Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-23 / 21. szám
NAGYBANYAI HÍRLAP 5. 1915. május 23* Orda .........................................„ 3 kg 60 „ Nu llás liszt............................... ff „ 92 „ Főző liszt.................................... » „ 64 „ Hadi liszt.................................... f) " ,, 60 „ Máié liszt..................................... ff „ 50 „ Burgonya .................................... ff „ 26 „ Zsir ......................................... „ 6 ff yy Szalonna.................................... „ 6 ff ~ ff Töpörlő..................................... ff ff ff Kávé............................... „ 4 ff ff Fiatal zöld hagyma .... drb. — „ 01 „ Saláta fejes . •...................... ff „ 06 „ Hónapos retek..........................csőm. — „ 10 „ Bab......................................... li t. — „ 80 „ Kukorica szem.......................... li t. — „ 50 „ Francia hamisság. Furcsa eszmét vetett föl a párisi sajtó ! A téma olyan kényes, hogy alig tudjuk kerülő szavakkal olvasóinknak elmondani. Pedig el ke l mondjuk, mert klasszikus ostobaság. De hogyan fogjunk hozzá ? Hol ragadjuk meg az elbeszélés fonalát? A dolog ott kezdődik, hogy a párisi sajtó jajveszékel afölött, hogy kevés a francia ; fogynak napról-napra s a háború is egy-két millióval megapasztja a létszámok Meg aztán az is nagy baj, hogy a háború miatt a férfiak fávol vannak a tűzhelytől s igy a gyermekszületések statisztikájából egy egész esz- i tendő kiesik De a lapok mindjárt radikális javaslattal is állanak elő: rajonként haza kell bocsátani a katonákat á lövész árokból, hogy szeretteiket meglátogassák s aztán folytassák megint a háborút. Micsoda hamisságokat tudnak azok a franciák kieszelni! A szaplonczai ütközet. No csak meg ne j riadjon senki a címtől ! Egyelőre szó sincs róla, illetőleg csakis szó van róla. Vannak tökéletlen emberek ezen a szent hazai földön, kik mindenféle hamis híreknek melegágyat készítenek s azo- kat-mikor jó nagyra növesztették.-tovább adják embertársaiknak. A „s z a p 1 o n c z a i útköze t“ is igy keletkezett. Szaploncza egy kis falú Már- marosmegyében, hol békés rutén és magyar j Olgátok élnek. Valaki azután azt álmodta, hogy ott az orosszal nagy csatánk volt s Nagybányán halI- szott is az ágyudőrej. A hír szárnyra kelt, de messzire nem szállhatott; lefülelték s rövidesen agyon ütötték. A szaplonczai ütközet a mesék országából való. Az uzsora üldözése. Az igazságügyminiszter körrendeletileg hívja fel a kit ügyészségeket, hogy az uzsora ügyeket fokozott figyelemmel kiséijék és azokban a legerélyesebben járjanak el. Tilos a szelvényekre írni. Legújabb rendelet szerint tilos a postai utalványlapok és szállítólevelek szelvényeit Írásbeli közleményekre használni. A föladó nevén és lakásán, valamint az összeg feltüntetésén kívül tehát a szelvényen más írás nem szerepelhet. v — Az államsegély megvonható. Illetékes, helyen megállapítják, hogy a bevonultaknak olyan családtagjai, akik a hatóság jelentése szerint megfelelő munka vállalásával biztosíthatnák megélhetésüket, nem tarthatnak igényt a törvényszerű segélyre. A miniszterelnök körrendeletét intézett a hatóságokhoz, akiknek kötelességévé tette, hogy hívják fel a helyi hatóságokat arra, vonják meg a hadi államsegélyt mindazoktól, akikről beigazolást j nyert, hogy megfelelő gazdasági munkára