Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-09 / 10. szám
TÁRSADALMI É3S SZÉPIRODALMI HETILAP Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybánya-idéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egy szára ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8-13 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Or. AJTAI HAGY GÁBOR. Főr.'Unkatárs : RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőséi: Hunyady János-u. 14. s/.., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes" könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház --------— hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. —---------Ga zdasági kilátások. Azt a gigászi küzdelmet, amelyet a monarchia immár hosszú hónapok óta folytat, nem gazdasági okok idézték elő. Ariiig Anglia és Németország küzdelme — a világháborúnak ez a voltaképpeni magva — gazdasági okokból indult ki és szemmel látható célja az, hogy Németország gazdasági expanzivitásának útját állja, addig nálunk a háború kitörésénél gazdasági törekvések nem játszottak szerepet. Létünkről, fennállásunkról, békés megélhetésünk lehetőségéről van szó. Természetes azonban, hogy a háború a gazdasági problémák egész légióját vetette fel és hogy az elkövetkezendő békekötésnél a gazdasági kérdések előtérbefognak lépni.A béke nem- t csak idehaza fogja a gazdasági munka megakadt körforgását megindítani, hanem a világgazdasági összefüggéseket is tisztázni fogja és nincs kizárva az, hogy egészen uj gazdasági alakulatok lépnek a maiak helyébe. A gazdasági élet vezetőinek és gazdasági egyesületeknek az a feladatuk, hogy egész csendben foglalkozzanak a jövő eshetőségeivel, hogy számot vetve a lehetőségekkel, előkészítsék azoknak munkáját, akik a békekötésnél lesznek hivatva a nemzet gazdasági érdekeit képviselni. Az előkészítő munka lesz a gazdasági érdekeltségnek egyik legfontosabb feladata, mert ép úgy, mint a frankfurti béke, hosszú i- dőre megszabta a vámpolitika irányát, úgy bizonyos az, hogy az elkövetkezendő béke is fontos gazdasági kérdésekről fog intézkedni. A külfölddel szemben követendő politikánk természetesen függ a háború miként alakulásától, függ azoktól a területi eltolódásoktól, amelyek a háború nyomán várhatók. Felesleges munkát végeznénk, ha ezekkel a lehetőségekkel foglalkoznánk. A belső politikánk tekintetében azonban már ma levonhatjuk a háborúnak néhány tanul- I ságát. Elsősorban azt kell megállapítanunk, bármilyen kelletlenül is tegyük, hogy a háború egyelőre nélkülözhetetlen önfenntartási eszköze a nemzeteknek és ezt, a- mit az utolsó évtizedek békés munkája közben elfelejtettünk, ezután mindig szem előtt kell tartanunk. Természetes, hogy a háború után meg fognak szűnni a nemzeteket elválasztó éles ellentétele, be fognak heggedni az emberi gyűlölet ütötte sebek, az államok között a kölcsönös forgalom meg fog indulni. Azonban jobban, mint eddig, szem előtt kell tartanunk azt, hogy a nagy leszámolások perceiben . minden nemzet saját erejére van utalva. Ennek a kétségtelenül helyes kiinduló pontnak megfelelően kell berendezni gazdasági életünket. Ezért nagy beruházási politikát kell kezdeni, vasútvonalainkat Németország mintájára nagy arányokban ki kell fejlesztenünk, hogy ezzel megteremtsük azt az eszközt, amely a békés gazdasági hódításnak és a háborúnak egyaránt legerősebb fegyvere. Szükséges, hogy mezőgazdasági termelésünket az eddiginél erősebben fokozzuk, mert immár elérkeztünk oda, hogy a monarchia nem rendelkezik export feleslegekkel. Az iparfejlesztés terén is nagy munka vár reánk. A háború bizonyosságot tett arról, hogy milyen döntő szerepe van az országok iparának. A kellően felszerelt ipar biztosítja a háborúhoz szükséges eszközök előteremtését és a munkások foglalkoztatása révén levezető csatornája a háború nyomán járó sociális elégedetlenségnek. Ha az előjelek nem csalnak, az ipari életre még egy speciális feladat is fog várni. Nyilvánvalóvá lett ebben a háboru„Ä NAGYBÁNYAI NIRLAP“TÁRCÁJA Rímek az asszonyokhoz. Nagy fekete fátyol hordja a szerelmet, Remegéssel féltek, hogy valaki elmegy S üzenetet vártok És nem is tudjátok, Hogy odakinn messzi, hűvös Őszi éjben Hogy elmaradtatok egy uj feledésben És csak néha juttok az Ö emlékébe Kihalt szerelmébe. Mert ott oly kegyetlen restek az emlékek, A legnagyobb jelen a múltra rálépett. Nem ismert istenek jöttek imádatuk S a mi eddig voltál, az mind úgy elégett, Mintha nem a tied lett volna az élet S nem tudtál maradni. És ti, bús asszonyok, ahogy hiuságtok Sírásotok szárnyán idegenbe szállott S ölelések nélkül tanultok tagadni; Emlékezés elől szorongva szaladni S nem hiszitek többé, hogy vannak remények, Amik fájás nélkül intenek felétek, S nem tudtok már sírni, Sem levelet írni . . . És egy őszi napon, 'amikor a posta Kegyetlen írással a Haza nevében, | Köszönetét hozza . . . Ugy-e szép asszonyok ? Ebben a busitó véremésztő vágyban Van valami, ami sem tavaly, sem régen Nem volt a világban ... Ebben a sápasztó, fehér ébredésben 1 Sohasem hittetek s mindig feledésben Éltetek örülő, mámoros napokat, j Szerelmes napokat ... Jaj, ti nagy asszonyok, szomorú aszonyok, — Eddig férfi válla tört vérig a sorson — És ma, ahogy pket elmerengve nézem, Egy nagy, gyászfogatos, glóriás szekéren Holt férfiak testét húzza egy bús asszony. Heutschy Gyula. A fogoly. Miután férje és fia a háborúba 'méntele, ő sem akart egyedül maradni szép lakásában, niin- den szép lakásban, ahol minden bútordarab a távollevőkre emlékeztették. Anyai szivét és° jóságos természetét követve Mária asszony egy hadikórházba ment, hogy. a sebesültek ápolásában ő is kivegye a részét s egyúttal ne kelljen folyton az övéire gondolni. Az ápolás megkönnyítette neki a várakozást I szeretettéinek levelére és szelíden juttatta kérészÄ i Z Á D Árjegyzékei kívánatra küld a Bikszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurotos bántalmaknál-páratlan ; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve % kitűnő italt szolgáltat. 0 ▼ ▼ TV T T Kapható mindenkel
