Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-28 / 30. szám

2 NAGYBANYAI HÍRLAP 1914. julius 28. A sztojkai fürdő. Ama nagyarányú és szakszerű befektetések, amelyeket gróf Eszterházy Gyula a fürdő tulaj­donosa úgy a fürdőtelep stilszerü felújítása, mint forrásvizének hygienikus összpontosítása és keze­lése érdekében meghozott, a természet által gaz­dagon megáldott fürdőtelep országos jelentőségét hivatvák előmozdítani és e klimatikus gyógyhelyet előbb utóbb nemcsak nagy gyógyhatású ásványvi­ze révén,-mert hiszen a nagyarányú kivitel a für­dő nevét a közforgalomba előnyös gyógyvize ál­tal régen bevezette, — de balneologiai előnyeinél fogva is a magyar fürdők egyik leglátogatottabb és legkeresettebb centrumává fogják emelni. Sztojka fürdő Szolnok-Doboka vármegye északi részén, Magyarlápos járási székhelytől alig félórányi, a galgói vasúti állomástól pedig mintegy 3 ‘A órányi távolságra fekszik egy, magas he­gyektől körenyzett, ózondus fenyvesboritotta er­dőktől övezett gyönyörű völgyben, a Czibles ha­vas folytatását képező Sátorhegy tövében, mintegy 360 m. magasságban a tenger szine fölött. Levegője abszolút tiszta és poimentes Sztoj­ka fürdőt ma már országosan híressé tette. A te­lep központján nagybőségben fölfakadó kitűnő lugos-sós savanyuvizforrása, amelynek vizét vegyi alkatelemeinek összetétele és aránya a legkiválóbb hasontaitalmu gyógyvizek sorába emel' és orvosi szaktekintélyek véleménye szerint is egyenlő gyógy- értéküvé teszi a világhírű gleichenbergi Constan- tin és Emma források vizével ; méltó helyet biz­tosit neki az emsi, seltersi és luchatsowitzi gyógy­vizek között, amelyekkel nemcsak nagy vonások­ban, hanem kisebb nüancaiben is feltűnő hason­lóságot mutat s a chemiai elemzés eredménye ar­ról tanúskodik, hogy a sztojkai ásványvíz az al- kalikus sós, savanyu ásványvizek között ma az elsők közül való. A gyógyvíz therapeutikus hatását az orvosi tudomány számos előkelősége tette az idők fo­lyamán vizsgálat tárgyává és a tudományos ala­pokon nyugvó kutatás teljes határozottsággal ál­lapítja meg, hogy a sztojkai gyógyvíz elsősorban a cukorbetegségnek, valamint a légző, emésztő és kiválasztó szervek huiutos bántalmainak leg­hatásosabb, sőt páratlan gyógyszere. Nem kisebb szaktekintély, mint dr. Purjesz Zsigmond tett tanúságot a sztojkai ásványvíz eme kiváló gyógyhatásáról, amelyet ma még bizonyára fokoztak a forrás befoglalása és izolálása érdeké­ben hozott nagyarányú, szakszerű befektetések, amelyek megóvják a forrást attól, hogy vizének De lassan lecsendesedett. Ismét az ábrándo­zó Kéve Béla lett. Gondolkozni kezdett, s észre­vétlenül félálomba merült. Szemei szinte meg­meredve bámultak a jövő nagy fehér vásznára, melyre pompázó, gyönyörű képeket vetített az ő színekkel dolgozó fantáziája. Látta önmagát, amint hatalmas, ezer- beteges kórházban ját-kel, letörli a beteg, fonnyadt arcokról a fájdalom torz ráncait, s puha, meleg testeket felhasitva, kiszedi azokból a gyilkoló baktérium telepeket. Látta ma­gát roppant laboratóriumban, amint főz, kever és ujjongva feltalálja a betegség-ölő szérumokat . . . Nézte, nézte a futó képeket megüvegesedett szemmel, s szép csendesen mély, nehéz álom nyomta el . . . * * fr * Budapesten volt. frissen kelt fel szállóbeli lakásán, s felöltözködött. Magához vette okmá­nyait és elindult, hogy megkeresse az