Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-23 / 21. szám
NAGYBANYAI HÍRLAP sáv, amely Ázsiát és Afrikát összeköti, nem volt meg, hanem csak későbben keletkezett belső e- í rök. földrengések folytán, amelyek a földkérget ; lassan kiemelték a tengerből. De annak, hogy itt i valaha tenger volt, a nyomai megmaradtak. A I földsávon tavak sorakoznak egymásután, melyek közül a Manzaleh tó, a Belach-tó vize mint az egykori tenger maradványa, ma is sós. Lesseps tehát, hogy a két tengert összekösse, ennek a keskeny földsávnak csatornával való álvágását határozta el. Az első ásóvágást Portszaidban, a csatorna Földközi-tenger felé eső bejárójánál 1859 április ! 25 én tekék. Lesseps a szükséges nagy összegek ; biztosítására, főként francia pénzzel részvénytársa- j ságot alapított, amely még ma is fenáll és a leg- 1 jobban jövedelmező társasagok közül való. A kiadásokat 400 millió frankra (egy frank kevesebbet ér, mint a korona) irányozták elő. Ebből 200 milliót a franciák, 80 milliót a külömbö- ző államok adtak, inig 120 milliót Said kedive, Egyiptom fejedelme bocsátott rendelkezésre. SzaiJ. kedive részét és a részjegyek többségéi később az migolok magukhoz váltották és így ők lellek ennek a. katonai és kereskedelmi szempontból nagy- fonfosságu útvonalnak az urai. A csatorna építését huszonötezer munkással kezdték meg. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a köves sivatagtalaj egyáltalában liem szolgáltatott ivóvizet. Eleinte ezerliatszáz teherhordó tevén, járatlan utakon szállították az ivóvizet, ami egymaga naponként nyolcezer frank kiadást okozott: Ezen a bajon csak akkor segítettek, amikor 18ő3 végén a Zagazígtól Szuezig vezető édesviz- csalornát befejezték. Szívós kitartással küzdötték le a többi nehézségeket is és leírhatatlan volt az öröm, amikor 1869 március 18-áa először egyesültek a Földközi-tenger hullámai a csatorna déli végén levő keserüviztavak vizével. 1866 november 19-én nagy ünnepségek között nyitották meg a Szuezi csatornát. Az ünnepségen Európa összes uralkodói képviselve voltak. Ferencz József király személyesen ment el a megnyitásra, amely pompa meg fény között történt meg. A Szuezi-csatorna hosszúságának teljes vonala százhatvan kilóméter, szélessége negyven és száztíz méter között változik. A csatorna néhol kilenc méter mély. 1899-ben kibővítették a csatorna szélességét és medrét, amely időközben iszappal rakodott tele, kikotorták. Port-Szaid meileti két hatalmas móló (a kikötő védő gátja) jelöli meg a csatorna kezdetét. A csatorna innen magas gátak ; között ér a Menzate-tóba, keresztülvágja El-Kan- j tara mellett a dombos vidéket, keresztülvonul a Balah-tavon és a Timza-tavon, keresztültöri a Sze- rapeium szikláit és aztán a keserű tavakba jut. Szuez városától a csatorna még négy kilóméternyire visz el a tengerig! Az angol kézDen levő csatornatársaságnak ó- riási bevételei vannak. Minden átkelő hajónak, minden személy után tiz frankot és a teherárú minden tonnája (egy tonna ezer kilqgram) után kilenc frankot kell fizetnie. A Szuezi csatorna fenntartása igen nehéz és költséges, mivel az egymással összeölelkező tengerek áramlásai állandóan a két mesterséges part közé sodorják vizeik iszapját és homokját, amit állandóan fenékásó, homokot merő hajókkal kell eltávolítani. A tiz méterre növesztett mélység is éppen csakhogy elég a mélyjáratú hajók áthaladására. Amikor azonban néhány évvel ezelőtt egy kisebb gőzös elsülyedt benne, ez hetekig úgy elállta az útat, hogy a csatornán a hajók nem tudtak átjutni. Már akkor alapos volt a félelem, hogy a csatornát könnyen használhatatlanná lehet tenni, sőt egyes pontokon a teljes, homokkal való betemetését és ilyen módon való szárazföldi áthidalását sem tartják lehetetlennek. A csatorna tehát az angolok hatalmának i- : gén veszedelmesen megsebezhető pontja. Békés i- i dobén is igen nehéz rajta a rendes közlekedés fenntartása. Az elmúlt évben is, amikor berendezését tökéletesítették, a rajta áthaladt 4533 hajó is állandóan ki volt téve a megfeueklés veszedelmének. A nagy •forgalom miatt a hajóknak a csatorna egyes pontjain sokat kellett várakozniok, hogy. az ellentétes irányból jövő hajóknak utat engedjenek. Minden tiz kilométernyi távolságban kitérő állomások vannak, ahol a hajóknak addig kell vesztegelniük, amig csak jelt nem adnak nekik arra, hogy szabad az ut. A partokat mindenfelől táviróvonalalc, te léfon vézéfékék és jelzőkészülékek szegélyezik, hogy a szerencsétlenségeknek gyors értesítésekkel elejét vegyék. Éjjel csakis olyan hajók mehetnek keresztül, amelyek kitűnő fényszórókkal rendelkeznek az út 'megvilágítására. Minden hajót, amely a csatornán áthalad, úgynevezetté kalauzhajók vezetnek előre. A társaságnak 95 ilyen j kalauzhajója van, azonkívül a meder rendes mély- ségének biztosítására sok kolróliajó működik, a j megfeneklett hajók ki vön tatására pedig erős von- | tatógőzösök állanak mindig készen. Anglia világhatalma a csatorna elzárásával veszélyeztetve vau. Ha a csatornát' használhatatlanná, teszi a török támadás, akkor Egyiptomból és főként a gazdag Indiából Anglia élelmezésére i szükséges termékek és a katonai segitőcsapatok szállítása csak Afrika megkerülésével történhetik, ami több hónapos időveszteséget jelenthet. Angolország ugyanis néni nyerstermelő állam. Állandóan szaporodó lakossága a lisztanyagot Dél- afrikából, Ausztrál! íból és Indiából, a húst pedig, fagyasztott állapotban, ■/Argentínából kapja. Már [ ebből a szempontból is á vizen való szállításnak a Szuezi-csatorna szintén jelentős útvonala, amely- j nek elvesztése súlyos csapás volna Angliára. Arc-szeptőkréme. A tavasz meghozta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“. melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bír, hogy már égy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 150. próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. 11. RÁKÓCZY FERENCZ DROGÉRIÁBÓL NAGYBÁNYÁN.. Felelős szerkesztő: dr A jtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. hogy hol ? megmondja a 1915. május 23. környékbeli gyár vizsgázott gépészt keres. Cim: Kovács Gyula könyvkereskedőnél Nagybánya. Adakozzunk a Haza védelmében megvakult katonák javára. jó fiú tanulóul felvétetik. Pap Testvéreb vas- és fűszer üzletébe Szilágycseh. Hadi hólesőn jegyzése mindnyájunhnah hazafias kötelessége! S mivel az aláírási határidő 1915. május [26-ig- tehát már csak egy pár napig tart - igyekezzünk mielőbbi jegyzésünkkel.
