Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-09 / 10. szám

bán a nyersanyagpótló szereknek nabJ szerepe. A tudomány bizonyára rá fogja magát vetni arra a térre és a gyakorlatnak kell majd hasznosítania az itt leszűrendő tapasztalatokat.

Kétségtelennek tartom azt, hogy a háborút nagy gazdasági munka és hitel szerint nagy gazdasági fellendülés korszaka fogja követni. A helyreállítás munkája már magában véve is évekre terjedő foglalkoztatást ad a gazdasági életnek. Legnehezebbek lesznek talán a háborút közvetlenül követő hónapok, amikor megszűnvén a nagy katonai megrendelések, egy bizonyos űr fog előállni mindaddig, mig a helyreállítás munkájához szükséges ipari tevékenység meg fog indulni. Ebben a közbeeső időben gondoskodni kell arról, hogy a visszatérő munkások számára a- zonnal megadassák a kereset lehetősége és az államnak, törvényhatóságnak és a társadalomnak össze kell fognia, hogy ez az átmeneti idő könnyűvé tétessék — hogy mindjárt meginduljon az újjáépítés munkája.

Nehéz feladatok várakoznak a gazdasági életre. Egy nagy előnyünk azonban lesz a múlttal szemben. A háború visszaadta mindannyiunknak a monarchia fennállásába és erejébe vetett hitet. A monarchia visszaállított presztízse minden iparost, minden kereskedőt kisérni fog hóditó útjában és meg fogja nekik adni azt a bátorságot, azt az önbizalmat, amely minden vállalkozásnak alapfeltétele.

Srapnell és gránát.

A hadijelentések, amelyek számunkra, itthon- maradottakra, a nap eseményét jelentik, valósággal hemzsegnek oly kifejezésektől, amelyeknek jelentését csak sejthetjük, melyeket azonban a laikus publikum bizonyára nem ért meg mindig teljesen. Egy gránát, hangzik néha a jelentés, az ellenséges tüzérség közé csapott s elpusztított több ágyút. A lövészárkokat srapnellek árasztották el, a fedezékeket keresztül törték s magukban az árkokban is pusztításokat végeztek. Majd ismét arról érketül ?z első hét fájdalmas aggodalmain. És hébe- hóba egyik-másik sebesülttől jó híreket is hallott az ő harcosairól, akik szintén együtt haladtak a többiekkel győzelemről győzelemre, de épen menekültek minden ütközetből.

Márta asszony hálásan fogadta a híreket, hálás volt a Mindenhatónak, hogy megőrizte övéit és szivének háláját a szegény sebesültek szeretetteljes és gondos ápolásában merítette ki. Egyszer a sebesült-szállitmánynyal együtt néhány fogoly francia tiszt is jött és ezeket különös gondjaiba ajánlották Márta asszonynak.

Magában csendesen ágaskodott a lelke, hogy ezeket kénytelen ápolni és bár a kezét akarták csókolni néma hálával, ha csak valamit odanyuj- tott nekik, sohasem tudta elfelejteni velük sz?m- ben, hogy annak a nemzetnek a fiai, akik szintén fölidézői voltak a háborúnak.

Ott feküdt többek közt az osztályán egy gyerekarcu fiatal tiszt is. Fiatalsága annál inkább a szivébe markolt Márta asszonynak, mert nagyon jó fiúnak látszott. Sötét szemei mindig félénk mozdulattal kisérték mozdulatait és nem egyszer akarta megcsókolni a kezét, ha frissítőt nyújtott lázas ajkainak.

dk hir, hogy az ellenfél kartácstüzet zúdított csapatainkra, majd meg repülőgépekről és Zeppelinekről levetett bombák házakat gyújtottak fel s embereket öltek meg. Hogy miben külömböznek egymástól ezek a különbözőfajta lövegek, minő a hatása az egyiknek és minő a másiknak, mikor melyik vétetik használatba, mindezt a laikus nem tudja. Némi ismeret ezen a téren bizonyára növelné érdekesünket a hadszíntérről érkező hitek iránt.

