Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-31 / 44. szám
4. Nagybányai Hírlap 1916. október 31. sei, hogy miként hidalják át azon nehézségeket, melyek a háború után a mezőgazdasági munkaerő hiánya folytán előreláthatólag támadni fognak. Négyféle megoldási mód fölött is tárgyalnak. Nevezetesen, hogy kiterjedtebb telepitő akcióval szaporítják a földmives ember számát, másrészről a falusi iskolák idősebb korosztályú növendékeinek a szünidejét hosszabitják meg néhány hónappal, lo- , vábbá, hogy egyes gyáripari szakmában mezőgazdasági munkára szabadságolják a munkásokat, végül, hogy a katonaság nagyobb arányban szabadságolja a faluról származó katonákat a nyári és tavaszi gazdasági munkák idején. Megjegyezzük, hogy e fontos kérdéssel nálunk a magyar gazdaszövetség is foglalkozik igen behatóan. A vármegyei választott tisztviselők megbízatásának újabb meghoszabbitása. A vármegyei választott tisztviselők megbízásának újabb meghosszabbításáról szóló 1914. XL1X törvénycikk rendelkezéseinek hatályát a békekötést követő naptári év végéig kiterjesztetik. Ez a törvény kihirdetése napján lépett életbe és azt a belügyminiszter hajtja végre. Szentesítés nyert 1916. okt. 3-án. Kihirdetted az „Országos Törvénytár“ bán 1916. okt. 6-án. A német hadikölcsön. Ötödször fordultak immár a német néphez, hogy ajánlja fel megtakarított feleslegeit a hadviselés céljaira. Az aláírás eddig 10 milliárd 590 millió korona. Az öt kibocsátás közül a legnagyobb és legszebb sikert a harmadik kölcsön érte el, mely tizenkét milliárd koronát hozott. Az öt hadikölcsön eredménye a következő. Első hadikölcsön 4.46 milliárd Második „ 9.06 V Harmadik „ 12.20 n Negyedik „ 10.71 » Ötödik „ 10.59 n Összesen : 46.02 milliárd (Érdekes, hogy a semleges külföldi is tetemes ösz- szegeket jegyez a német kölcsönből.) Hirdetmény. A mezőliegyesi in. kir. áll. ménesbirtokon 1916. évi november hó 14- én reggel fél 1 0 órakor kezdődő szóbeli árverésen a következő tenyészállatok fognak készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek eladatni : 32 drb. saját tenyészetből származó 2 éves magyarfajta tenyészbika, — 50 drb. Svájczból importált 11/2—2 éves simmenthali tenyészbika, — 36 drb saját tenyészetből származó 11/2 éves simmenthali tenyészbika, — 63 drb Bonyhád vidékéről származó 3—4 éves hasas üsző és tehén. Az árverésre kerülő tenyészbikák és tehenek származását és leírását feltüntető kimutatást a mezőhe- gyesi m. kir. ménesbirtok igazgatósága az érdeklődőknek kívánatra megküldi. — Az árverésre érkezőké) az árverés napján Mezőhegyes állomásnál uradalmi kocsi várja. Az árverésen résztvenni szándékozók ebbeli szándékukat f. é. november 7-ig Szatmár vármegye gazdasági felügyelőjének múlhatatlanul jelentsék be. — Kelt Budapest, 1916. október hó. M. Kir. Földművelésügyi Miniszter. Gimnáziumi tanulók correpetalását, különösen latin, algebra, fizikából, csoportosan, elvállalja e téren nagy gyakorlattal bíró fiatalember, volt joghallgató. Cím lapunk kiadóhivatalában megtudható. Lapvélemény Révai legújabb verskötetéről. Az Érsekújvár és Vidéke cimü társadalmi lap október 15-iki számában ezt írja : Révai Károly neyével nem most találkozunk először. „Alkonyat“ cim alatt legújabban megjelent verskötete a szerzőnek immár nyolcadik munkája, mellyel a nyilvánosság elé lép, bizonyságot téve arról, hogy szép literaturánknak egyik számottevő, közismert munkása. A vaskos verskötet száznál több költeményt tartalmaz, melyek mindegyikében megcsillan az a mérhetetlen apai szeretet, melyről