Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-23 / 17. szám
täl6. április23. NAGYBÁNYAI. HÍRLAP 51 zettek újbóli összeírása, május 3-ig befejezendő. Jelenkezésre vannak kőlelezve a felmentettek is, kik a jelentkezés alkalmával igazolni tartoznak, hogy felmentésükre szolgált ok még jelenleg is fent áll. A bevonulás ideje később fog meghatá- íözfátni. Ellenben azoknak, kik előbbi szemléken tartoztak megjelenni, de azokon meg nem jelentek és .most alkalmasoknak-fognak találtatni a népfelkelési szolgálatra azonnal bevonulni tartoznak. Magán viszonyaik rendezése céljából jogukban áll azonban 48. órai időhaladékot kérelmezni. A csendőrség uj egyenruhája. A magyar csendőrök uj egyenruhát kaptak. A forma marad a régi, de a szili csukaszürke lesz úgy a tiszteknél, mint a legénységnél. Az uj egyenruha neve tábori ruha, jeléül annak, hogy a csendőr éppen olyan, harcos katonája az országnak, mint a többi. A tisztek, tisztviselők és a lovascsendőrök domború dolmánygombokkal ellátott rövid, szőrmés kabátot is kapnak. A csendőrség buzérvörös hajtókáit, az azonos hájtókát viéeiö csapattestektől va[ó megkülönböztetésül, elől és felül öt milliméteres, alul egy milliméteres .\acélzöld posztószegély veszi körül a hajtókán túl, hátul pedig egy és fél milliméteres acéizöld nyúlvánnyal toldják meg. A köpeny és válgallér vörös hajtókáit 5 milliméteres acélzöld ; szegély fogja körül. Ugyanilyen egyenruhát kap a horvát-szlavon csendőrség is. Hír a 12 es honvédek elhelyezéséről. Az ;Egri Újság“ írja: A napokban a vármegye alispánjánál beírató megbeszélések folytak a 12-es hon- • véd gyalogezrednek jobb elhelyezése iránt. A tár- gyáláson résztvetlek Dingha Sándor alezredes, a polgármester, a városi főmérnök, a főorvos és ren- j dőrkapitány. Ez a kérdés különben egyike a súlyosabb problémáknak, mert két, a hadi állapot folytán ’ónási létszámú ezrednek nagyon bajos E- gerben elegendő férőhelyet találni. Azonban, amint a fővárosi lapokban is olvashattuk, szó vem arrpl is, hogy az ezredet esetleg elhelyezik Egerből és pedig az eddigi tervek szerint Nagykárolyba, vagy Körmöcbányái á.' Katonai felmentések ismételt kérelmezése. Ismételteit előfordult, hogy kereskedelmi és ipari vállalatok alkalmazottaik felmentését célzó kérelmüket tömegesen megismétlik akkor is, ha a kérvény már egyizben elutasitlatott. A kérelmeknek ez a megismétlése saját maguknak, az érdé- I kéltség különböző képviseletéinek, ngyszinlén az egyes véleniényező szerveknek legtöbbször felesleges munkát és fáradságot okoz, a minisztériumban pedig (kezelési nehézséget támaszt anélkül, hogy a /folyamodók célt érnének, miután az egyizben már elbírált kérelmek, amennyiben időközben valamely döntő jelentőségű újabb körülmény fel nem merül, természetszerűleg ismét elufasitatnak. Információnk szerint az ilyen újabban benyújtott'kéfvéhjmfíeU‘a minisztérium ezentúl érdemleges tárgyalás nélkül irattárba helyezi es .csupán oly egészen kivételes esetekben lesz hajlandó a már egyizben elutasított kerelimet iijább megfontplás tárgyává tenni, ha időközben a kérr'eu elutasítása óta, valamely — a folyamodó ipáiTS/áiláTat feúiitárfása szempontjából — elhatározó jelentőségű fordulat áll be (pl. í haláleset), amely més'.etszerüleg a kérvény előző tárgyalásánál még figyelembe vehető nem volt, vagy pedig a felmentés másodízben oly döntője-, ientőségü körülmény alapján kérelmeztetik, amelyet folyamodó elsőizben, bejelenteni elmulasztott. A fq:- ly^imjdók ilyen körülmény felmerülése esetén is csak akkor számíthatnak a kérelem esetleges újabb tárgyalására,, baaz ügy, ujr^felyételének indokául szolgáló körülmény az illetékes tényezők (kereskedelmi és iparkamara vagy szak-érdekképviselet): .