Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-29 / 26. szám

Mihállyal forgott a világ. Azon mód kimotoszkál­ta a zsebéből a kívánt huszfillérest és úgy büsz­kén adta át a bakának : — lhol a hatos koma, nó de most mán add ide a puskádat! És mohón kapta kezeibe a fegyvert s nagy vitézül tüzelt át a szerbekre. Lyubica és a magyar bakák. Nemcsak erős, oroszlánszive van a magyar bakának ! Az oroszlánszivüséget az elszántság olíja bele a magyar bakába, a magfagadhatatlan, ősi vitézi vére, amidőn ellenséggel áll szemben. De amidőn elpihen a harc, az oroszlánsziv sok melegséget, naiv lágyságot árul el s a magyar bakák j ísziv őségéről számtalan legenda száll a harctéren vitézeink ajkáról. Ilyenek a krupanjei legendák is. Midőn a harctérre egyre-másra hoz­ták a lerongyolódott, szánalmas külsejű szerb foglyokat, nagyon kevesen állották meg a bakák közül, hogy ne nyúljanak be titokban a tarisnyá- jokba egy-egy falat elemózsiáért, hogy odaadhas­sák a kiéhezett szerb foglyoknak. Ugyanakkor elfogtak egy csomó idősebb komitácsi asszonyt is, akik között egy csodálatosan szép barna le- ánygyeiek is volt: a tízéves Lyubica. — Hát hogy hívnak léged leányom? — kérdi tőle szelíden a tiszt, aki elé vezették a ko­mitácsi asszonysereget. A leányka remegő szepegéssel válaszolt: — Lyubica vagyok ! — Aztán lőttébe le is reánk? — kérdi to­vább a tiszt. ? ! — Nó 1 Nem lesz semmi bántódásod kis­lány, csak mondd meg, hogyan kerültél a gyil­kosok közé. Lyubica remeg, de még mindig nem szól egy szót se. Az általános impresszió, hogy a kislány is ludas a komitácsiskodásban. A tiszt szigorúbb hangot vesz fel s már a korholásnál tart, amidőn előáll egyik baka a fog­lyokat kísérők közül: — Hadnagy urnák jelentem alássan, mond­ja — ne tessen megrikatni ez ártatlan gyereket mert minden valószínűség szerint ártatlan az e- badlä 1 Nem találtunk annál egy szál fegyvert se; csak kulancsnak hurcolták magukkal a vén bes­tiák. veszteséglistákat ? — igen gyermekem ! — És sohasem akadtál bennük Rudolf ne­vére ? Az anya összeszedte minden erejét és hatá­rozottan, szilárd hangon válaszolta : — Nem, gyermekem ! — Anyám . . . anyám ... te titkolódzói előttem . . . — Nem, édes mindenem. A szegény anya torka összeszorult, mikor a kényszerült hazugság ajkain elhangzott, de ennek meg kellett történni . . . Néhány nap múlva a sápadt, beteg asszony nyugodtan lehelte ki lelkét, abban a vigasztaló tu­datban, hogy gyermekének atyja teljesen sértetle­nül tér vissza a háborúból. Az anyja pedig hálásan emelte kezeit ég fe­lé és buzgó imájában köszönetét mondott a Min­denhatónak, amiért súlyos napjaiban erőt adott neki fájdalmait elviselni . . . Persze, Lyubicát azon mód pártfogásukba vették. Szépen megfogták a kezecskéjét és bevit­ték őt a „tiszti étkezdébe“, ahol jól meglakmá- roztatfák a reszketéséből magához tért csemetét. HÍREK. Junius 21. Személyi hírek : E m b e r Elek, a ü y ó g y- szerészeti Közlöny szerkesztője Budapest­ről, családjával nyaralásra ide érkezett. Rá­kóczi Mihály posta- és távirda tanácsos hivata­los ügyekben itt időzik, Téglás Gábor a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagja városunkba ér­kezett. Gyászhir. Zepléni Árpád jeles költőnket, Révész János