A tüzérség számára elsősorban a célpont megállapítása a fontos. Ha sikerül csekélyebb el- lentálló képességű, úgynevezett födözetlen célpontokat találnia, ami másszóval anyit jelent, hogy az ágyucsövet olyan objektumok felé irányítja, a- melyek némiképpen sima felületen foglalnak helyet az ágyú előtt, akkor leghatékonyabban a rendes, úgynevezett lapospályáju ágyú kerül alkalmazásra. Ezekből rendszerint srapnellt lőnek ki, s repülési pályájuk vízszintesen halad. Ha olyan célpontot kell találni, amelyek fedezékek mögött, mondjuk egy domb, vagy egy hegy mögött, gyárkémények vagy magas épületek mögött vannak, akkor a lapospályáju ágyúból kilőtt löveg vagy magába a fedezékbe fog csapni, vagy talán túl repül a fedezéken, csak éppen az óhajtott célt nem fogja eltalálni. Ilyen esetekben olyan ágyukat kell alkalmazásba venni, amelyek lövegeinek repülési pályája hajlott Ívben halad, a löveg meredek ívben hagyja el az ágyút s a fedezék mögött meredek ívben csap bele a célpontba. Tábori tüzérségünk, amely ellenfelét tulajdonképpen csak sik terepen találja, manapság már nem megy sokra a hosszucsövü ágyúval. Sűrűn kerül abba a helyzetbe, hogy az ellenséget halmok és mesterséges fedezékek mögött keresse s ezt a feladatot a 10.5 cm. kaliberű könnyű tábori haubitz oldja meg. Minthogy azonban a legutóbbi háborúkban a fősúlyt arra fektették, hogy a lövészárkokat minél erősebben építsék ki, gyakran megesett, hogy ezek a könnyű haubitzok szintén nem feleltek meg többé a célnak. Mert a fedezékek erős betonfalait nem voltak képesek keresztül törni. Nagyobb kalibtrü haubitzokat kellett tehát használatba venni s az említett célra most a 15 centiméteres haubitzokat használják.

A különböző ágyuknak külömböző lövegeik vannak. A leggyakoribbak a gránát és a srapnel!. A srapnellt elsősorban akkor használják, ha fedezetlen élő célokra kell lőni. A srapnel) vékony- burkolatu löveg, amelyben nagyszámú apró golyó van elrejtve. A srapnell-Iöveg robbantószerrel van megtöltve, amely öszeköttetésben van az élén elhelyezett gyujtószerszámmal. Ha e robbantószert meggyujtják, szétveti a burkolatát s a szabaddá lelt golyócskák azzal a sebességgel repülnek, a- melylyel a sértetlen löveg a burkolat szétvetésé- nek pillanatában megindult. A srapnell különös jelentősége a mélységre gyakorolt nagy- hatásában áll, vagyis ha az ellenség egy ütegét először meg kell keresni s aztán belőni akarjuk magunkat erre. A távolságot ugyanis, amelyben az ellenfél található, nem szükséges pontosan megállapítani, mert a srapnellgolyók akkor is elegendő módon eltalálják a célt, ha az ötven méterrel közelebb vagy távolabb áll.

A gránát a srapnelltől már abban is különbözik, hogy a burkolata jelentékenyebben erősebb. Belsejében szintén robbantószer van, mely ugyancsak az élén elhelyezett gyújtóval áll összeköttetésben. Ha nagyon erős ellentállásu célpontot kell találnia, akkor teljes löveg gyanánt veszik használatba. Ez legfőképp olyankor ford'd elő, ha fedezékeket kell keresztül törnie vagy ágyukat elpusztítania. Ha azonban a gránátok bizonyos tekintetben a srapnell feladatával bírnak, vagyis ha közvetlenül fedezékek mögött levő eleven célok ellen használják, úgy a gránátot a belsejében pik- rin-savval vagy más erős hatású robbantószerrel töltik meg, amely a robbanásnál megszámlálhatatlan sok apró részecskére szakítja a gránátot. A gránát szilánkjai minden irányban szétszóródnak, mi által persze a kívánt célpontot eltalálják. Természetesen hátrányai is vannak a gránátnak. A hatás ugyanis csak akkor megfelelő, ha közvetlenül a fedezék előtt vagy mögött robban fel.

