Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-27 / 17. szám
1915. április 27 NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. hivatalos beavatkozástól tartózkodni fog. Nagybánya 1915. április 20.-án. Smaregla Mihály, s. k. rendőrkapitány. Használt bélyeget jótékony célra. A fegyveres haderőkhöz tartozott katonatisztek, valamint a háborúban elesett tartalékos tisztek után maradt özvegyek és leányárvák gondozására felépítendő Erzsébet Otthont létesítendő egyesületünk azzal a bizalmas kéréssel fordul a hadi jólétintézmény i- ránt kifogyhatatlan bokezüségü nagyközönséghez, hogy gyűjtsék össze a birtokukba kerülő már elhasznált s felülbélyegzett, nekik értéktelen magyar hadi postabélyegeket (valamint az árvízkárosultak javára kibocsátolt magyar posta- bélyegeket is) s küldjék azokat a következő cim alá : a Budapest-Budafoki Erzsébet Otthon Egyesület irodájának, Budapest, I. Budafoki-ut 41) a. Tisztelettel kérjük, hogy csakis a fenti bélyegeket küldjék, mert a többinek semmi néven nevezendő hasznát nem vesszük. Csak arra kell ügyelnünk, hogy e hadi és árvízi bélyegeket teljesen épen vágják ki a’ boritékokból. Az igy hozzánk juttatott hadi- és árvizbélyegekkel ki-ki egy-egy téglával járulhat a napjainkban anyira halaszthatatlan Er- zsébet-Otlhon felépítéséhez. Egyben bizalommal ajánljuk mindenki meleg figyelmébe az ugyanazon fontosáéit szolgáló egyesületi sorsjegy akciónkat1 is, mely a katonai és polgári kormányhatóságok legéberebb ellenőrzése alaít áll és szokatlanul nagy nyereményesélyeivel páratlan a maga nemében. A nyeremények összértéke 80.000 korona, a főnyeremény 14 kg. finom arany, a második 85 kg. finom ezüst öntvény stb. Egy sorsjegy ára 1, — korona. A húzás visszavonhatatlanul f. évi június hó 5-én lesz. Budapest, 1915. április hó 15- én Hadusfalvi Ludmann Gyula, és Vértesi Weisz Ernő altábornagyok, az egyesület elnökei. A lengyel legiónistákról. Az az élénk rokonszenv,. mellyel a magyar nemzet a lengyelek iránt viseltetik, kidomborodik azon gondos ápolásban, amit kórházaink tanúsítanak a sebesült lengyel legiónisták iránt. A Magyarországból visszatérő lengyel ifjak bensöségteljes hálával emlegetik a lépten-nyoníon megnyilatkozott jóindulatot. Szolgáljon bizonyítékul az egyik legiónistához Brassóból intézett következő levél: „Selvy Kázrnér urnák, lengyel legiónista! Midőn Uraságod a szabadságért hősiesen harcolva, Sfauislau alatt súlyos sebet kapott, s a brassói kórházba szállíttatott: siettünk azon rokonszenvünknek és barátságunknak jelét adni, mellyel a magyar nemzet a lengyelekkel szemben viseltetik. E barátság jeléül felajánljuk Önnek a csatolt emlékpoharat és kérjük, hogy fel- gyógyulása után, visszatérve honfitársai közé, — hirdesse köztük a magyar és lengyel nemzet testvéries egyetértését Brassó 1915 január hó 12-én. Heretik András, Székely György, Thoman Istvánná, Langos K. Dr. Stanz Mihály, Gróf Logothet'i Zoé, Herfurth Margit, Dr. Zehner.