Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-10-31 / 44. szám

4. Nagybányai Hírlap 1916. október 31. sei, hogy miként hidalják át azon nehézségeket, melyek a háború után a mezőgazdasági munkaerő hiánya folytán előreláthatólag támadni fognak. Négy­féle megoldási mód fölött is tárgyalnak. Neveze­tesen, hogy kiterjedtebb telepitő akcióval szaporít­ják a földmives ember számát, másrészről a falu­si iskolák idősebb korosztályú növendékeinek a szünidejét hosszabitják meg néhány hónappal, lo- , vábbá, hogy egyes gyáripari szakmában mezőgaz­dasági munkára szabadságolják a munkásokat, vé­gül, hogy a katonaság nagyobb arányban szabad­ságolja a faluról származó katonákat a nyári és ta­vaszi gazdasági munkák idején. Megjegyezzük, hogy e fontos kérdéssel nálunk a magyar gazdaszövet­ség is foglalkozik igen behatóan. A vármegyei választott tisztviselők meg­bízatásának újabb meghoszabbitása. A várme­gyei választott tisztviselők megbízásának újabb meghosszabbításáról szóló 1914. XL1X törvénycikk rendelkezéseinek hatályát a békekötést követő nap­tári év végéig kiterjesztetik. Ez a törvény kihirdeté­se napján lépett életbe és azt a belügyminiszter hajtja végre. Szentesítés nyert 1916. okt. 3-án. Kihirdetted az „Országos Törvénytár“ bán 1916. okt. 6-án. A német hadikölcsön. Ötödször fordultak immár a német néphez, hogy ajánlja fel megtaka­rított feleslegeit a hadviselés céljaira. Az aláírás eddig 10 milliárd 590 millió korona. Az öt kibo­csátás közül a legnagyobb és legszebb sikert a harmadik kölcsön érte el, mely tizenkét milliárd koronát hozott. Az öt hadikölcsön eredménye a kö­vetkező. Első hadikölcsön 4.46 milliárd Második „ 9.06 V Harmadik „ 12.20 n Negyedik „ 10.71 » Ötödik „ 10.59 n Összesen : 46.02 milliárd (Érdekes, hogy a semleges külföldi is tetemes ösz- szegeket jegyez a német kölcsönből.) Hirdetmény. A mezőliegyesi in. kir. áll. mé­nesbirtokon 1916. évi november hó 14- én reggel fél 1 0 órakor kezdődő szó­beli árverésen a következő tenyészállatok fognak készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek eladat­ni : 32 drb. saját tenyészetből származó 2 éves magyarfajta tenyészbika, — 50 drb. Svájczból im­portált 11/2—2 éves simmenthali tenyészbika, — 36 drb saját tenyészetből származó 11/2 éves sim­menthali tenyészbika, — 63 drb Bonyhád vidéké­ről származó 3—4 éves hasas üsző és tehén. Az árverésre kerülő tenyészbikák és tehenek szárma­zását és leírását feltüntető kimutatást a mezőhe- gyesi m. kir. ménesbirtok igazgatósága az érdek­lődőknek kívánatra megküldi. — Az árverésre ér­kezőké) az árverés napján Mezőhegyes állomásnál uradalmi kocsi várja. Az árverésen résztvenni szán­dékozók ebbeli szándékukat f. é. november 7-ig Szatmár vármegye gazdasági felügyelőjének múl­hatatlanul jelentsék be. — Kelt Budapest, 1916. október hó. M. Kir. Földművelésügyi Miniszter. Gimnáziumi tanulók correpetalását, különösen latin, algebra, fizikából, cso­portosan, elvállalja e téren nagy gya­korlattal bíró fiatalember, volt joghall­gató. Cím lapunk kiadóhivatalában meg­tudható. Lapvélemény Révai legújabb versköte­téről. Az Érsekújvár és Vidéke cimü társadalmi lap október 15-iki számában ezt írja : Révai Ká­roly neyével nem most találkozunk először. „Al­konyat“ cim alatt legújabban megjelent versköte­te a szerzőnek immár nyolcadik munkája, mellyel a nyilvánosság elé lép, bizonyságot téve arról, hogy szép literaturánknak egyik számottevő, közismert munkása. A vaskos verskötet száznál több költe­ményt tartalmaz, melyek mindegyikében megcsillan az a mérhetetlen apai szeretet, melyről sose lehet eleget