állal megfelelően-- és iiyematékkal igazoítatik és az ügyopártelói véleménnyel terjesztetik fel. .;(yí -i I Szabad a vásártereken legeltetni. A földmivelésílgyi minisztérium'leiratot intézett a városokhoz, amelyben közli, hogy a jószágtakannány javítása érdekében ezentúl a vásártereken is engedélyezi a legeltetést. A miniszteri leirat szerint a- zónban a vásártereken való legeltetés csak olyan helyeken engedélyezhető, ahol négynél több vásárt nem tartanak évente. Egyébként csak nyolc hajira a vásár után lehet használni a vásárteret legeltetésre. A vásárok korlátozása. Szó van róla, hogy a kormány korlátozni kívánja a. vásárokat, mert ezzel jelentékeny munkaidőinegtakaritás volna elérhető, mire a mostani háborús viszonyok között fokozott szükség van. Ez a korlátozás talán ábbaii fog állani, hogy az egymás után több napon tartandó országos vásárok idejét egy napra szorítják, ezenkívül újabb országos és hetivásárokat aj háború tartama alatt nem fognak engedélyezni, a meglevő országos és hetivásárokat pedig lehetőleg vasárnapon, mint munkaszüneti napon tartsák meg. A kétnapos hetivásárokat egy napra korlátozzák, a kisebb forgalmú helyeken pedig, például-a háromezer léleknél kisebb lakosságú községekben, ahol a hetivásároknak különben is alárendeltebb ».• jelentősége, a hetivásárokat csak kéthetenként l^ess^^eH{u&ajk^nAf. imnitA övolump/I A tengeri ára. Ismeretes, hogy a kormány a 3511/1915. számú rendeletével zár alá helyezett tengerinek azt a réázét, amelyet csöves állapotban vettek át, a morzsolt tengerire megállapított legmagasabb áron alul 20°/o-kaI kellett megváltani. A lladitcrmény részvénytársaság most körlevélben arról értesíti bizományosait, hogy 1916.. április 1 - tői kezdve á cs. és kin katonái élelmezési rakta- j rak cimére való szállításra rendelt csöves tengerit 109/o levonás mellett kelt átvenni. A csöves tengeri ára ezután tehát 26. 40, a csöves cinquantin ára pedig 28. 20 K q-ként. Ez az újabb ármegállapítás nemcsak a kontingefáít,/, hanem ,a^szajbaa vásárlás utján biztosított tengerire is vonatkozik. Egyről-másról, rrjiaisniju nrutri ov3l.iotnß.\« A jövő héten ismét bucsujárás lesz a rendőrségen, mert újból össze kell írni ázokat, akik még nem katonák. A rendelet szerint a nyáron újból nagysorozás lesz egész az ötvén évesekig. Nincs tört kar, nincs tört láb ezután 3 mert meg- vagyqn írva, hogy a háborunak. második esztendejében minden nadrágosnak katonává kell lennie. De mi több, már én azt is megálmodtam, hogy a következő összeírásnál nekünk férfiaknak már nein is kell jelenkezrii, hanem csak a nőknek, mert mához egy esztendőre őket fogják sorozni. Ezt azért határozta igy el a hadvezetőség, mert azt olvasta az újságokban, hogy a háború öt évig fpg ^ptyfijjj^nnglc dcfcl& esztendővel le is dolgozzák, a másik felét tehát az egyenlőség jogelvénél fogva a hőkre fogják kiszabni. S amint álmpthbanis a legijletékesebb helyről szoktam értesühriy úgy van elhatározva, hogy a sorozó hizqttságok a r,észükre kiadóit utasítás szerint legelső^igrbau a divatos hölgyeket fogják f alkalmasoknak találni. Ellenben aki a Fényűzés Elleni Liga jelvényét felfűzte, az okvetlenül untáuglich lész. Felette kiváncsi vagyok, hogy nálunk hátty hölgy fog lenni ex öffö> untauglich. f-ői'jxif (ftrióhöt nor.*.lukból) ?