Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-18 / 20. szám

apadtáig a drágaság felett és mégsem tudja meg­magyarázni magának sem, hogy miként is szo­kott mindenhez hozzá. Többek között ahoz is hogy ősmagyar gyomrát megtagadva, hetenként csak két-háromszor lásson húst az asztalán, vagy ahhoz, hogy a pohárba töltött tejen átlát, mint a piszkos vizen. Valóban sok oka van keseregni és emlékezni régmúlt időkre, mikor még nyereg alatt puhították a húst. De sok szemrehányást is megérdemel a ke­sergő polgár, aki gyámoltalan, élhetetlen, elége­detlen és mégis erélytelen. Ténfereg, mint az á- lomkóros, sóhaj szakad a melléből és rágondól arra, hogy mig ő drágán megveszi a rossz és kisebbe- dő kutyakemény kenyeret, addig például a szom­széd nulláslisztből, titokban sütött holmit eszik. Sok ilyen „szomszéd“ van nálunk is, akit a rek- virálás nem zsenirozott, eldugott lisztjét nem ta­lálták meg és most vígan eszi. Eszik. Mii eszik ?‘ mit főz ?, nagyisten, mi­lyen prózaiak lettünk, csak erre gondolunk mindég. De ha már ez olyan sürgős téma, mit hagytuk nyakunkra nőni ? A háborúban egy kötelességünk van : kivenni mindenkinek a részét belőle. S aki nem akarja kivenni, olyan az, mint a hazaáruló, büntetésre vár. A zsaroló kofát be kell csukatni, a csaló hadseregszállitónak remélhetőleg akasztófát hoz az uj törvény; a gyáva katonát főbelővik, — hát csak az ne bűnhődjön, aki félti a jólétét ? A rckvirálási rendeletben világosan ott volt, hogy kötelessége mindenkinek feljelenteni azt, aki eltit­kolja felesleges gabona, vagy lisztkészletét ? Miért nem teszi meg az a kesergő polgár, aki most ké- jeleg abban, hogy kesereghet ? Mindmegannyi kérdés, ami feleletet nem ta­lál. Ma, az Ítélet napjaiban, nincsen igazságérzés az emberekben és hiába Írjuk kopásig toliunkat, ez emberek alvó egyedei csendes, helybenhagyó fejbolintással másik oldalukra fordulnak kábult álmukban. Százezrekben nincsen igazságérzés és igy természetesen nincsen rend és nincsen egyen­lő szenvedés a kimért csapásban. Szivszorongva láthatjuk, hogy mig harcban levő véreink nélkü­lözve, csak percről-percre élnek, addig itthon, nincs isteni szikra, emberi méltóság, .ami jóérzést tudna palántáim az emberek nagyrészébe. Emberek! nemcsak az érdemel büntetést, aki az erkölcsi, évszázadosán megalkotott rendnek lép útjába, nemcsak az bűnös, akit gazembernek nyatlott fejét és leszorította szemeit. Érezte, hogy nehéz, sürü könnyek gördülnek alá saját arcán, azután magában dörmögve, igy gondolkozott: — Ki merte volna szemembe mondani; hogy még az ellenségemet is megsiratom 1 Azután a levelet gondosan visszahelyezte a halott zsebébe. Most már saját ereje is elhagyta. Megrázta a kulacsot . . . üres volt. Sebe még jobban vér­zett, mint azelőtt. Föl akart tápászkodni, de visz- szahanyatlott. Odatapadt a földhöz. Érezte, hogy percről-percre gyengébb lesz. — Ez az ostoba elérzékenyedés fölemésztet­te utolsó erőmet I — mondta magában és eköz­ben résztvevő szeretettel tekintett a halottra. Neki is van édesanyja, aki elsiratja, meggyászolja, ép­pen úgy mint nekem. Az az üreg asszony éppen úgy zokogott, éppen úgy lengette utána zsebken­dőjét búcsúzóul, mint az én drága anyám midőn fe­lém integetett. Most már én sem bírom tovább . . . Itt maradok mellette . . . hátha ránk akad valaki aki emberségesen közös sirhant alá földel el ben­nünket I Mert a halálban mindnyájan egyformák, mindnyájan jóbarátok vagyunk I És az ilyen katonákat nevezik ellenségnek, barbároknak! kiált ki a világ, hanem ma az is, aki vonakodik résztvenni a nagy robot cipelésében. Téved, aki azt hiszi, hogy azzal a pár koronás