énekelni. Innét tudjuk meg, hogy a könyv Erzsiké kis leányának van ajánlva, de na a könyv első lapján nem is volna oda Írva. akkor is tud­nék és sejtenök, mert verseinek legtöbb tárgyát száz és száz különféle alakban ebből meríti. De ta­lálunk e könyvben szebbnél szebb verseket a leg­sikerültebb hasonlatokkal, gazdag, költői fordula­tokkal, melyek mindegyike oly egyszerű, kereset­len őszinte szavakba van öntve, hogy az ember önkéntelenül is felkiált: Hogyan, hát igy is lehet Írni! S amit csak igen kevés iró érhet el, azt, ma­gával ragadja az olvasót, mintegy átszövi az olva­só leikébe azt az érzést, melyet ő mint költő érez, tulfinomult lélekkel és gazdag, színes gondolat e- rővel. Van a könyvben sok történelmi tárgyú mű is, balladák, legendák és mondák alakjába feldol­gozva, nem említve azon költeményeit, melyeket német Íróktól frappánsan fordított le, hogy igy he­lyet adjon a háborús költészetnek is, melyet a mai vérzivataros idők váltottak ki a költő leikéből. Vég­szó cim alatt mai számunkban közöljük Révai Ká­roly egyik szép kőkeményét. — A verskötetet a „Hermes“ könyvnyomtató műintézet adta ki Nagy­bányán és 3 koronáért ugyanott megrendelhető. Valami a cipő-talpalásról. Arad és vidé­ke laptársunk a oipőtalpalásról a következő érde­kes esetet írja : Mócz Péter aradi cipészmester 54 koronát számított fel Török Elek honvédőrmester- ternek egy pár férfi- és egy pár női cipő megtal- palásáért. A honvédőrinesternek kellett a cipő, te­hát fizetett, mint a köles, de egyúttal feljelentette a cipészt az ottani rendőrbiróságon. A rendőrbiró- ság felhívta a Kereskedelmi- és iparkamarát, hogy állapítsa meg, mit kérhetnek a cipészek ilyen mun­káért. A kamara az Aradi Cipészek Termelőszö­vetkezetének kalkulációja alapján megáílapitóttá, hogy talppal, minden hozzávalóval s a segédnek fizetendő munkadijjal együtt egy pár cipő megtal- palása 9 korona 50 fillérbe kerül. Ezek alapján Weil Károly dr. rendőibiró 100 korona pénzbün­tetésre, nem fizetés esetén 10 napi elzárásra ítélte a legkevésbé sem szerény cipészmesteit s arra is kötelezte, hogy a megzsarolt vevőjének fizessen vissza 30 koronát. A cipész csak most jött rá, hogy bizony rossz üzletet csinált és felebbezett. De se a tanácsnál, se a belügyminiszternél nem talált irgalomra. Ez az érem egyik oldala. De a másik oldala érdekes és tanulságos. Az aradi ka­mara, vagyis a legbenfentesebb fórum, ezzel a konkrét esettel kapcsolatosan megállapította ugyan is, hogy a mai bőrárakat és megengedhető tisz­tességes hasznot számítva, egy pár rendes férfici­pő nem kerülhet többe 35 korona 48 fillérnél, egy pár női cipő pedig 34 korona 88 fillérnél. Ha ez igy van — s bizonyára igy is van — milyen jog­címen követelnek a cipőkereskedők, cipészmeste­rek és a többi félelmetes lábbelimüvészek ország­szerte 50, 70, 80 koronát, sőt ennél is nagyobb összeget kérnek egy pár cipőért 1 Igazán nincsen olyan állami hatalom, amely megmagyarázná ne­kik mi is a különbbség a tisztességes polgári ha­szon és a cipőuzsora között ? Másrészt, ha egy cipő megtalpalása tiz koronába sem kerül, miért nem tesz róla a hatóság, hogy ennyibe is ke­rüljön. Mi áll még maratorium alatt ? Az 1915. júliusban kiadott maratorium feloldó rendelet tud­valevőleg véglegesen megállapította azokat a ter­minusokat, melynek beálltával a különböző fajtá­jú, annak idején moratórium alá vont tartozások a moratoriom alól fokozatosan felszabadulnak. Az árutartozások tekintetében ez irányban most a hely­zet a következő: 1916. julius 31-re 100 százalé­kig, vagyis teljesen felszabadultak azok az összes árulartozások (nyilt számlák