Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-03 / 44. szám
1 TÁRSADALMI ás SZÉPIRODALMI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavldéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8 — ia oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes*4 könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház ■------ - hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ■ 1 ■ Há borog a lelkem . . . Irta: Révai Károly. Mig a mi véreink hősi küzdelmet vívnak az ország határain a túlerő ellen, mig vérük hullásával tesznek tanúbizonyságot hazaszeretetükről, mig őrt állanak a Kárpátok bércein, hogy nekünk nyugodt álmaink legyenek: az alatt itt is-ott is felbukkan egy-egy nyomorult alak, aki lesajnálja, lebecsmérli hadseregünket s kíméletlen ostoba kritikát mond hadvezetőségünkről s pletykavirágokból oly óriási bokrétát köt, mint egy jegenyefa. Háborog a lelkem méltó haragjában ! Szeretnék kitörni, mint a vajúdó vulkán, hogy a meggyülemlett sok lávát kiöntsem azok fejére, kikben nincs egy szemernyi hazafias érzés, lángolás, lelkesedés, hit, bizalom és remény, csakis gyáva remegés, önzés, kapzsiság és örökös aggodalom, mert féltik a megkuporgatott vagyont. Inkább vesszen a Haza, mint az ő takarékpénztári könyvecskéjük. Háborog a lelkem méltó haragjában ! Egyik ismerősöm díszes névsort mutatott be nekem. E névsorban azok neve foglaltatik, kik megérdemelnék a lecsukatást. Meg kérdeztem barátomtól, hogy mi célból állította egybe ? — Azért, hogy följelentsem őket elöljáró hatóságaiknál! — S számolt-e azzal, hogy mi lesz a feljelentés következménye ? — Nem ! Nem is gondoltam rá! Csak azt akarom, hogy tudja mega világ, kik a gyászmagyarkák! Hát arra nem gondolt, hogy a szószátyár urak egyike-másika — háborús idő lévén, — súlyos büntetést kap ? Nem gondolt-e arra, hogy egyiket-másikat börtönbe csukják, várfogságra küldik, rangjá- tól-állásától megfosztják, esetleg főbe lövik s itthon maradt családja a szégyen tövis koszorúját fogja viselni egy egész é- leten át? . . . Kezembe vettem a névsort s ketté hasítottam. Hadd terhelje az én lelkemet ez a gyöngeség okozta bűn. Mert bűn ilyen esetben az elnézés, a kímélet. Különösen azokkal szemben, kik maguk is a megrágalmazott hadseregnek A „NAGYBÁNYAI HÍRLAP“ TÁRCÁJA Túl a határon . . . Túl a határon zug ágyú torok, Bőg a gránát, a srapnell szerte hull, Sortüz alatt megdőlnek a sorok, Sok dús kalász a földre leborul, A férfiak szilaj csatákon, S mi asszonyok remegve várunk, Kiért zokog a hangtalan imánk : Meg jő a páiunk? Elmentek ők, bizonytalan felé, Sötét ölü, nagy néma messzeségbe; Hivó szavunk hiába fut elé: Hogy a végzettől őket visszakérje. Megjösz-e még? szorongva kérdezem Öt gyermeked úgy lesi léptedet; Öt pár bízó, mosolygó, tiszta szem, Tejut gyanánt ragyog fejed felett. Megjösz-e még ? ezt kérdi kis fiam, Az öt közül itthon a legnagyobb, És lágranyilt szeme sugáriban Nagy félelem s remény lángja ragyog; S én befödöm elméje csápjait Tündér mese arany szövésivei, Melyben a hős beváltja álmait, Mind hazatér és mind csodát mivel. S mig perg a szó színjátszó gyöngysora, Lelkem leszáll kétség szikláiról: Meg jő fiam a hősök tábora És arcukon a büszke gőg pirul ; Élő mese, amit majd hoz neked, Szebb a poéták minden álminál. . . Hősköltemény, bástyás uj ezredévet. . . . . . Honfoglalás, amit apád csinál. S ti aszonyok ez özvegy ágyakon, Ne sírjatok a párotok miatt; Repül imánk acélos szárnyakon, Előle minden rém tova riad, Mejönnek ők és ti vigadjatok, A glória a mi fejünkre száll: Mert érettünk sok vér kiontatott S termő erőnk hősök csókjára vár. Nagy Margit A 42 centiméteres ágyuk. A negyvenkettes ágyúnak, — vagy mint a német katonai humor elnevezte — a szorgalmas Bertának a német hadsereg eddigi ágyúihoz hasonló, önműködően visszafutó csöve van. Szállítása elég nehézséggel jár. A meddig lehet, vasúton továbbítják, azután darabokra szedik szét és külön erre a célra épült kocáikra helyezik. A csövet erős sinállványon külön kocsira, többi részét pedig még három külön kocsira. Szellemesen oldották meg azt a kérdést is, hogy a rendkívüli súlyú ágyú összeállított állapotban is továbbitható legyen. E célból vaslemezeket és falapokat erősítenek az ágyú kerekeire, melyek segítségével — a hócipőhöz hasonlóan — még puha talajon sem sülyed be a földbe. Ily módon sikerült az ágyút frissen szántott talajon is minden nehézség nélkül tovavontatni. Valóban impozáns látvány, mikor a fölszerelt ágyú — az ősvilágból visszamaradt szörnyeteghez hasonlóan — irtózatos dübörgéssel halad az utón. A lövés hihetetlen erős, fülrepesztő dörrenéssel jár. Percekig süket marad utána a fül, pedig elektromos utón négyszáz méternyi távolságról sütik el az ágyút. A lövés okozta légnyomás a közelben elsöpör mindent, még az embert is leszedi lábáról s a földhöz vágja. Az ágyú kalibere, — mint ismeretes — negyvenkét centiméteres. Épp ily vastag acélköpeny veszi körül a csövet, mely kilenctizedrészben hengeralaku és nehéz, négyszögletű tömbben végződik. A cső hosz- sza huszonegy méter. A negyvenkét centimeteres löveg lövőtávolsága 44.000 méter. Mivel Calais és Dover között a távolság mindössze 33.000 méter, elképzelhető micsoda félelmes sikere volna a németeknek, ha az angolokat a francia partokról közvetetlenül megtámadhatnák. Egyelőre azonban erre még a szorgalmas Berta sem lesz képes, mert ez a 44.000 méter a maximális távolság, melynél pontos célzás már lehetetlen, sőt az ágyú épségét is veszedelmezteti. Éppen ezért az ágyú rendes lövőtávolságát 20.000 méternek veszik. Húsz kilóABIKSZÁDI Árjegyzéket kívánatra küld a Biftszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurutos bántahnaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve • kitűnő italt szolgáltat. # ▼ ▼ ▼▼ ▼ T Kapható mindenből