/j'/iiöinxyvb3>I Szomorú husvétot értünk. Az elmúlt napokban állandóan hullott az eső. Gazdasági szakembereink ugyan oda nyilatkoznak, hogy erre szükség vóít. Én a mágam részéről nem kivánok e .felett vitatkozni, de véges elmém úgy gondolkozik, Tiogy még is sokkal szebb volna a husvéf, ha a verőfényes meleg napon sétálhatnánk! és mindet! akadály nélkül mehetnénk locsolódnL Igaz, hogy piros tojást most ugysem - kapunk, -de - mindegy, kapnánk szép bokrétákat, llyett időbértmzötT- ban mi, nem legény emberek, szívesebben maradunk fedél alatt mint, hogy nyakunkba vegyük a lucskos, sáros és esős időt! mbeílöl s lentim ,rnol moa im ,>l9mal39ttnÖ öv*el tip noqs sb iißsßiießlu ti , *. . . , ,ÍIOl‘Ázl eiiriuít napokban a gyász erősen/^Üom?-; nált. Számosán elköltöztek sorainkból és ami pedig a legnagyobb sajnálatos, hogy olyanok is, kiknek inkább sorainkban lett volna helyük, mit a gondtalan, rideg és a mindent megsemmisítő temetőben ! Zúgolódnunk azonban nem szabad, há- nem a kíméletlen sorsnak szomorú elhatározásaiba?! féljes megadással mé&’ícejf nyug$ gasztaljon be^ft'üifkeíf1 áz! a tudat, hogy ezt az abT szolul igazságot: a halált, mindenkinek el Icen szenvednie. Kivétel nincs ! Kinek ideje elérkezett, törli pmau..r.iso5l1 .iníanml nounsíl ona ás ibvss annak mennie kell 1 ... lünalsinmlnO .nmiißj-: u\ nánsa alnoienn ilonmifit ßuiß ) i í! ß i >í lu'mygcm HK^nok. hss k'ißygsm né MobuT “.innav Joqei avqérl rntílöt iu Lembergi utániról.-xén ma ygod gusJluufiito qßfi asm hiimA Eleget kívánok tenni ama ígéretemnek,/ hagy neked 'kedves Barátom u lembergi élményeimről és megfigyeléseimről lehetőleg hü képet nyujteaftteim Mint már legutóbbi levelemben ifcúkám, rettenetes módon meguntam ezt »..hosszas nagyon ;+rv de nagyon egyformaságot; tehát nagyon; jól esett lelkemnek, amikor tudomásomra jutott, hogy Lembergbe kelj! , mén nemű Örömömet csak az lo- hasztotta egy kissé, hogy hiányos német ;és még hiányosabb lengyel tudomásommal nehezen tudom megértetni magam, még nehezebben fogom Iem- bergi tartózkodásomat élvezetessé1 tennio: Nyugodt lélekkel mondhatom azonban, hogy feltevésemben kellemesen csalódtam;'.*"» löy .irNjirscy^ßM Hogy a dolgot legelői kezdjem: az utam már az elindulás után egy kis' kála mi lássa! kezdődött, mert a szekerem : rudja mindjárt az első faluban eltört, mi által csak félórai késéssel folytathattam utamat. S mái-már attölhezdteffl'tartani;’liógy lekésem a vonatot, szerericséreí azöiíbmvép á 'fizetl- kettedik órában érkeztem meg Belzeibe s nagy igyekezettel kapasz ko d t ám TeT az'egyik szakaszba. Természetes, hogy voltak katonák minden grádus- böl többen fs. S alig szűszogÓÉ ki magam a nagy igyekező áfta! Imiteüro^táradalmaimból, a szomszéd szakasz nyitva levő ajtójánál állók közül egyik oda, szól a . rajtásálmr jó:^r|>jcji |kjdtés*efc: „Na ez a vitéz bajtárs is jól meghízott." Meg, mondám ; s nagy volt az öröme az öreg népfelkelőnek amint magyar szavamat meghallotta, mert ékes magyar «yety/^iljöii kjhjt|lj egy kukkot sem tudott más nyelveit-s mint ő maga is mondta, jó maga se tudja, hogy ..kerülhetett valamelyik n\qzó- gazdasági munkás osztaghoz (Landviríscbaftliche Atheilung)...s ez.idiszerin.t in int gah.Qna_szállit- mánykisérő jár Laszizowból Stajapqwba. « » Az öreggel megbarátkoztam í|^ tlt koniáztuk el az időt Rava-Ruszkáig. Itt »majdnem három óra hosszat kellet vesztegfilnürtk;|elég idő ahhoz, hogy a városban széjel nézzen áz ember. A háti zsákomat áim akartam magammal cipelni, tanakodtam, hát az> öreggel, hogy hol is yolna jó biztonságban hagyni a zsákot. A mint igy fusa- kodunk, jobban mondva hangosan gondolkozunk, megszólal egy tábori postaaltiszt magyarul, hogy nagyon szívesen piegengedi csortiagjaimat a posta bódéba betenni, Tefiát-itt is ’magflifal találkoztam. Rava-Ruszkán eltöltöttem az időt, mikor az állomásra fértem* Lembergben nekem Lemoerg-Podzafirczi állomásig kdjeit i jnenffifón,>iujgyanis:QttM Man az I.