felszó- littatiak s azt visszautasították. Ennek a rendeletnek az az intenciója, hogy ne támogassa az állam a dologkerülőket és hogy mindazok, akik itthon maradtak, vegyék ki részüket a gazdasági munkából. Egy budapesti színésznő pőre. A fővárosi lapokban olvassuk, hogy egy színésznőt 3 fiatal ur bepörölt becsületsértésért, de a bíróság egyhangúlag fölmentette. Ugyanis a színésznő a 3 gavallért sértő szavakkal illette azért, a miért kivonták magukat a hadjáratból s otthon lebzselnek. A hős gavallérok a bíróságtól kértek elégtételt, mit azonban nem kaptak meg. Kalapot emelünk a színésznő előtt s meghajtjuk zászlónkat a derék magyar bíróság előtt. A vezérek dicsőségét hirdeti most, a nagy győzelem idején minden nap, róluk ábrándoznak a gyerekek. Az ő számukra közli arczképeiket, Hülzendorfi Conradét és Mackensen tábornokét Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja a Jó Pajtás legújabb május 16-iki számában. Ugyanaz a szám közli Radó Antal és Fövé- nyesi János versét, Zuboly, a harctéren elesett kitűnő Író egy hátrahagyott érdekes czikkét. Sebők Zsigmond folytatja Tamássy Miklós czimü regényét, melynek ez a része Hindenburg harczaiban mutatja be a írngyar huszárokat, Sebők Gyula folytatja elbeszélését, Elek nagyapó kedves mesét mond, Zsiga bácsi mulatságos mókát, Rákosi Viktor folytatta A gibraltári összeesküvők czimü rendkívüli érdekes regényét. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat adja ki : előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, ÍV, Egyetem-utcza 4. A„ Vasárnapi IJjság“ május 16-iki száma valóságos klaeidoszkópja a harcz.téri felvételeknek. Különösen nagy feltűnést fognak kelleni azoknak a magyarországi határvidékeknek a képei, melyekből most űztük ki az oroszokat, valamint tüzérségünk új, 2 4 centiméteres taraczkjainak képei. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere György és Strug András regénye, Szőllősi Zsigmond tárczá- ja, Bállá Mihály czike a marsalai ezerről. Egyéb közlemények : Képek az Aguszía-hajó első útjáról, a háború napjai sa rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A„Va- sárnapi Újság“ előfizetési ára -negyedévre öt korona, „Világkróniká„-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-ufcza 4.). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 4 0 fillér. Egyről-másról. Viszik a „legények elejét“ 1 Május 15-én nagy tömegekben indultak útnak fiaink, hogy oda adják mindenöket a Hazának! Anyák, testvérek és gyöngéd szállal hozzájuk kapcsolt leányok könyes szemekkel kisérték ki őket a vasúti állomásra s a legmelegebb szeretettel és aggódással vettek búcsút az ifjaktól, kik mennek meghalni a Hazáért! De mi nem sírunk! Vissza fojtjuk előtörő könyeinket, mert tudjuk hogy a „Haza minden előtt“. Eszünkbe jut Rákosi Jenő gyönyörű mondása, amit a ceglédi gimnazisták bevonulásakor, a búcsú alkalmával intézett a közönséghez. Feljegyeztük s ide iktatjuk hadd olvassa mindenki akinek az elválás fájdalma szaggatja lelkét: „Az anyák szive sajog, az apák talán titkon könyet ejtenek, mikor gyermekeiket a végzetes útra bocsátják,, nem tudván, visszajönnek- e? De a jó Isten sem habozott, a mikor egyetlen fiát áldozta, hogy az emberiséget megváltsa a menyország számára. A mi gyermekeink szabadságunkat mennek megváltani. De nemcsak nekik, mindenkinek ott kell lenni s akkor Magyarország nagy lesz és dicső.