Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-31 / 35. szám

1915. augustusz 31.

nagybanyai hírlap

3.

lamokká alakuljanak és igy jövendő fenmaradásu- kat biztosítsák. Ez a történeti igazság. Európának majdnem minden népe, nemzete e tájban vette fel a kereszténységet és hadat üzent az augurok és auspiciumok vallásának és hadat üzent mindazon államoknak, kik késlekedtek a szent keresztet jelvényük gyanánt tisztelni. Ily nép volt a mi édes magyar népünk is. Árpád, dicső hon alapilónk bevezette népét Európába, a czivilizáczió központjába, sokáig itt állt erejében bizakodva, karddal a kezében védte ősi hadai vallását, miglen vezetőiben megérlelődött azon nagy gondolat, hogy a magyar nép minden erényei mellett is csak abban az esetben tudja fentartani magát müveit népek közepette, ha felveszi a keresztet és annak szent hitét, amely a nyers erőből a nép számára áldást a nomád népből békés letelepülő polgárokat formál.

És feltűnt István, a nemzet első felkent szelleme, mint az isteni akarat eszköze, kezében karddal, a pogány vallás ellen, szivében szent lelkesedéssel a kereszténység mellett.

Harczolt, küzdött, 'vívott a szent kereszttel kezében az alvilág összes erejével szemben, mig nem győzött és igy eleink ősi mithologiája végre örökre lomtárba került. Mindezt a kereszt vallása tette, melyből annyi erő, szeretet áradott elő az egész nemzetre, hogy lebilincselve érezte magát, annak nagysága és szépsége mellett. Győzött a kereszt, átalakult a barbár magyar nép, az evangéliumi isteni igazság vezérelvétől biztosan vezettetve most már a boldogulás és gazdagodás nyugodt révparlja felé evezhetett.

Nagy államférfim bölcsességgel megáldott első szent királyunk, István jól tudván, hogy az ember egy és ugyanazon időben úgy vallási mint polgári és társadalmi lény, hogy az állam polgára egyúttal az egyházi társaságnak is tagja, azért országát a legbensőbb viszonyba hozta Krisztus helytartójával, az egyház fejével ; Szent István e- zen ténye nemcsak vallási szempontból népének, nemzetének lelki életét tekintette örök érvényül, hogy népének, nemzetének hitét ahhoz az erős megdönthetetlen sziklához kapcsolta, amelyen az Üdvözítő szavai szerint a pokol kapui sem vesznek erőt, hanem politikai szempontból is örök becsű, mert ha nem Krisztus helytartójától vette volna át a kereszténységet és nem római katholikussá, hanem görögkeleti kereszténnyé tette volna nemzetét úgy ezzel népe önállóságának, szabadságának sírját ásta volna meg, mint a történelem bizonyítja, hogy a keleti keresztényeket mind magába szívta az orosz, főhatalma alá került országuk s alkotmányára és függetlenségére rá tette vaskezét.

Szent István nem nyugodott meg addig a keresztény vallás elterjesztésében, melyre vagyonát, erejét, életét áldozta, mig be nem töltötte a- postoli hivatását, melyre Istentől rendelve volt; hanem csak akkor pihent meg, a mikor azt a nagy munkát, melyet véghez vitt, állandósította. Tudva azt, hogy a nemzeti lét feltételeit a vallásból fakadt erények teszik, mint a szent Írás mondja : „az erény fölemeli a nemzetet,“ éppen azért az erényes nevelésre fekteti a fősulyt, melynek elérésére hitvallásos iskolákat létesített, hogy minden alattvalója lelkiismeretből, nem pedig a büntetés félelméből teljesítse hazafiui kötelességét.