sógorát súlyos veszteség érte : édes anyja, özv. Imrey Andrásné, 78 éves korában, a zemplénmegyei Tályán elhunyt. Évforduló. Most múlt egy éve annak, hogy a magyar trón várományosát és nejét orgyilkos kezek elragadták tőlünk. Akkor a mélységes gyász hatása alatt még sejtelmünk se volt az idők mé- liében csírázó szörnyű jövendőről, a világháború borzalmairól. Ma, tizenegy hó után delelőjére jutottunk dicsőséges kűzdelemeinknek s ellensé­geink eszeveszetten menekülnek katonáink fegy­verei elől. Adja az Ég, hogy hős fiaink kihullt vére megtermékenyítse a főidet s hajtson sudár szálat a dicsőséges béke pálmája. A főispán Nagybányán. Csaba Adorján fő­ispán e hó 24-én városunkba érkezett és itt azonnal megkezdte Lévay Béla pénzügyi számvizsgálóval a közélelmezés és a hadbavonultak családtagjai­nak segélyezése vizsgálatát. Itt tartózkodásuk alatt, mint értesülünk a körjegyzőségekben is eszközöl­tek vizsgálatot, valamint megvizsgálták a helybeli szolgabirói hivatalt is. A főispán és Lévai innen Szinérváraljára utaztak a vizsgálatok folytatása végett.. Akik a Himnusztól rpegfutnak. Egyik kat- holikus hivő panaszolta szerkesztőségünkben, hogy vasárnap a szentmise végén, amidőn a Himnuszt énekelték, a közönség nagy része kiindult a templomból és nagy zajjal csapkodta az ajtókat, ahelyett, hogy áhítattal, állva halgatta volna meg nemzeti imánkat. Ha az indulatlöl elragadtatva, a legelitélőbben Írnánk erről a komiszságtól, akkor se torolhatnánk, meg kellő képen. Kérjük Szőke plébánost, valamelyik vasárnapi szónoklatában üs­sön a kegyeletsértök fejére s bélyegezze meg e hazafiatlanságot. ** Óda a rendőr kapitányhoz. Mai hírrova­tunk egy hirdetményt közöl, melyet a rendőr ka­pitány adott ki az élelmiszer uzsorások megrend- szábályozása dolgában. Az a hirdetmény mely hivatva van mérsékelni a tu'csigázott árakat, óda írásra ösztökél minket, hogy abban hálás köszö­netét mondjunk a rendőr kapitánynak, erélyes intézkedéséért. Épp mai vezér cikkünk is „Tűrhe­tetlen állapotok“ cím alatt a szörnyű drágasággal foglalkozik. Tűz. Mialatt a diadal mámorától ittas közön­ség Lemberg viszavéíelét ünnepelte, az alatt meg szólalt a tűzoltó őrség vészjelzője. A kismalomut­cában gyűlt ki egy kisebb szin, melyet azonban rövidesen, eloltottak a helyszínére érkezett tűzoltók. A kár csekély. Lemberg. E hó 22-én este harangzúgás ver­te föl a város lakóinak nyugalmát. Lemberg visz- sza foglalásának öröméie Szőke Béla plébános maga konditotta meg az öreg harangot a Szent István toronyban. Nyomban utána a többi egyhá­zak is harangozással feleltek s dicsőítették a Min­denhatót, ki nem hagyta el sokat szenvedett ma­gyar nemzetét. Az utcákon tüntető körmenetek in­dultak lobogók alatt, a város zászlódiszt öltött; a Widder gyógyszertára ellőtt óriási közönség hul­lámzott, várva a hivatalos távirat kifüggesztését, mely esteli 11 óra táján meg is jelent a fényesen kivilágított kirakatban. A rendkívüli örömmámor elragadt-az egész város lakóira s csakhamar fől- harsant mindenfelé a Szózat és a Himnusz. A vá­ros utcáin egész éjjel tüntető, jókedvű, társaságok éltették a hazát, a királyt és a hadsereget. Májláth püspök levele. A nagy szivü er­délyi püspök meleghangú levelet irt Szőke Béla