Vörös-Kereszt tagsági díjjal lerótta minden tartozását, résztvevő­sét és téved, aki ha nem adott semmit a nagy áldozathoz, még van valami várnivalója. Tudjuk, hogy csekély haszna lesz eme Írá­sunknak, mert ott, ahol a barátság, érdek és féle­lem ül örökös halotti fórt, ott nincs helye az ő- szinte szónak. Vért izzadó, gonddal terhelt pol­gár, ugye sok embernek kellene szivét, máját, lelkét robogó ló farkához kötve meghurcolni ? . . . HÍREK. Május 10. Személyi hirek. Dr. Neubauer Ferenc kaposvári ügyvéd az elmúlt héíen pár napig vá­rosunkban időzött. — Veress József és Már- tiny István főbányatanácsosok budapesti utjokból hazatértek. — 0 b 1 a t e k Béla főbányatanácsos hivatalos ügyekben Kohóvölgyre utazott. — 1. Bay Lajos országgyűlési képviselő Bécsbe utazott. Laitner Elek erdőigazgató távozása. La- itner Elek miniszteri tanácsos, nyug. erdőigazgató, Besztercéről f. hó 21-én véglegesen eltávozott, mi­után hivatalát átadta Kalliwoda Andor az erdőigaz gatóság vezetésével megbízott erdőtanácsosnak. Az eltávozott erdőigazgatót, ki több mint fél évszáza­don keresztül vezető állásban, kiváló szakértelem­mel szolgálta az edészet ügyét, mint köztudomású, Őfelsége a Lipót rend lovag keresztjével tüntette ki. A két koronás bankjegyekkel való visz- szaélés meggátolása érdekében a pénzügyigaz­gatóságok a következő rendeletet adták ki : Tu­domására jutott az igazgatóságnak, hogy a várme­gye területén több helyen — különösen pedig a falukban, titokban 80 fillér s egy korona értékű ércpénz ellenében öszevásárolják, továbbá kereske­dők, piaci árusok e papír pénzeket a közönségtől vagy egyáltalán nem, vagy értéken alól fogadják el, ami egyrészt ezen teljes értékű fizetési eszköz forgalmát a közgadaság kárára indkolatlanul meg­nehezíti, másrészt a hiszékeny népet, bűnös cél­zattal tévedésbe ejtve, megkárosítja. Ennélfogva ismételten utasítja az igazgatóság a pénzügyőri biztosi kerületek vezetőit s ezek után az összes pénzügyőri szakaszokat, hogy a kerületekben levő összes italmérőkel, dohány- és só-árusokat & álta­lában az összes jövedéki felügyelet alatt álló fele­ket ez irányban a legszigorúbban ellenőrizze, s őket személyenként is külön figyelmeztesse erre, hogy ily visszaélésektől néni csak ők, hanem csa­ládtagjaik is tartózkodjanak, mert előforduló eset­ben engedélyük azonnal be fog vonatni. Figyel­meztesse őket továbbá arra is, hogy ily visszaélé­sektől nem csak lartózkodniok kell, hanem köteles­ségük minden tudomásukra jutott esetet a község elöljáróságának, valamint a pénzügyőrségnek, fő- szolgabirónak és csendőrségnek azonnal bejelenteni, s amenynyiben az ily pénzvásárlók idegen szemé­lyek volnának, azokat a községi bírónak letartóz­tatás és őrizetbe vétel végett kötelesek átadni. El­várja az igazgatóság a pénzügyőrségtől, hogy a maga részéről is állandó éber figyelemmel teljesíti nem csak az állami egyedárusággal foglalkozó e- gyének ellenőrzését, hanem minden törvényes esz­közt felhasznál arra nézve, hogy e lelketlen kufá- rok kézrekerittessenek s a népet anyagi károso­dástól megóvják s magát a népet is érintkezéseik alkalmával felvilágosítsák, s az állam erkölcsi és anyagi erejében vetett bizalmukban megszilárdítsák. Utasittatnak a pénzügyőri biztosi kerületek ve­zetői, hogy e rendeletet a szakaszvezetők utján a pénzügyőrség minden egyes tagjával közöljék, ő- ket ez iránybani működésűkre megfelőe í kioktas­sák s amenyiben jövedéki ellenőrzés alá tartozó- i kát érnének tetten, az engedély elvonása iránti jelentéseiket soron kívül tegyék meg s ezzel egyi­dejűleg a közigazgatási hatóságot is átiiatilag ér­tesítsék, hogy csalás miatt