Törvényei megalkotásában az igazság, szeretet és a legmélyebb hódolat nyilvánult _ meg a kereszténység irányában, látva annak nagy átalakító erejét, a miely képes a hazáért lángoló férfiakat kreálni. István nagy államférfim előre látásánál fogva, tudta azt, hogy az uj nemzeti vallásának és trónjának biztos őrzője a papság, kit szivének egész melegével vett körül, bár idegen hittérítőkkel terjesztette a kereszténységet ez országban, a magyar állam eszméje ez által nem csökkent, hanem mint a történelem bizonyítja, mind

jobban és jobban kidomborodott.

Szent István másik nagy ténye, melynek folytán országának fenállását biztosította, a királyság megalapítása volt. A X, században uralkodó eszme volt egész Európában a hübér-rendszer eszméje. Ezen áramlat elől szent István sem tudott kitérni, de az Ő nagy zsenialitásának kell tulajdonítani azt a bölcs megoldást, melylyel ezt keresztül vitte.

(Vége következik.)

HÍREK.

Augusztus 30.

Katona történet.

— Irta: Szászy István. —

Lövés esett az udvaron,

Megtörve az éji csendet.

Alvó bakák felriadva Találgatják mit jelenthet ?

Ahány napos, ügyeletes,

Mind összefut a zajára.

S mint a méhköpü tavasszal,

Kezd nyüzsögni a kaszárnya.

Fegyverbe lép az őrség is Sorakozik a készenlét . , .

Pedig csak egy szegény baka

Csititá el fájó szivét

Fájó szive nagy szerelmét.

Kérelem. Felkérjük igen tisztelt olvasóinkat illetve olvasóink közül a hadbavonultaknak igen tisztelt hozzátartozóit, vagy megbízottait, hogy a bevonulás fényéről lapunkat alkalmas módon értesíteni, vagy a lappéldányokat azonnal vissza küldeni szíveskedjenek. Ellenkező esetben — a több rendben felmerült esetekből kifolyólag — már most kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a lapdijakért — ha a hadba vunulásról értesítést nem kapunk, az átvett lappéldányokat illetőleg az átvevő válik felelőssé.

Személyi hirek: Csaba Adorján főispán és Lévai Béla számvizsgáló hivatalos ügyekben városunkban időzött.

Katonai kinevezés. Ő felsége a király Cziffermayer Richárd honvéd zászlóst hadnaggyá nevezte ki.

Előléptetés. S m a r e g I a János hadnagyot, Ő felsége a király főhadnaggyá léptette elő.

Katonai kitüntetés. Ő Felsége a király, Kuszkó Endre 4. honvédgyalogezredbeli főhadnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a hadidiszitményes 3. osztályú katonai érdem keresztet adományozta.

Esküvő. Kiss Mihály csendőr őrmester nőül vette Bagossy Jolánkát.

Lajos napja. Városunkban a „Lajosok“ nem tartották meg névnapjukat, hanem nagyobb részt megváltották jótékony célra. A sebesült katonák örömére a névnapi megváltás dijából a hölgyek vacsorát rendeztek hőseinknek. Jobb helyre nem is adhatták volna ! Legyen ez példa mindazoknak, akik máskor névnapokat szoktak tartani.

Nagybányai ügyvéd kitüntetése. Ő felsége a király B o h a t i e I Kornél dr. tartalékos hadnagynak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért legfelső elismerését nyilvánította.

Vigyázzunk a tábori levelekre. Katonai hatóságtól nyert értesítés szerint megállapítást nyert azon körülmény, hogy az országot ellenséges államok ügynökei járják be és a hadbavonul- tak által a harctérről hozzájuk tartozókhoz intézett tábori levelezőlapokat, leveleket külömböző hazafias ürügyek alatt még pénzbeli Ígéretek ellenében is megszerezni igyekszenek. Ezen ügynököknek nem más a célja, mint hogy a harctérről érkező levelekből tudomást szerezzenek az egyes hadtestekhez tartozó ezredek állomáshelyeiről, valamint egyes hadtestek, ezredek veszteségeiről, csapateltolásokról és hasonló körülményekről, hogy azokat hazaárulási céljukra használhassák fel. Ennélfogva a legnyomatékosabban felhívják a város közönségének figyelmét ezen ügynökök működésére, figyelmeztetve, hogy a harctérről érkező leveleket és tábori levelezőlapokat harmadik gyanús személynek semmiféle ürügy alatt kezükből ki ne adjanak, azokból még jegyzetek készítését sem engedjék meg s ily gyanúsnak látszó ajánlatokat vagy a rendőr, vagy a katonai hatóságnak azonnal tudomására hozzák.