ő ezer-be­teges kórházát. De amint lelépett a zsibongó, tü­lekedéstől zajos utcára, feje zúgni kezdett, s azt tapasztalta, hogy járása nehézkes, mintha vascsiz­mák volnának lábain. Mindezeknek sokáig kereste az okát, mig végül újra keserű, szívből fakadó káromlással szid­ta a falut . . . összetételét a legkedvezőtlenebb körülmények kö­zött is idegen hatások befolyásolják és ezek biz­tosítják a hygienikus, tisztán kezelt és technikai tökéletességgel palackolt és dugaszolt gyógyvíz összetételének állandóságát, gyógyító erejének vál­tozatlanságát. Érdemes néhány szóval megemlékezni Sztoj­ka fürdőnek és ásványvizének vázlatos múltjáról. Maga az ásványvízforrás már 1846 óta ör­vend közhasználatnak, habár az akkori és mege­lőző időkben jobbára csak a közeli környéken volt elterjedve gyógyerejü hatása. Később az 1850- es években már évről-évre több fürdővendég lá­togatta a telepet, nemcsak a megyéből, hanem Erdély minden vidékéről, úgy, hogy a fürdőtelep akkori tulajdonosai mind több és több épületet s lakóházat voltak kénytelenek emelni a fürdőven­dégek igényeinek megfelelő ellátására. Az 1870-es években már mint palackolt ás­ványvíz is mind nagyobb arányú kelendőségnek örvendett vize és ismert volt Erdély összes na­gyobb piacain. Majd 1891-ben kormányhatóságilag elismer­tetett Sztojka fürdő mint gyógyfürdő, ami azután arra ösztönözte a fürdő akkori tulajdonosát, hogy a telepet, mint valóságos gyógyfürdőt és klimati­kus gyógyhelyet instruálja és az ásványvizkezelést szakszerűvé tegye s egyben annak kiviteli képes­ségét minden alkalmas módon növelje. Habár, amint említve volt, az utóbbi évek általán romboló erejű elemi csapásai s az időjá­rás viszontságai sokat ártottak a fürdő berendezé­sének : ma már minden meglepő eredménnyel pó­tolva van. A fürdőtelep parkírozása, fásítások, sétányok, uj épületek, magának a forrásnak koncentrált ter­melőképessége, minden káros külbehatolástól és vegyüléstől való mentesítése, uj pavillonok, lakó­épületek létesítése, berendezése szóval a fürdőnek teljes megújhodása még azokat is meglepetéssel érinti, akik a telepet gyakrabban látogatják, úgy, hogy ma már teljesen versenyképes bármelyik er­délyi hírneves fürdővel. És ha rövid időn belül a láposvölgyi vasút, amelyeknek 'immár most rakják le alapjait, ki­épül s a forgalom ezt a vidéket is föllenditő ere­jének bűvkörébe foglalja : bizton remélhetni, hogy Sztojka fürdő is csakhamar eléri azt a nagyará­nyú és gyors fellendülést, amelyet a természet ál­tal pazar bőkezűséggel adományozott előnyeinél fogva megérdemel s általán ismert, jótevő gyógy­helyévé válik a szenvedő emberiségnek, főleg mi­után jelenlegi tulajdonosa gróf Eszterházy Gyula, Ment és nemsokára kábult fővel befordult egy óriási épületbe, melynek homlokzatára ez volt felírva : Belügyminisztérium. Szinte alázatosan kér­te meg a portást, hogy vezesse a miniszter váró­termébe. Leült, s a többi várakozó idegessége csak­hamar rá is átragadt. Arca elsáppadt, kezei jég­hidegekké fagytak. Végre rá került a sor. Maga sem tudta, hogy hogyan, de egyszerre szembekerült a hatalmas úrral. Az, asztala mellől monotón szárazsággal kérdezte: — Mi ügyben, uram ? Kéve Béla összeszedte magát. Kissé reszkető, de mégis férfias hangon válaszolt: — Kegyelmes uram, ezelőtt három hónappal egy-egy kérvényt nyújtottam be a „Szent László“ és Rókus