a kir. ügyészség az eljá­rást megindíthassa, s amenyiben pedig más, nem jövedéki ellenőrzés alá eső egyéneket érne tetten, úgy azokat a csendőrségnek vagy a közigazgatási hatóságnak azonnal adják át. Mindenesetre csak heteseim lehet az igazgatóság rendelkezését, ha­bár a legszigorúbb megtorlás is kevés lenne az ilyen bárgyú és rosszhiszemű visszélések elriasz­tására. Uj váltópénzek veretése. A magyar szent korona országai kormányának a birodalmi tanács­ban képviselt királyságok és országok kormá­nyával a törvényhozás jóváhagyása utólagos kiesz­közlésének fentartása mellett létesített megállapo­dáshoz képest 20 millió koronát meg nem halad­ható összeg erejéig tiz, esetleg 20 filléres érmék fognak 50 rész rezet, 40 rész horganyt és 10 rész nikkelt tartalmazó ötvözetből veretni. Az ötvözet egy kilogrammjából 333 darab tizfilléres, illetőleg 250 darab huszfiIléres fog veretni. A tizfilléresek átmérője 19 milliméter, a huszfilléreseké 21 milli­méter lesz. Mindkét államban 20 millió korona erejéig veretendő ezen érmékből a magyar szent korona országaiban 6 millió korona és a birodal­mi tanácsban kéviselt királyságokban és orszá­gokban 14 millió korona fog veretni. A 10 fillé­res érmék folyó évi május 10-étől kezdődőleg fognak forgalomba hozatni. A magyar szent koro­na országaiban veri ezen érmék hátlapjára az ér­tékjelzés és alája két keresztbe tett babérág, a bi­rodalmi tanácsban képviselt királyságokban és or­szágokban vert ezen érmék hátlapjára pedig tölgy- lom bkoszoruban az értékjelzés és a veretés évszá­ma jön. Ezen érmék külső kiállítása egyébként a nikkel tiz- és huszfilléresekével azonos lesz. Hadi kölcsönt jegyzők. Többek felkérésé­re elhatároztuk, hogy jövő számunkban közölni fogjuk mindazok nevét, akik Hadi kölcsönt jegyez­tek városunkban. Szükségesnek is tartjuk ezt, hogy lássa mindenki, kik azok, akik hazafias áldozat- készséggel sietnek a Haza felhívására filléreikkel a magyar hadsereg támogatására. Országos mozinap. Holnap e hó 19-én országos mozinap lesz az Auguszta-alap javára. Ezt a napot az ország összes villamos-színházai a jótékonyságnak szentelik. A falragaszok bővebb magyarázattal szolgálnak. Mi — tekintve a nemes célt, — a legmelegebtaen ajánljuk a közönség fi­gyelmébe a holnap esti mozi előadást. Legyünk ott mindnyájan, akik csak tehetjük, hogy áldoz­hassunk filléreinkkel a jótékonyság oltárán. A madarak és fák napjának jubileuma. A madarak és fák napjának tizedik évfordulóját jelzi az 1915-ik év. Az Országos. Állatvédő Egye­sület, melynek kérelmére gróf Apponyi Albert val­lás- és közoktatásügyi miniszter 1906-ik évben a madarak és fák napját, mint évenkét visszatérő is­kolai ünnepnapot az ország valamennyi népiskola jában rendszeresítette, igen nagy súlyt vet arra, hogy ezt a szép és minden vonatkozásban felka­rolásra méltó intézményt tiz éves fennállása alkal­mából minél lelkesebb szellemben ünnepeljék meg. Az egyesület azért a IegmelegeDb kéréssel fordul az ország nagyérdemű és magasztos feladataiénak színvonalán álló tanítóságához, célzatát rokonszen­ves odaadással támogassa. Az egyesületnek tudo­mása van arról, hogy néptanítóink ezrei a min­dennapi élet számtalan nehézségei közben fájda­lommal élik napjaikat, tudomása van arról, hogy az iskola hadügyi okból vagy járványok miatt zár­va van, de az egyesület mégis azt vallja, hogy a háború öldöklő zaja közben se feledkezzünk meg gyermekeinkről, ne fosszuk meg őket a madarak és fák örömnapjától és annak a gyermekek kedélyére való áldásos behatásától. És ebből a szempontból kéri a Országos Állatvédő Egyesület az ország ta-

Next

/
Thumbnails
Contents