és az áruhitelező bir­tokában levő áruváltók), melyek az eredeti meg­állapodás szerint bezárólag az 1915. április 30-ig jártak le. Az 1915 májusi lejáratoknál 1916 junius végén még feloldatlan maradt 10 százalék, mely 1916 augusztusban fizetendő; az 1915 júniusi ese­dékességből ugyancsak 10 százalék, melyet 1916. szeptemberben kell lefizetni, végül az 1915. júli­usi lejáratokból még feloldatlan maradt kifizeten­dő. Eszerint 1916 október végére az annak idejében moratórium alá vont összes nyilt (váltóval nem fe­dezett) árutartozások, — úgyszintén a fedezetül a- dott és* az áruhitelező birtokában levő váltók 100 százalékig, vagyis teljesen felszabadulnak a mora­tórium alól. Az áruhitelező által továbbadott áru­váltó a váltót leszámítoló pénzintézet kezében pénz­váltóvá lesz és a pénzintézet részéről az ilyen vál­tónál 'csak a pénzváltókra irányadó szabályok sze­rint követelhető a törlesztés, vagyis — amennyi­ben nem a háború állal közvetlenül érintett, eltérő rendelkezés alá eső megyék és városok forognak szóban — eddigelé tőkében követelhető: az 1915 január végéig lejárt váltókra 60 százalék, az 1915 február — márciusban lejárt váltókra 55 százalék az 1915 junius — júliusban lejárt váltókra 50 szá­zalék. A fenmaradó összeg az 1914. október vé­géig lejárt váltóknál 1916 októberben, az 1914. no­vember 1-én vagy később esedékessé vált papí­roknál 1916 novemberben követelhető. Három millió nyolcszázötvenegyezer nyolc- százhuszonkét korona és tizenkilenc fillér volt Az Est "összes költségeinek végösszege 1915-ben. Ennyibe került ennek az ameiikai arányokban fej­lődött népszerű újságnak előállítása egy esztendő alatt. Ebből a hatalmas összegből csak a nyomdai költségek 1,515.032 K 72 fillére rúgnak. Ilyennagy összegek teszik lehetővé, hogy naponként sok száz­ezer példányban telyesitse független, megbízható és pontos hírszolgálatát Az Est I9l5-ben213,765.750 példányban jeleit meg. Az Est egyre fokozódó nép­szerűségét hirdetik ezek a magyar újságírás törté­netében példa nélkül álló számok. Vers a jótékonyság szolgálatában. Révai Károly „A nyolcvanketesek“ címen verset irt, me­lyet kis lánya, Erzsiké kinyomtatott és darabját 10 fillér árban forgalomba hozott az Erdély vé­delmében elesett hősök árvái javára. A vers kap­ható Révai'Erzsikénél. A Vasárnapi Újság október 22-iki száma egy sereg friss aktuálist hozott az erdélyi harcok­ból, roppant érdekes képekben mutatja be a Bras­só visszafoglalásán vívott harcokat. Hasonló aktu­ális a macedóniai harcokra vonatkozó képek. Az olasz harctér legutóbbi harcai is meg vannak ö- rökitve e számban. Szépirodalmi olvasmányok: Havas Alisz és Walter Bloem regénye, Zöldi Már­ton novellája, Juszkó Béla naplójegyzeteivel (a ki­váló mnvész rajzaival), Szőlősi Zsigmond tárcája. Egyéb közlemények: cikk és kép Venizelosról, a lefegyverezett görög flotta képe s a rendes heti ro­vatok. A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyed­évre öt korona. „Világkróniká“-val együtt hat ko­rona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadó- hivatalában (Budapest VI,. Egyetem-utca 4., sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a leg­olcsóbb újság amagyar nép számára Anyakönyvi közlemények. Születtek: okt. 18. Balajthy Béla postai főtisztnek Adrienné, okt. 15. Szemenyuk Rozália erdőmnnkásnak Irén, nevű gyermeke. Elhaltak: okt. 21. Farkas Ilo­na bányász gyermeke, gk., 11 éves, szervi szív­baj, okt. 21. Platlhy Jenő magánzó, ág. h. ev. 93 éves, végelgyengülés, okt. 24. Gedeon Lajos bá- nyaküldünc, rk., 16 éves tüdőgüiiiőkor, okt. 251

Next

/
Thumbnails
Contents