“ Félre hát a könyekkel 1 A jóságos Isten vezérli a mi fiainkat! * * * A magyar nemzet Himnusza szent mindenki előtt, aki e földnek szülöttje. Azt profánálnt nem szabad. Ünnepélyes alkalmakkor,' templomban, színházban ha játszák a zenészek, a közönség fölemelkedik székéről és levett kalappal, hallgatja végig. Azért a Himnuszt korcsmái vagy kávéházi dorbézolások alkalmával huzatai nem illik nem szabad. Aki pedig ezt cselekszi az profanádét űz a legszentebbel, a Haza foglalmával. Szerkesztőségünkbe panaszra jött egy űr, kivel, méllaíianság történt a napokban. Valamelyik éjjeli mulató helyen jókedvű társaság a cigányt asztalra ültette s pezsgő durrogás mellett az asztal tetejéről huzattá a Himnuszt és a Wacht am Rheint. A panaszos űr 3 társával egy szomszéd asztalnál szórakozott s nem volt hajlandó a Himnusz dallamára fölállani, még az erélyes, durva fölszóliíásra sem. A profanáié jókedvű társaság sértésekkel illette azokat, akik nem akartak tudomást venni a Himnuszról, Mi — akik a Himnuszt egyenrangúnak tartjuk a Miatyánkkal, — megbotránkozásunknak a- j dunk kifejezést a 'pezsgőző társaság eljárása fölött ! Mert szentségtörést követtek el! A Himnusz nem a kocsmába való! Épp olyan, mintha a ; templomban a „Helyre tyutyutyu“-t énekelnénk. Azok pedig, a 1 ik a Himnusz hangjaira föl nem állottak, legyenek nyugodtak : semmi hibát nem követlek el azzal, hatsak azt nem, hogy nem távoztak el azonnal a dorbézolók társaságából. A panaszos intenciója értelmében nem nevezzük meg a helytelen magaviseletű urakat, de kérjük őket, jővőre .óvakodjanak'az ilyesmitől. A Szuezi-csatorna Ezelőtt negyvenöt évvel az Európából Ázsiába i- gyekvő hajók útját, vagy az Ázsiából való termékek behozatalát igen megnehezítette az, hogy a hajóknak egész Afrikát meg kellett kerülniük, miután Afrikát és Ázsiát százhatvan kilométer széles földszoros kötötte össze. A kereskedő nemzetek régi terve volt, hogy ezt az Arábia és Egyiptom között levő földszorost csatornával vágják át és az igy ásott és épített csatornán a vizi közlekedés rövid útat kapjon Európából Ázsiába. Krisztus születése előtt 1400 (Ezelőtt 3300) évvel két egyiptomi fáraó : I. Szétosz és 11. Ram- zesz csator iát ástak a Nílustól a Timza-tavon keresztül egészen a Vörös-tengerig és ilyen módon teremlettek összeköttetést hajóik számára a Földközi- és a Vörös-tengerek között. De ez a csatorna csakhamar elzátonyosodott és nemsokára még nyoma sem maradt. Évszázadok múlva egyszer és másszor foglalkozott ugyan a kereskedővilág azzal a gondolattal, hogy az Afrikát és Ázsiát összekötő földszorost átvágja, de megvalósítani ezt a tervet nem igyekeztek. I. Napoleon, francia császár, újra felvette az eszmét és 1798-ban, egyiptomi hadjárata alkalmával Lepére mérnökkel kidolgoztatta a csatorna tervé!, amely azonban megvalósítására szintén nem került. 1854-ben a Szuezi-csatorna építésének ügye szerencsés fordulatot vett. III. Napoleon, az utolsó francia császár, megbízást adott sógorának, Lesseps Ferdinánd mérnöknek, hogy készítsen terveket a csatorna megalkotására. Lesseps, aki sokáig tartózkodott Egyiptomban, igen jól ismerte azt a vonalat, amelyben sikerrel haladhat. Tudta azt is, a- mit a tudomány már megállapított, hogy sok évezreddel ezelőtt a Földközi-tenger között nem volt ott a mai elválasztó földsáv, hanem a két tenger vize szabadon ömlött össze. Az a keskeny föld-
