenni különösen ebben az esztendőben nagy figyelmet érdemel, mert óvakodnunk kell, nehogy romlás következté­ben a mostani viszonyok közt csak nehezen vagy egyáltalán nem pótolható veszteségek érjenek. Többnyire pincébe szokták a burgonyát rak­ni. A pince legyen száraz, hőmérséklete ne halad­ja meg a Celziusz szerinti nyolc fokot. Napfényes, száraz napokon jól kell a pincét szellőztetni, hogy a benne levő levegő nedvessége elpárologjon. Az ablakok elsötitése, mit a legtöbben ajánlanak, ép­penséggel nem mozdítja elő a burgonya tartóssá­gát, sőt épp ellenkezőleg a fénybehatás hiánya mi­att negyven százalékkal csökkenti a gumók kemé- nyitőtartalmát, de mindenekelőtt csökkenti konzer­váló képességüket is. Mielőtt a burgonyát pincébe rakjuk, kellően meg kell szárítani. Ezt a legkönnyebben úgy esz­közölhetjük, hogy a földön vékony rétegekben ki­teregetjük. Minden rothadt, lágy és megsérült gu­mót gondosan ki kell válogatni és kivetni, mert ezek elősegítik a nedves rothadást, mely rövidesen az egészséges burgonyákat is megtámadja. Ki kell küszöbölni a foltos burgonyákat is, melyeknek hé­ja alatt paraffszerii daganatok vannak, mert ezek meg száraz rothadást intéznek elő, minek követ­keztében a gumókból maszatos, nemezszerii pép lesz. Már a beszerzésnél legyünk figyelemmel er­re a két kóros jelenségre, melyek az' egész kész­letet komolyan veszélyeztetik. A burgonyákat ne rakjuk a pincében csak az egyik fal mellé, hanem lehetőleg szétszórtan, hogy napfény és melegség minden oldalról köny- nyen hozzájuk férhesenek. Legjobban rakjuk el a burgonyát léces ládákban, melyeket téglákra ál­lítjuk úgy, hogy a ládák tartalma kellően szelőz- hetö legyen. Használhatni erre bárminő nagyobb ládát, melyről eltávolítjuk a fenéket és azt egy­mástól öt centiméterre el álló lécekből álló rostá­val pótoljuk vagy magából a leszedett fenékből csinálunk rostát, mely a levegőt szabadon átenge­di. Ha az alsó oldalfalat mozgathatóvá tesszük, úgy, hogy azt csapóajtó gyanánt használhatjuk, úgy ezen át mindenkor kivehetjük az időnként szük­séges burgonyákat és eként egyszerű, olcsó és praktikus s a burgonyák tartósságának megfelelő burgonyaládára tettünk szert, melyet semmi féle más berendezés felül nem múlhat. A burgonya időnkénti áthányásával megaka­dályozzuk a csirázát, ami különösen tavasszal na­gyon fontos. Helyszűke esetén egymás fölé is állít­hatjuk a ládákat, ha fenekeik rostaszerüen vannak elkészítve és közbül néhány fatuskó vagy tégla van beékelve. Az említett burgonyaláda helyett ce­ment vagy fahordót is lehet használni, ha a fenék kellően átengedi a levegőt. Nedves pincékben a burgonyák közé őrölt meszet vagy száraz kőszén vagy kokszhamut szórunk, ami kitűnő konzerváló szernek bizonyult. Télen is szelőztetni kell a pincét, ha mele­gebb és száraz napok vannak. A megfagyott burgonyák visszanyerik eredeti izüket, ha egy liter viz és 75 gramm arányában kevert sósvizbe feszük néhány órára. hírek! Halottak az élőkért! Halottak nap­ja közeledik . . . Amikor a legszegényeb­bek is pár szál virágot visznek, egy-két gyertyát gyújtanak szeretettéinek sirjára. Ma, a megpróbáltatások eme napjaiban azonban talán még szebb, meghatóbb módon róhat- juk le elhunyt szeretteink iránt kegyeletünk adóját. A világrenditő küzdelem, mely a nemzet becsületéért, a mi jövendő boldog­ságunkért folyik, sok embert fosztott meg viruló ifjúságától, testi épségétől. Virágain­kat, melyekkel szeretteink sírját díszítenénk, helyezzük most a vérező sebekre. A világot, amit a temetőben gyújtanánk, varázsoljuk át a szeretet mécsévé, mely enyhítse a mi rokkanttá, keresetképtelenné vált hős kato­náink nyomorúságának sötétségét! A te­metők kegyelete váljék ezúttal az élők vi­gaszává ! A világítási költségeket, miután a városi hatóság szociális okokból, amúgy is betiltotta, ajánljuk föl a nagybányai rokkant katonák alapjára ! Minden legkisebb ado­mányt is szeretettel és köszönettel vesszük s nyilvánosan nyugtázunk. Nagybánya, 1916 október 27. Égly Mihály főjegyző rokkant- közgyám. Áthelyezés Boromisza Tibor dr. megyés püspök Bujdos Balázs krasznasándorfalui s. lel­készt Nagybányára helyezte át. Helyettesítés. Nagy Bertalan szinérvéraljai kir. közjegyző elhalálozásával megüresedett szinér- váraljai közjegyzői állásra, a debreceni közjegyzői kamara helyettesként dr. H e p p e s Béla nagybá­nyai kir. közjegyzőt rendelte ki. Halmi János majd 49 évig szolgált fárad­hatatlan szorgalommal. Hivatását nemcsak mint ta­nító hanem mint kántor, mint