Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-27 / 17. szám

de mindennap azt jelentették, hogy óriás tömegek ellen kell küzdenünk és az arányokról fogalmunk sem volt. Most, hogy megállóit az orosz offenziva, fölléiekzünk. Tudjuk, hogy a harc ismétlődhetik, j sőt bizonyos, hogy az oroszok még eszeveszetteb­ben fognak támadni, mert most erre tették föl a háború sorsát, de most még jobban bízunk a sa­ját magunk erejében és .ha egyszer visszavertük az oroszt, miért ne vernők vissza másodszor és tizedszer ? Most már nem lesz oly kínos, mint eddig volt. Ha ezt kiáltjuk ép idegekkel, mi jöhet még ? Biztos, hogy nem-idegesség kora következik. Nem tanácsolom senkinek, hogy úgy, mint eddig, ma­gát idegesnek mondja és ezzel mentse neveletlen­ségeit, idétlenségeif, otrombaságait, a mire volt példa. Az idegességnek ezentúl nincsen hitele. De nem is lesznek idegesek. A lövőárok is alaposan kigyógyitja az embereket ebből a bajból, de mi itthon is megtanuljuk a türelmet, a kicsinynek kicsibe vevését, a nagy bajok eltűrését, a bátorság el nem veszitését. De főleg kigyógyulunk abból az egoizmusból, mely magát tekinti a világ közép­pontjának, mindig csak magával bíbelődik, min- i dent közelről néz és épp azért hamis arányokba ismer meg. A ki egyszer szembe állott a dolgok­kal, annak más mértékei vannak. Az idegesség nemcsak a testnek, hanem talán első sorban a léleknek a gyöngesége és okos doktorok főleg a beteg akaratát próbálják gyógyítani lelki ráhatással. Ez a háború ily nagy idegdoktor, ámbár annyi szörnyűséget hoz az ember szeme és esze elé. A szörnyűségeket erős lélekkel elviseljük és mindig a véget nézzük, a tisztességes erőfeszítéseinkhez méltó békét. Személyi hírek. Dr. A j t a í Nagy Gábor hadnagy, lapunk felelős szerkesztője rövid tartóz­kodásra hazaérkezett. Előléptetés. Király ő Felsége Bárdossy Antal főbányatanácsosnak, a bányászati osztály vezetőjének a miniszteri tanácsosi címet és jelle­get adományozta. _ „ “Festői garzonszobában Torma Ferenc. különböző festők, kü­lönböző képeitől is körülvéve hunyta le szemét f. hó 21-én d. u. fél 5 órakor a helybeli festőiskola egyik fiatal tagja: Torma Ferenc. Künt napsütéses motívumokkal büszkélkedett a tavasz, mintha mél­tó akart volna lenni ahoz az elszálló lélekhez, mely itt a földön szeretve szerette és rajzolta a szépet. Kiforrni készülő piktorember kezéből ütötte ki az ecsetet ugyanaz a Halál, mely a Haza nagy jövője érdekében dühöngve szedi áldozatait. Mert—mint okleveles gyógyszerészt, aki a legkiválóbb külföldi egyetemeken végezte tanulmányait — Tormát is hadiszolgálatra hívta a nagy Szükség és olt ujúlt fel régi betegsége. Tipikus, kevesek által ismert jó magyar ember is veszett el benne, onnan a nagy magyar Alföldről, melynek szépségeinél ő is több­re tartotta városunk sokak által megbámult festői vidékét. Nálunk is halt meg. Hármas koporsóját a mi földünkbe temették nagy, de egyszerű pon- pával és igaz részvéttel,-f. hó 23,-án — mig majd a háború után otthoni földbe szállíthatják. A Jótékony Nőegyesület legutóbb tartott gyűlésén dr. Vass Gyulánét választotta meg helyet­tes pénztárosának, dr. Stoli Tibor városi ügyészt pedig ügyészének, A választmányi tagságra a kö­vetkezőket választották meg: Bartókné Herczinger Mária, Bozsenik Béláné, Bertalan Mariska, Csepey Ferenczné, Damokos Ferenczné, özv. Deihányi Zsigmondné, Demeter Dezsőné, Égly Jánosné, Fü- lep lmréné, özv. Garlalhy Kálmánná, Gellért Bé­láné, György Gusztávné, Gurszky Jánosné, Husz- thy Mátyásné, Incze Józsefné, Jancsovits Józsefné. Sch. Kende Erzsiké, Kupás Mihályné, Lakos Im­rédé, Lakatos Mihályné, Mikes Jánosné, dr. Mak- ray Mihályné, Madarassy