A lemodernebb löveggyártási technika azon fáradozott, hogy egy egységes löveget teremtsen, amely egyesíti magában a srapnell és a gránát előnyeit. Konstruáltak egy löveget, amelynek fala középerős, és bensejében két helyen van a robbantószer elhelyezve s aszerint, ahogy a gyújtó- szerszám be van állítva: srapnell vagy gránát gyanánt hat a löveg. Világos, hogy egy ilyenfajta egységes löveg, amely külömböző speciális lövegek kétfelé ható erejét egyesíti magában, hatásában a speciális löveg mögött marad, másrészt azonban olyan előnyei is vannak, hogy bizonyos esetekben bízvást szívesen lemondanak a nagyobb hatóerőről.

Mióta a léghajók és repülőgépek veszedelmes hadieszközzé váltak, természetesen megfelelő védekezésről is kellett gondoskodni. Különböző rendszerű ágyuk szolgálnak e célra, amelyekhez egészen különfajta gránátokat készítenek. Ezeknek az ágyuknak olyan szerkezetük van, hogy a lőveÉs milyen szívesen beszélt volna vele szegény fiú ! Sajnos, nem tudott egyáltalán németül, Márta asszony pedig büszkeségében nem akarta elárulni, hogy milyen jói beszél franciául. így aztán mindig csak a legszükségesebbeket hallgatta meg — hiszen ellenség volt, a vérszomjas, borzalmas ellenség . . .

Egyszer aztán könyörgő hangon kérte, hogy írjon az édes anyjának, aki éppen olyan jó és derék asszony, mint a „Madame“ és aki nem tud semmit róla s talán elveszettként siratja.

Márta asszonynak valami élés fájdalom nyilait a szivébe, de aztán csendesen, mintha nem értette volna szavait, elfordult.

Amikor ismét odalépett az ágyához, a beteg nyugodtan feküdt a helyén. De az arca még halványabb volt, mint máskor és lehunyt szempillái alól könnyek peregtek le.

Ettől kezdve nem terhelte őt többé a fogoly semmiféle kéréssel ...

Nyolc nap óta nem kapott Márta asszony semmiféle hirt a fiáról. Ez már máskor is megtörtént, de most különösen nyugtalanította.

Aztán egyszerre csak „eltünt“-nek jelentették.

Eltűnt! A szerencsétlen anyát csaknem ágyba döntötte a fájdalom. Vájjon meghalt ? Vagy sebesülten fekszik valahol ellenséges földön? Vagy — fogságba esett?

És semmit meg nerri tudhat felőle, mig vé- : get nem ér a borzalmas háború.

Aggódó, fájó szívvel ment ezen a napon a kórházba és egész más szemekkel nézte a sebe- ! sülten elfogott harcosokat, mint eddig. Hiszen a- zok is csak ugyanazt tették, amit az ő férje és fia tesznek. Vagy talán már csak tettek. Hiszen azok is csak hazájuk hivó szózatát követték! Hát lehet őket egyenkint felelőssé tenni azért a gyász- j ért és szomorúságért, ami ránk köszöntött?

És vájjon, ha az ő fia is fogoly — ha sebe- i sülten, ápolásra várva jutott egy francia anya gondozása alá, vájjon az is elzárja majd előle a szivét és csak a kötelességét teljesiti a sebesült el- j lenséggel szemben ? Vájjon az a sok kiömlő vér kiengeszteli-e azt az egymás elleni gyűlöletet, amelyet a népek a szivükben hordoznak ?

A hangja, amely a megsebzett anyai szív mélyéből fakadt, ma lágyabb, odaadóbb volt, mint máskor. És a fiatal tiszt nyomban észrevette ezt a hangulatváltozást, nyomban kiélezte a hangja csengéséből, az anyai szív melegét és aínikor