kórház asszisztensi állásának betöltésére hirdetett pályázatra. A döntés, mint hallom a na­pokban fog megtörténni. Alázattal kérem Kegyel- mességed pártfogását. — Sajnálom, uram, a döntés már megtör­tént, még pedig önre nézve — úgy- e Kéve Béla a neve? — kedvezőtlenül. De bízzék a jövőben! — Kegyelmes ur! — ordított fel Kéve Béla szinte érzéktelenüi — sehol sincs hely? ez az altruisztikus érzékkel gazdagon megáldott nemes gondolkodású főur, — amint a fürdő je­lenlegi felújítása mutatja, — nem riad vissza sem­mi áldozattól, hogy Sztojka fürdőt az üdülő be­tegek és gyógyirt keresők részére minél hozzáfér­hetőbbé és minél áldásosabbá tegye! Az önkéntes tűzoltók nagy népmulatsága. Vasárnap, augusztus hó 2-án tartja meg az itteni Önkéntes Tűzoltó testület nagyszabású nép­mulatságát Dr. Makray polgármester védnöksége és Widder Péter főparancsnok vezetése alatt. Fö­löslegesnek tartjuk nagy reklámot csapni, annál is inkább, mert megvagyunk győződve, hogy min­denki át van hatva a tűzoltói intézmény fontossá­gának tudatától s ha van egyesület, mely párto­lást érdemel, úgy a tűzoltók egyesülete az, mert hiszen a polgárok jóléte, nyugalma, vagyonvédel­me van az ő kezükbe letéve. Hisszük és reméljük is, hogy a vasárnapi ligeti mulatságon • az egész város közönségét ott fogjuk látni, hogy lerójják tartozásukat ez önzetlen egyesület iránt. Érdekes­nek tartjuk ez alkalomból leközölni egy Utasítást, melyet ezelőtt 40 évvel Torday Imre adott ki a szivattyúsok osztálya részére. Az utasítás igy szól: Utasítás a 4-ik szakasz, vagy szivattyúsok osztálya részére. 1 §. Mindenek előtt szükséges, hogy a szivattyúsok a fecskendők alkotásáról, és annak alkatrészeiről helyes ismerettel bírjanak és a vízöntő cső vezetésében gyakorolva legyenek: minél fogva azok ismeretére és gyakorlatára a mümester által tanitandók. 2 §. A fecskendőknek nem szabad vízzel megtöltve állniok — azoknak tisztán tartásáról és kenéséről a mümester gondoskodik, hogy mindenkor és folyton használható állapotban tartassanak. 3 §. A fecskendők minden évnegyedben mégpróbálandók, és a hiányok kijavitandók. 4 §. Ezen szakasz feladata gondoskodni arról, hogy a fecskendők a tűzvész helyére gyor­san szállíttassanak, hogy az osztály vezénylő azoknak kezelését elrendelje, mely parancsnak az osztálytagok ellenmondás nélkül tartoznak engedelmeskedni. 5 §. A vízöntő csőnek vezetése a szivaty- tyú vagy mümester dolga. 6 §. A szivattyú osztály úgy állíttassák — Jelenleg, uram — egy kórházban sincs hely! Fejbeütésnél is hatalmasabban sújtotta e pár szó Kéve Bélát, az ábrándoknak ez álmodozó emberét. Kitámolygott a fogadó-szobából, s rohant szállóbeli lakására . . . * He H= A Rókus-korház 169-es szobájába egy ron­csolt mellű fiatalembert szállítottak a vöröskeresz­tes emberek. Agyba fektették, s az orvos azonnal hozzáfogott megvizsgálásához. A vizsgálat eredménye az volt, hogy a be­teg menthetetlen : tüdejét roncsolta össze a gyil­kos golyó. Az . orvos eltávozott. A beteg mellett csak egy ápoló maradt. Az eddig eszméletlen fiatalember egyszercsak felnyitotta szemét, körülnézett és arcán fájdalom­tól eltorzított, gúnyos mosoly jelent meg. S hal­kan szakadtak le ajkáról a szavak: A kórházban mégis van hely! Aztán újra lecsukódott a szeme, s a 169-es szoba betegének nem volt többé ápolóra szüksége ...

Next

/
Thumbnails
Contents