sose lehet eleget énekelni. Innét tudjuk meg, hogy a könyv Erzsiké kis leányának van ajánlva, de na a könyv első lapján nem is volna oda Írva. akkor is tudnék és sejtenök, mert verseinek legtöbb tárgyát száz és száz különféle alakban ebből meríti. De találunk e könyvben szebbnél szebb verseket a legsikerültebb hasonlatokkal, gazdag, költői fordulatokkal, melyek mindegyike oly egyszerű, keresetlen őszinte szavakba van öntve, hogy az ember önkéntelenül is felkiált: Hogyan, hát igy is lehet Írni! S amit csak igen kevés iró érhet el, azt, magával ragadja az olvasót, mintegy átszövi az olvasó leikébe azt az érzést, melyet ő mint költő érez, tulfinomult lélekkel és gazdag, színes gondolat e- rővel. Van a könyvben sok történelmi tárgyú mű is, balladák, legendák és mondák alakjába feldolgozva, nem említve azon költeményeit, melyeket német Íróktól frappánsan fordított le, hogy igy helyet adjon a háborús költészetnek is, melyet a mai vérzivataros idők váltottak ki a költő leikéből. Végszó cim alatt mai számunkban közöljük Révai Károly egyik szép kőkeményét. — A verskötetet a „Hermes“ könyvnyomtató műintézet adta ki Nagybányán és 3 koronáért ugyanott megrendelhető. Valami a cipő-talpalásról. Arad és vidéke laptársunk a oipőtalpalásról a következő érdekes esetet írja : Mócz Péter aradi cipészmester 54 koronát számított fel Török Elek honvédőrmester- ternek egy pár férfi- és egy pár női cipő megtal- palásáért. A honvédőrinesternek kellett a cipő, tehát fizetett, mint a köles, de egyúttal feljelentette a cipészt az ottani rendőrbiróságon. A rendőrbiró- ság felhívta a Kereskedelmi- és iparkamarát, hogy állapítsa meg, mit kérhetnek a cipészek ilyen munkáért. A kamara az Aradi Cipészek Termelőszövetkezetének kalkulációja alapján megáílapitóttá, hogy talppal, minden hozzávalóval s a segédnek fizetendő munkadijjal együtt egy pár cipő megtal- palása 9 korona 50 fillérbe kerül. Ezek alapján Weil Károly dr. rendőibiró 100 korona pénzbüntetésre, nem fizetés esetén 10 napi elzárásra ítélte a legkevésbé sem szerény cipészmesteit s arra is kötelezte, hogy a megzsarolt vevőjének fizessen vissza 30 koronát. A cipész csak most jött rá, hogy bizony rossz üzletet csinált és felebbezett. De se a tanácsnál, se a belügyminiszternél nem talált irgalomra. Ez az érem egyik oldala. De a másik oldala érdekes és tanulságos. Az aradi kamara, vagyis a legbenfentesebb fórum, ezzel a konkrét esettel kapcsolatosan megállapította ugyan is, hogy a mai bőrárakat és megengedhető tisztességes hasznot számítva, egy pár rendes férficipő nem kerülhet többe 35 korona 48 fillérnél, egy pár női cipő pedig 34 korona 88 fillérnél. Ha ez igy van — s bizonyára igy is van — milyen jogcímen követelnek a cipőkereskedők, cipészmesterek és a többi félelmetes lábbelimüvészek országszerte 50, 70, 80 koronát, sőt ennél is nagyobb összeget kérnek egy pár cipőért 1 Igazán nincsen olyan állami hatalom, amely megmagyarázná nekik mi is a különbbség a tisztességes polgári haszon és a cipőuzsora között ? Másrészt, ha egy cipő megtalpalása tiz koronába sem kerül, miért nem tesz róla a hatóság, hogy ennyibe is kerüljön. Mi áll még maratorium alatt ? Az 1915. júliusban kiadott maratorium feloldó rendelet tudvalevőleg véglegesen megállapította azokat a terminusokat, melynek beálltával a különböző fajtájú, annak idején moratórium alá vont tartozások a moratoriom alól fokozatosan felszabadulnak. Az árutartozások tekintetében ez irányban most a helyzet a következő: 1916. julius 31-re 100 százalékig, vagyis