plébánosnak s. köszönetét mond itteni fogadtatásá­ért. Többek közt azt írja, hogy szeretne újra a „kedves nagybá nyai h i v e k„ közé eljönni ha a férfiak közt akadna nagyobb számban,, kik gyónni óhajtanának akkor el is jön kész örömmel. — Utazási kedvezmény beteg katonák hozzátartozóinak. A sebesült és beteg katonák hozzátartozói névszerint a feleség, a gyermekek és a testvérek a kereskedelmi miniszter rendelete sze­rint, ha betegük meglátogatása végett utazni akar­nak, a harmadik osztályon féljegyet fizetnek, ha annak a kórháznak igazgatóságától, ahol a beteg fekszik, igazolást tudnak felmutatni, hogy a kato­na tényleg abban a kórházban fekszik és megláto­gatását nem akadályozza semmi. Ezen kedvezmény azoban csak 50 kilométernél nagyobb távolságra érvényes. 306. — 1915. szám. Értesítés. A háború következtében beállott munkáshiány pótlása s ez által az idei aratás biztosítása ma a legsürgősebb és legaktuálisabb kérdés, melynek s keres megol­dása úgy a kormányt, mint egyesületünket, vala­mint az illetékes tényezőket legelső sorban- fog­lalkoztatja. A m. kir. honvédelmi minisztérium a napokban 7256—1915. körrendeletével megenged­te, hogy a hozzáértő legénység aratási és csép- lési munkálatok zavartalan elvégzése céljából 14 napi időlarlamia szabadságoilatásukat személye­sen, kihallgatáson (rapporlon) kérelmezzék. Ezen községek saját, valamint erkölcsi teslületek tulaj­donában levő földek, harctéren lévő mezőgazdák és egyes fölbirtokosok ingatlanainak me'gművel- telésére, illetőleg az aratás és cséplés elvégzésére 20 katonából álló munkáscsoporlok is rendelke­zésre bocsáíaltnak 14 napi időtartamra következő feltételek mellett : Elszállásolás, élelmezés munka­adót terhelik a vidékre megálla.iíott élelmezési dijai azonban a katonai parancsnokság azonnal a helyszínen nyugta ellenében megfizeti. A munka­adó mindegyik munkanapért a helyi, szokásos napszámnak megfelelő munkapóídijat fizet. Utazá­si költségek a munkaadót nem terhelik. Ily mun­káscsoportok kirendelése innti kérvények a leg­közelebbi áliomásparancsnoksághoz — hol a pót­test van — infézendők (M. kir honvéd poUesfiinlc Egerben — Hevesmegye —, a cs. és kir, hadse­reg pótteste Rimaszombatban — Gömörmegye — van). Kérelmek a községi elöljáróság álfal látta - mozandök és a járási főszolgabírói hivatalhoz nyújtandók be. Járási főszolgabírónak jogában áll az illetékes áliomásparancsnoksághoz ily. munká­sok kirendelése végett táviratilag fordulni. Felhív­juk tehát birtokosainkat, illetve a községeket, hogy ily irányú kérvényeiket az illetékes főszolgabírói hivatalhoz haladéktalanul nyújtsák be és kérjék annak távirati elintézését.. Közöljük ovábbá gaz­daközönségünkkel. hogy a földművelésügyi ..mi­nisztérium a gazdasági felügyelőségnél Nagyká­rolyba marokrakó arató gépeket helyezett el, ezek beszerzésére nézve teljes tájékozást nyújt nevezett gazdasági felügyelőség. Gazdaközönségünk tudo­mására hozzuk továbbá, hogy egyesületünk titká­ri hivatala az aratás biztosítására vonatkozó ü- gyekben mindenkor rendelkezésre áll és teljes tá­jékozást nyújt. Szalniár, 1915. junius 21. Hazafi­as üdvözlettel : A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Eli öksége.

Next

/
Thumbnails
Contents