“ Jól esik megállapítanunk, hogy egyes városok meleg érzelemmel viseltetnek a lengyel nemzet ifjú harcosai iránt, kik vérüket ontják a magyar földért. Sajnos nem mindenütt Van igy. Csak nem régen is egy Nagybányán megfordult idegen úr bániólag nyilatkozott a légió tagjairól. Nagybánya nemes szivü hölgyközönségéhez. A Vöröskereszt kórházban levő sebesültek általában tisztességes, jó ellátásban részesülnek, vacsorára azonban többnyire csak tejet kapnak. A tej égészéges, könnyű és jő táplálék ugyan, de a sebesülték legtöbbje nem gyenge, lázbeteg hanem egészséges gyomra, jó étkü Töl míves ember, aki a -tej helyett valami erősebb táplálékot is szívesen látna; öle maguk nem panaszkodnak, de belátja azt a környezet is, hogy hetenként egyszer-kétszer jó volna, már csak változatosság kedvéért is, meg egyéb szempontokból valami meleg vacsorát adni a hadfiaknak. Szatmáron azt a rengeteg sok sebesültet írpndennap ellátják a nők uzsonnával, tegyünk mi is valamit ezen a téren, álljunk össze többen és a dolog nem lesz olyan nehéz. Különösen itt Nagybányán, ahol minden hazafias czélt o- lyan nagy lelkesedéssel és odaadással karol föl és támogat a közönség. A Vöröskereszt kórház vezetőségével mi már megbeszéltük a dolgot, 60—70 sebesültnek 6—7 háziasszony készítene egy—tál— ételes vacsorát pl. gulyáshust, galuskát, pörköltet vagy egyebet. Ezt szállítanánk hetenkit egyszer, legfejebb kétszer pl. szerdán, szombaton. Ha csak 30 lelkes hölgy jelentkeznék Nagybányán, akkor már havonkint csak egyszer jönne a sor egy háziasszonyra, ami áldozat ugyan, de nem olyan terhes áldozat, hogy meg ne birnók. Kérjük’az eszme pártolóit szíveskedjenek csatlakozásukat a Nb. ésV.szer- kesztőségénél (Felsőbányi-utca 20.) bejelenteni, hogy az ellátást már jövő szerdán vagy legkésőbb szombaton megkezdhessük. Révész Jánosné, Soltész Elemérné. A „Vasárnapi Újság“ Áprilisi 18-iki száma nagyon érdekes képeket közöl — odakiildött tudósítójától — bukovinai harczainkról, csapatainknak a besszarábiai határon elfoglalt állásairól, nemküíömben a kárpáti harCztérről is. Szépirodalmi olvasmányok Szemere György és Struga András regényei, czikk az angolok kegyetlenségeiről. E- gyéb közlemények; képek a hadkiegészítő kiállításról a háború napjai s: a rendes heti rovatok: Iro- dalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A j „Vasárnapi Újság,, előfizetési ára negyedévre öt korona. „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság,, kiadóhivatalában (Budapest, Ív., Egyetem-u(cza4 ).Úgyan- itt megrendelhető a „Képes Néplap a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Tamássy Miklós. Sebők Zsigmond uj regénye melynek közlését nemrég kezdte meg a jő Pajtás egyre nagyobb érdeklődést kelt friss fordulatos történetével, magyar huszárok hareztéri kalandjaival a kis o'vasók máj" hétről-hét re alig várják a folytatását. Sebők Zsigiuod-és Benedek Elek képes lapja legújabb, április 18-iki számába ezenkívül verset irt Madarassy Erzsébet, jelenetes életképet a háborúról Molnár János, Faragó Géza elleneink képsorozatában Ausztráliát rajzolta meg és Elek nagyapó irt hozzá verses magyarázatot, egy czikk éidekességeket mond el az állatvilágból, Máyer Miksa tanulságos mesét mond, Zsiga bácsi Csutora Jancsi újabb hareztéri kalandjait beszéli el, Rákosi Viktor folytatja A gibrah'ári összeesküvők czimti regényét. A rejtvények,- szerkesztői üzenetek | egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó pajtást a Frauklin-Társulat adja ki; előfizetési ára ne- j gyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó pajtás“ kiadóhivatala Budapest ív,, Egyetem ulcza 4. ' Egyről-másról. Ha én országgyűlési képviselő lennék, a következő törvényjavaslatot nyújtanám be a parlamentnek : Törvényjavaslat a katonai szolgálatról. 1. Minden férfiú 18 éves korától 60-ig katonaf' <i ' ■. ?" f. * -4 j y köteles. 