teljesen felszabadultak azok az összes árulartozások (nyilt számlák és az áruhitelező birtokában levő áruváltók), melyek az eredeti megállapodás szerint bezárólag az 1915. április 30-ig jártak le. Az 1915 májusi lejáratoknál 1916 junius végén még feloldatlan maradt 10 százalék, mely 1916 augusztusban fizetendő; az 1915 júniusi esedékességből ugyancsak 10 százalék, melyet 1916. szeptemberben kell lefizetni, végül az 1915. júliusi lejáratokból még feloldatlan maradt kifizetendő. Eszerint 1916 október végére az annak idejében moratórium alá vont összes nyilt (váltóval nem fedezett) árutartozások, — úgyszintén a fedezetül a- dott és* az áruhitelező birtokában levő váltók 100 százalékig, vagyis teljesen felszabadulnak a moratórium alól. Az áruhitelező által továbbadott áruváltó a váltót leszámítoló pénzintézet kezében pénzváltóvá lesz és a pénzintézet részéről az ilyen váltónál 'csak a pénzváltókra irányadó szabályok szerint követelhető a törlesztés, vagyis — amennyiben nem a háború állal közvetlenül érintett, eltérő rendelkezés alá eső megyék és városok forognak szóban — eddigelé tőkében követelhető: az 1915 január végéig lejárt váltókra 60 százalék, az 1915 február — márciusban lejárt váltókra 55 százalék az 1915 junius — júliusban lejárt váltókra 50 százalék. A fenmaradó összeg az 1914. október végéig lejárt váltóknál 1916 októberben, az 1914. november 1-én vagy később esedékessé vált papíroknál 1916 novemberben követelhető. Három millió nyolcszázötvenegyezer nyolc- százhuszonkét korona és tizenkilenc fillér volt Az Est "összes költségeinek végösszege 1915-ben. Ennyibe került ennek az ameiikai arányokban fejlődött népszerű újságnak előállítása egy esztendő alatt. Ebből a hatalmas összegből csak a nyomdai költségek 1,515.032 K 72 fillére rúgnak. Ilyennagy összegek teszik lehetővé, hogy naponként sok százezer példányban telyesitse független, megbízható és pontos hírszolgálatát Az Est I9l5-ben213,765.750 példányban jeleit meg. Az Est egyre fokozódó népszerűségét hirdetik ezek a magyar újságírás történetében példa nélkül álló számok. Vers a jótékonyság szolgálatában. Révai Károly „A nyolcvanketesek“ címen verset irt, melyet kis lánya, Erzsiké kinyomtatott és darabját 10 fillér árban forgalomba hozott az Erdély védelmében elesett hősök árvái javára. A vers kapható Révai'Erzsikénél. A Vasárnapi Újság október 22-iki száma egy sereg friss aktuálist hozott az erdélyi harcokból, roppant érdekes képekben mutatja be a Brassó visszafoglalásán vívott harcokat. Hasonló aktuális a macedóniai harcokra vonatkozó képek. Az olasz harctér legutóbbi harcai is meg vannak ö- rökitve e számban. Szépirodalmi olvasmányok: Havas Alisz és Walter Bloem regénye, Zöldi Márton novellája, Juszkó Béla naplójegyzeteivel (a kiváló mnvész rajzaival), Szőlősi Zsigmond tárcája. Egyéb közlemények: cikk és kép Venizelosról, a lefegyverezett görög flotta képe s a rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre öt korona. „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadó- hivatalában (Budapest VI,. Egyetem-utca 4., sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság amagyar nép számára Anyakönyvi közlemények. Születtek: okt. 18. Balajthy Béla postai főtisztnek Adrienné, okt. 15. Szemenyuk Rozália erdőmnnkásnak Irén, nevű gyermeke. Elhaltak: okt. 21. Farkas Ilona bányász gyermeke, gk., 11 éves, szervi szívbaj, okt. 21. Platlhy Jenő magánzó, ág. h. ev. 93 éves, végelgyengülés, okt. 24. Gedeon Lajos bá- nyaküldünc, rk., 16 éves tüdőgüiiiőkor, okt. 251