Lászlóné, Márton Irma, I Mendihovszkv Józsefné, Németh Béláné, Neubauer Hermin, Révész Jánosné, Regulyné Martiny Mar­git. dr. Stoll Tiborné, Soltész Elemérné, özv. Spi- netti Sáudorné, özv. Szimon Béláné, özv. Tótfa- lussy Józsefné, Veress józsefné, dr. Varga Sándor- né, Virág Istvánná. Követendő példa. Szeőke Béla róm. kath. plébános névnapja alkalmából bőséges vacsorát adott az összes sebesült katonáknak. A páratlan nemes cselekedet önmagát dicséri. A jótékony Nőegylet estélye. Pünkösd másotünapján a Nőegylet műsoros estélyt rendez a Lendvay színházban, amelynek előkészítéséhez már hozzá is fogtak. Reméljük, hogy közönségünk szokott érdeklődésével támogatni fogja a nemes céhi estélyt. A hadsegélyző bizottság április 22-én d. u. 5 órakor gyűlést tartott a városházán Neubau­er Ferenc min. tanácsos elnöklése mellet. A gyű­lésen határozatba ment, hogy mivel a tavaszi mun­ka megindult s a segélyforrások különben is kia­padóban vannak, ezután a segélyek nyújtását meg­szigorítja. Azoknak pedig, akiknek szegénysége közvetlenül nincs összefüggésben a háborúval, se­gélyt csak különös méltánylást igénylő esetekben fog nyújtani. A Wacht am Rhein Az „Az Újság" 111-ik száma leközli lapunk főmunkatársának Révai Károlynak fordítását azzal a változtatással, hogy a Rajna helyett a Kárpátokra alkalmazza a lelkes költeményt. Fenti lap azt Írja hízelgő sza­vak kíséretében, hogy a költemény Komáromban jelent meg a Jókai-nyomda kiadásában s a 12-ik gyalogezred legénysége szent áhítattal és tűzzel énekli. A német csatadal fordítója igaz lelki öröm­mel veszi tudomásul, hogy a hős fiuk ajkukra vették a vers szavait s csak annyit bátor megje­gyezni, hogy „szerzője“ nem ismeretlen. Az iskolák záróvizsgája. A vallás-és köz­oktatási miniszter elrendelte, hogy az elemi, pol­gári, isméllő-és gazdasági iskolákban ápril hó vé­gén záróvizsgák tartassanak s a tanévet befe­jezzék. Uj paragrafus a katonai szabályzatban. Egyik vidéki laptársunk a következő paragrafust ajánlja a katonai szabályzatba való fölvételre: „A k at o n a tartozik in e g v é d e n i a z ott­hon maradt gazembereket is.“ Hindenburg vallásossága. Hindenbuig, a muszkaverő tábornok, a békeidőben családja kö­rében odahaza minden reggel és este részt vett a közös imádkozásban s áhítat osságban. A háború ideje alatt is naponként időt szentel arra, hogy a szén (Írásból egy rövid fejezetet elolvasson. Amint egy svájci lap irja, nem régen egy felső porosz sziléziai városkában részt vett Hindenburg egész vezérkarával az istentiszteleten, ahol buzgón imádkozott a győzelemért. Valahányszor egy-egy győzelmet kivív, a Mindenhatónak ad hálát a si­kerért. Midőn Lodzot elfoglalta s a tanuló ifjúság élén egy iskolatanácsos üdvözölte, igy szólt. „A j hálának és a reménynek barátságos szavaiért, a- melyeket hozzám intéztek, fogadják hálás köszö- netemet; köszönet az ifjúságnak, amely oly számosán és lelkesedve gyűlt ide össze. Nem engem illet a hála a sikerekért, amelyeket az orosz ellenséggel szembe kivívtunk. Én csak á nevemet adtam azok­hoz. A hála Istent, a mi Urunkat illeti, a ki ke­gyelmesen Megőrzött bennünket s a ki ezután is meg fogőrizni bennünket . . . Vigasztalódva nézek a jövőbe, Isten becsületes békét fog nékünk ju­tatni.