2. Kivétetnek a testileg nyomorékok, sánták, bénák, vakok stb. azután a hülyék és eszelősök. 3. A 18-tól 50 éves korban lévők harctéri szolgálatra, 50-től 60-ig helyőrségi szolgálatra alkalmaztatnak, 4. Szolgálat alól való felmentésnek semmi körülmények közt nincs helye. 5. Minden katona egy évig tartozik ténylegesen szolgálni s 50 éves koráig három gyakorlatot TAjesi te ni. 6. A mozgósítás pillanatától a birodalom; minden lakója katonai rendelkezés alatt áll. Több pontot nem is vennék föl a javaslatba. A fősulyt a 4-ik pontra fektetném : fölmentésnek semmi körülmények közt nincs helye. Semmi irka firka, kijárás, közbelépés, okoskodás. Minden ember katona; háború esetén mindenki bevonul válogatás nélkül. Pap, hivatalnok, kereskedő, magánzó, iparos, földmives. A mozgósítás kihirdetése csak két szóból álljon : „A Hazáért és Királyért!“ Pont. E- gyéb semmi. Aki kivonja magát, azt főbe kell lőni. Pont. Egyéb semmi. * •* * Már javában szólalnak a tavaszi rügyek, a bimbók, ezek az elnémult csöngettyük. A nyíló tavasz egy uj kor hajnalhasadását jelenti. Soha úgy nem vártuk a tavaszt, mint most. Nem magunkért, a mi jóvoltunkért, hanem küzdő katonáinkért, kiknek elfáradt, megdermedt testüket fölmelegiti, uj életre kelti a tavaszi enyhe fuvalom ; kiknek hóvihar, förgeteg volt altató zenéje a Kárpátok rengeteg erdőiben, mögt pedig megszólal a sárga rigó, kakukk s röpkedő éji bogár zümmögése hoz szendéit kifáradt pilláikra. Várjuk a tavaszt, mely talán megnyitja előttünk az uj kort, a háború utáni uj ezeréves nemzeti élet hajnalhasadását. Az uj kor ott fog kezdődni, ahol a világháború végződik. Csak a panamisták búslakodnak az uj élet várható el következéséért. Nekik az uj kor azt jelenti, hogy kiszáradnak a piszkos jövedelmek zsombékjai. Elapadnak a vér forrásai, melyeknek drága gyöngyszemeit váltogatták eddig csengő a- jranyakra. Várjuk a tavaszt, hogy lombot, virágot fa- kaszszon, melyből annyi koszorút * fonhassunk, mennyi hőseink homlokára elegendő lesz. Ha kell lekopasztjuk az erdő minden fáját, hogy a lombokat daliás fiaink hazatérő lábai elé szórhassuk. De hasznát látjuk a csupasszá tett ágaknak is. Ostort fonunk azokból a gazok számára, kik nem átalották a veszély napjaiban az édes anyát, a Hazát megrabolni. Itt a tavasz, békés szellők lengedeznek; üt a számadás órája nemsokára: a jók megdicsöül- nek, a gonoszok pedig a poklokra vettetnek ! . . .-* * * CSARNOK. 3 nagybánya: ffSafetereszf Egylet működése a háború alatt. — Irta: Dr. Kádár Antal. — (Folytatás) Mint tudjuk, hogy a nyomor az általános házi és egyéni piszok, rendetlen életmód és a rossz ivóvíz, romlott étel, legfőbb terjesztői a fertőző betegségeknek, nem kevésbbé terjesztői azonban a fentebb említett rovarok is a fertőző betegségeknek, különösen a kiütéses tifusz és pestisnek. Azt fogja kérdezni a tisztel* hallgatóság, hogy miként áll a dologi, hogy; azon veszedelmes baktériumok melyek IQO.OOo —- eket képesek beteggé tenni, elpusztítani, ,miért nem pusztítja el tehát ma gát a rovart. Egyszerű a magyarázat; ezen rovarok, u. m : bolha, poloska telü, egy oly alsóbb rendű állat, jmelynek szervezete és éltető nedve — vagyis vére, teljesen elütő a gerinces állatok és igy az emberi szervezettől, s nem alkalmas a beléjük jutoftfertő- ző betegségeket előidéző — baktériumok szaporodására, már pedig ha ezen baktériumok nem szaporodhatnak, kárt sem okoznak gazdájukban, inig
