Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-23 / 17. szám

6, NAGYBANYAI HÍRLAP 1916. április 23. 9 negyedik magyar hadikölcsönről. Arrnee fassungstell-je, hol megbízatásom nagy ré­szét kellett lebonyolítanom. Amint az állomás parancsnokhoz bemegyek, hogy szabályszerűen jelentsem érkezésemet, hal­lom, amint a főhadnagy, parancsnok magyarul ad­ja utasításait az épen ott levő őrmesternek, mi sem természetesebb, ezek után én is magyarul mond­tam el jelentkezésemet. Ha már Lembergben vagyok gondolám, úgy fogok élni, mint egy ur, a gondolatot tett követte. Lakást a város legforgalmasabb pontján a Maryja téren levő Francaise szállóban vettem. Egy jó első emeleti szobába hurcolkodtam be, miután ezzel készen voltam, kiálltam nézdelődni a bejárat elé. Úgy elmerengve bámultam, szívtam magam­ba a város levegőjét s még tovább is állottam volna, ha egy levelezőlap árus gyermek meg nem zavar és siró hangon kérlelni kezd. „Bitte Herr fähnrich Ansichts karten zu kaufen.“ önkéntelenül magyarul kiálltottam rá, mert ábrándozásomat megzavarta. A magyar szóra, ha nem is tiszta, de érthető magyarsággal válaszolt „Tessék Önkéntes ur tőlem képes lapot venni.“ Tudok én magyarul is. Erre aztán vettem is tőle egy pár lapot. Amint más nap elindultam, hogy szét néz­zek a városban, mindenfelé szemembe ötlött a magyar cég felírás, sőt nehány magyar üzlet is található. A déli korzón annyi magyar szót hall az ember, hogy önkénytelenül azt hiszi, valamelyik magyar város főutján sétál, még a katona zene sem mulasztotta el egy pár magyar egyveleget eljátsza­ni, bár mint érdeklődtem, valamelyik lengyel ez­red zenekara volt. Amint estve Pest felől megérkezik a vonat, Az Est újságot ép úgy kaphatja az ember bárme­lyik rikkancsnál mint otthon a szép magyar ha­zában. Magyarokkal, sőt ösmerősökkel találkoztam a cs. kir. központi távirda hivatalban és az egyik postafőtiszt, egyébként Székelynek hívják, Bányán tett érettségit akkor, mikor én első gimnázista voltam. Három napig élveztem Lemberget, mely után visszatértem ide, az Isten háta mögötti otthonomba. Dr. B. Eladó! Üzlethelyiség házzal együtt Nagybánya legforgalma­sabb helyén. Cím: a kiadóhivatalban. Használt kerékpár és használt látható irásu Írógép megvételre kerestetik. Ckn : a kiadóhivatalban. Több mint húsz hónapja annak, hogy megsemmisítésünkre törő ellenségeink reánk zúdították minden idők legnagyobb hábo­rúját. Azóta diadalmas fegyvereink súlyos csapásokat mértek roppant nagy számú el­lenségeinkre és szövetségeseinkkel együtt aratott döntő győzelmeink nyomán immár nincs kétség a végső siker iránt. A hosszan elhúzódó háború nagy pénz­ügyi követelményeket támasztván az állam- kincstárral szemben, a hadiszükségletek za­vartalan ellátása coljából uj hadikölcsön kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminister ezúttal — úgy mint az előző hadikölcsö- nöknél, azonban a zárolás mellőzésével — 6%-kal kamatozó járadékkölcsön-köt- vényeket és ezzel egyidejűleg 5V2%-kal kamatozó állami pénztárjegyeket bo­csát nyilvános aláírásra. A pénzügyminister tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez a legutóbb a né­met birodalomban is történt és a kibocsá­tás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás tartama és az aláírási helyek. Az aláírás időtartama 1916. ápril. 19- től május 23-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarék­pénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. A czimletek nagysága. A bemutatóra szóló 6%os járadékköl- csönkötvények 50, 100, 1000, 5000 és 10.000 koronás, a bemutatóra szóló 5V2%- os állami pénztárjegyek pedig 2000, 5000, 10.000 és 50,000 koronás címletekben fog­nak kiállíttatni. Tehát a negyedik hadiköl- csönnél is a 6%-os járadékkölcsönre je­gyezhető legkissebb összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegy­zése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. Az aláírási ár. A kibocsátásra kerülő címletek aláírási ára a szerint, a mint az aláirt összeg el­lenértékének befizetése a kétrészre osztott aláírási időtartam első vagy második felé­ben történik, avagy az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizeté­si módozat vétetik igénybe, az időközi kamatokra való tekintettel különböző összegekben a következőkép van megálla­pítva : I. a kibocsátásra kerülő és 6%-kal ka­matozó járadékkölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916. év április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén : 97 K. 20 fillérben; b) az 1916. évi május 5-ikét követő időben Í916. évi május 23-áig bezárólag történő aláírás esetén : 97 K. 50 fillérben; 2. ha pedig a kedvezményes (részle­tekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tarta­mára szólólag 98 koronában ; II. Az 572%-kamatozó állami pénz­tárjegy aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916, évi április 19-től május 4-ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 90 fillérben ; b) az 1916. évi május 5-ikét követő időben 1916. évi május 23-ig bezárólag történő aláírás esetén 92 K. 20 fillérben ; 2. ha pedig kedvezményes (részletek­ben történő) fizetési módozat vétetik igény­be, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 92 K. 65. fillérben. A fenti ára­kon felül az aláíróval szemben sem folyókamat, sem jutalék felszámításá­nak helye nincs. Kam&t (szelvény)-esedékesség. A negyedik hadikölcsön 6%-os jára­dékkötvényei 1916. május 1-től kezdődö- leg és minden év május 1-én és novem­ber 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6%-kal az 5V2%-os állami pénztár­jegyek pedig 1916. junius 1-től kezdődő- leg évi 572%-kal minden év junius 1-én és december 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak, tehát a 6%-os járadékkölcsönnél az első szelvény 1916 november 1-én, az 572%-os állami pénz- tárjegykölcsönnél pedig 1916. december ^1 -én esedékes. Befizetési hely. Úgy a járadék- mint az állami pénz- tárjegykölcsönre az aláirt összegek ellenér­téke az aláírási helynél fizetendő be. Részletfizetési kedvezmény. Az esetben, ha a 6%-os járadékköl- csönre aláirt összeg 100 K-t meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláirt ösz- szeg ellenértéke befizetendő. A 6%-os já- radékkölcsönre történő és 100 K-t meg­haladó, valamint általában az 572%-os ál­lami pénztárjegykölcsönre eszközölt alá­írásoknál azonban a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláírás alkal­I

Next

/
Thumbnails
Contents