389-ik évforduló. Vasárnap e hó 29-én volt 389-ik évfordulója a mohácsi ütközetnek, melyre nemzetünk gyászos pusztulása következett. Ma pedig a magyar lobogó mellett török testvéreink zászlója is leng s meleg szívvel üdvözöljük a török nemzet dicső fiait.

Iskolai beírások. A helybeli állami el. iskolákba a beírások szeptember hó 1. 2. 3.-án délelőtt 8 órától 11-ig délután 2-4-igr tartatnak meg. A szülőket, gyámokat felhívjuk, hogy ezalatt tanköteles gyermekeiket iskoláikba beírassák. Az iskolai év megnyitásaa 4-én lesz. Az iskolák i- gazgatói.

Inasiskolai tanulók beírása. Az iparos ta- nonc iskolába a beírások szept.- hó 5- én reggel 8- órától 11-ig szept. 6. 7. és 8- án délután 4- tői 6- ig tartatnak a Kossuth- utcai állami iskolában. A tanoncokat tartó mesterek és a munkaadókat kérem, hogy ezalatt iparoslanulóikat beírásra elktildjék, A tanoncok tanítása 9- én kezdődik. Székely Árpád igazgató.

Mozi. A villanyos színházban múlt héten olyan film került bemutatásra, aminőt városunk közönsége még nem látott. „Wagner Richárd élete“ cimü 6 felvonásos mü a film ipar valóságos csodája, melynek művészi értéke is van. A közönség általános véleménye szerint szebb alkotást Nagybányán még nem mutattak be.

Népünnepély a ligetben. Múlt vasárnap délután tartották meg a Szent István napra tervezett népünnepélyt a ligetben, mely igen jól sikerült s a jótékony célra mintegy 230 korona tiszta jövedelmet hozott. Más körülmények között, békésebb időben a kétszeresét is jövedelmezte volna, de most — amidőn a közönség minden oldalról igénybe van véve, ennyivel is teljesen meg lehet elégedve a rendező bizottság. Nagy köszönet illeti Égly Mihály és Widder Pétert, valamint az arany ifjúság néhány tagját, kik fáradhatatlanul működlek a nemes cél érdekében.

Gyászhir. Vettük a következő gyász jelentést: Puskás Antal és neje Röszner Vilma mint szülői, Tivadar, Erika, Antal gyermekeik, mint testvérek, valamint a vő, Wagner Rezső és a rokonság nevében megtört szívvel jelentik, hogy Mariska leányuk férjezett Wagner Rezsőné Katóka és Jenőke gyermekeit árván hagyva, folyó hó 17-én, 33-ík, legboldogabb házasságának 10-ik évében, Budapesten, rövid szenvedés után elhunyt, e hó 19-én pedig ugyanott a Kerepesi-ut melletti temetőben helyeztetett örök nyugalomra. Kelt Nagybányán, 1915. augusztus hó 21-én Szeretetünkben mindig élni fog!

Orosz furfang. Przemysl várának orosz kézre jutása alkalmával az orosz hadvezetőség abban a hitben volt, hogy — ha ennek katonáink tudomására jutnak — talán megbonthatják soraikat. Többek között az egyik fronton, lövészárkaink közelében, egy szép hajnal hasadtával katonáink több piros plakátot láttak kifüggesztve. Nagyon természetes, hogy még az nap estve csupa kíváncsiságból összedték, hogy láthassák miféle csalafintaságot talált ki a muszka. A piros papírosak négy nyelven nyomtatott plakátok voltak, melyek-