“ Íme, Hindenburg nemcsak az ellenség előtt bátor, hanem bátor akor is, amidőn a mai hitetlen világban keresztyén hitről vallomást tesz. A folyó évi termést letiltó rendelet. A kormány rendeletet adott ki. melyben az 1915. évi termés lekötését, illetőleg előre való eladását eltilt- ■ ja, sőt az esetleg e tárgyban már kötött szerződé- I seket semmisnek deklarálja. Ha a kormány, igen helyesen a termést letiltó rendeletet kiadta és ezzel az ország jövő gazdasági évi ellátását biztosította, véleményünk szerint haladéktalanul gondoskodnia kellene egy nem állami adminisztrációval biró, de mindenesetre állami fölügyelet alatt álló és állami pénzügyi támogatással dolgozó, esetleg az eddigi gyakorlati emberek igénybevételével összeállítandó olyan szervről, mely ebben az átmeneti időszakban a termelőt éppen olyan mértékben és ugyanolyan mobilitással támogatná, mint az eddiga gabonake reskedelem által történt. Levelező lapok árusítása. Másolat: M. kir. posta és táv. Igazgatóság Nagyvárad. — 16036 — 1915. Közlemény. A magyar Vörös­kereszt-egylet tudósító irodájához intézett válaszos levelezőlapok árusítása. — A magyar szent korona országainak Vöröskereszt-egylete által lé­tesített tudósitó-iroda a háborúban megbetegedett és megsebesült katonák tartózkodási helyéről, be­tegségük vagy megsebesülésük minőségéről, ille­tőleg halálukról vagy eltűnésükről a tudakozó kö­zönségnek díjmentesen ad értesítést. — A m. kir. posta viszont a maga részéről azzal mozdítja elő a tudositó-iroda célját és könnyíti meg az érdekelt közönség munkáját, hogy egyenesen erre a célra alkalmas válaszos levelezőlapokat bocsájtott ki, amely levelezőlapoknak az a része, amelyen “A magyar vöröskereszt tudósító-irodája“ diné : a tu­dakozódás történik, 5 filléres póstabélyeggel van ellátva, mig az iroda által adandó válasz számára szánt válaszlap díjmentes. — A közönség tehát, midőn hadbavonult hozzátartozóinak sorsáról fel­világosítást kíván szerezni, legcélszerűbben ezt a levelezőlapot használhatja, a melyet bármely posta- hivatalnál, valamint a bélyegárusitóknál 5 fillérért kaphat. Nagyvárad, 1915. április hó 8-án. Pos­taigazgatóság. — Az iskolák és a háború tanulságai. Jan­kovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívást intézett az állami iskolák igazgatóihoz és tanító testületéhez s a felhívásban arra figyelmez­teti őket, hogy a háború tanulságait gyümölcsöz- tessék a tanulóifjúság épülésére. A most folyó és a történelemben páratlanul álló nagy küzdelem közepette — mondja többek között a miniszter leirata — minden érzésünket, gondolatunkat a hó­napok óta dúló világháború eseményei töltik be. E sokszor megrendítő események tanulságai az erkölcsi értékeknek kimeríthetetlen kincsesbányáját rejtik mágukban, melyek gondosan felhasználva, megbecsülhetetlen anyagot szolgáltathatnak nem­zedékek hosszú sorának, tisztullabb és emelkedet- tebb gondolkodásmódban való fejlődéshez. Az if­júság hivatott nevelőinek egyik legszebb kötelessé­ge : kellően méltatni a háborúnak mindazon ma­gasztos mozzanatait, a melyek különösen alkal­masak, hogy az ifjúság fogékony lelkében a hazá­ért minden áldozatra kész lelkesedést maradandó­an ápolják. A miniszter elvárja a tanároktól és a tanítóktól, hogy ezt a kötelességüket teljesíteni fogják. Hirdetmény. Nagybánya sz. kir. r. t. város rendőrkapitányi hivatalától. 1761 — 1915. kp. sz. A mai időben a közegészség fokozottabb I elővigyázatot követel, azért ismételten elrendelem, hogy mészárosok, hentesek, sütők és kenyérárusok műhelyükben, üzletökben és azon kívül áruaszta- ]ukon forgalomba hozott áruikat állandóan beta­karva tartsák, égj ben a péksütemény és kenyér kiválogatás végett való összefogdosását szigorú büntetés terhe mellett eltiltom, - minélfogva a helybeli m. kir. csendőrőrsöt és a v. rendőrőr­mester utján a városi rendőrlegénységet is felhí­vom, hogy ezen rendelkezésemet állandóan szigorú­an ellenőrizzék és a mulasztókat minden esetben ide jelentsék fel. Remélem, hogy a nagyközönség ezen saját érdekében tett intézkedésemet megértve, a-

Next

/
Thumbnails
Contents