családapa mintasze­rűen töltötte be. Csütörtök délután az iskolából ha­zament és meghalt, feleségét nem olyan rég temet­ték, teljesen árvákat hagyott maga után. A gyász- telentés igy hangzik : Halmi Lenke, Aladár, József, Béla mint gyermekei és az összes rokonság nevében mély fájdalommal, de az Isten akaratában megnyu­godva tudatják, hogy szeretett jó édes atyjuk Hal­mi János kincstári róni. kath. tanító folyó hó 26- án délután az utolsó kenet szentségének vétele u- tán hirtelen meghalt. Temetése 29-én délután 3 órakor lesz az alsófernezelyi sirkertben. Az engesz­telő szentmise-áldozatot 30-án fogjuk az alsóferne­zelyi plébánia-templomban lelke üdvéért bemutat­ni. Alsófernezely, 1916. október hó 26-án. Az örök világosság fényeskedjék neki. Kis Jánosné sz. Bo­gács Hermin, Pók Mihályné sz. Bogács Mariska, özv. Kis Mihályné sz. Bogács Erzsébet sógornői. Oroszfogságba. Minden vonalon fogyóban és apadóban vagyunk. A háború előbb olvasóink sorait ritkította meg, majd a papiros drágaság és hiánya miatt 2 oldalunkat rekvirálta. Legújabban munkatársaink gárdáját kerítette sorba ismét, mi­vel egyik kiváló munkatársunkat K r i z s á n Sán­dor zászlóst vesztettük el bizonyos időre tevékeny­ségünk színteréről, aki értékes Írásaival a harctér­ről is, amikor csak tehette, fel-fel keresett benün- ket. Junius 20. körül a Monasterzyska és Bucac- nál vívott óriási csatákban sabesül.te-n oroszfogság­ba került. Most vett értesítése szerint már teljesen felgyógyult és jól érzi magát úgy, hogy már be is osztották a moszkvai fogolytáborba. Gyászhír. Lesújtó csapás érte ez úttal már másodszor Gedeon József bányaaltisztet. Fia: Gedeon Lajos főgimnáziumi tanuló 16 éves korá­ban elhunyt s csütörtökön délután temették el. A gyászoló szülők iránt a részvét általános. Gyászhir. Őszinte részvéttel közöljük, hogy városunkból a sokak által ismert kedves urinő özv. Thorma Béláné szül. Fekete Gizella a múlt héten Veszprémben elhunyt. A megboldo­gultban Thorma János neves festőművészünk édes anyját gyászolja. A család gyászlapja a kö­vetkező : Szomorú szívvel tudatjuk, hogy özv. cso­paki Thorma Béláné galanthai Fekete Gizella meg­halt, hosszas szenvedés után, életének 67-ik évé­ben Veszprémben, október hó 22-én esti fél nyolc órakor. A megboldogultban csopaki Thorma Já­nos édesanyját, Parragh Béla anyósat, Parragh Endre, Ilonka, Sárika, és Erzsiké nagyanyjukat gyászolják, rokonai és jóbarátai a jóságos és igaz- lelkü embert. Temetése folyó hó 24-én délután 3 órakor lesz a református egyház szertartása szerint a halottasháztól (Szabadi-u ), ideiglenesen a Vesz- prcniváros temetőben helyezzük nyugalomra. Vesz­prém, 1916. október hó 22. Áldás és béke legyen hamvai felett. Az ötödik magyar hadikölcsön. Az ötö­dik magyar hadikölcsön kibocsátására vonatkozó munkálatok már folyamatban vannak és november első felében fog nietörténni. A pénzügyminiszter ez úttal is járadékkötvényeket és pénztárjegyeket fog kibocsátani. Bankköröben azt beszélik, hogy ezúttal valószínűen uj típus kerül kibocsátására. A kamatláb és kibocsátási árfolyam valószínűleg a régi marad. Minthogy jelenleg ismét igen nagy, tökék vannak felhamazva a pénzintézeteknél és a hadi helyzet is kedvező, kétségtelennek tarják, hogy az ötödik kibocsátás is nagy sikerrel fog járni és az eredmény nem fog az eddigiek mö­gött maiadni. Talált hulla. Csendőrségünk tegnap reggel a Tóköz utca hidjánáí egy kis gyermek hullájára talált. A lelketlen anyát a csendőrség nyomozza. Garay Ákos, kitűnő festőművészünk bevo­nult katonának, a pompás lovas-képek rajzolója huszár lett, de azért katonai szolgálata közben is szorgalmasan dolgozik újabb meg újabb müvein. Most Benedek Elek gyermeklapja, a jó Pajtás leg­újabb, október 22-iki számában jelenik meg egy finom, igaz magyar szellemű rajza — gyakran fog­nak találkozni ez után is müveivel a kis olvasók e kedves lapban, melynek ő állandó munkatársa. Ugyanebbe a számba Bán Lajos irt verset, Zsol­dos László elbeszélést, Rákosi Viktor folytatja re­gényét, Sebők Gyula érdekes cikket irt, Benedek Elek folytatja erdélyi menekülése regényes törté­netét s ezenkívül is írt egy szép történetkét. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtást a Franklin-Jársulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhi­vatala Budapest, IV., Egyetem utca 4. A mezőgazdasági munkaerő biztosítása a béke idejére. Az illetékes német mezőgazda- sági körök már most foglalkoznak azzal a kérdés

Next

/
Thumbnails
Contents