Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-28 / 30. szám

fel, és a fecskendők úgy osztassanak és helyez­tessenek el, hogy az oltás gyorsan megkezdőd­jék és fenakadás nélkül folytattassék. Erre nézve a kövei kezd pontok szolgálnak zsinórmértékül. a. ) A fecskendők ne állíttassanak rendkí­vül küzd az égő épület mellé, minthogy ezáltal a létrák és egyél) mentőszerek alkalmazása meg­gátoltad k. b. J Ne állíttassanak oly helyre, mely által a közlekedés akadályoztatnék vagy elzáratnék. c. ) Ne olyan helyre, hol a fecskendők vagy a működő emberek a lehulló tárgyak által meg­sértetnek. d. ) Nehogy fenyegető veszély esetében a visszavonulás lehetetlenné váljon. e. ) Ügyelni kell, hogy a fecskendők össze ne halmoztassanak, és a viz arányosan osztas­sák ki. f. ) Ügyelni kell, hogy melyik oldalon ter­jedhet el leginkább a tűz. g. ) Addig a fecskendő ne kezdjen mű­ködni, inig annyi vize nincs, hogy a fecsken- dezést fenakadás nélkül folytathatja. 7 §. A tűz megtámadásánál főfigyelmet érdemel a viz vezetése, elosztása és a vizontó csőnek helyes irányzása, mire nézve a követ­kezők a teendők : a. ) A csőirányzónak kötelessége, hogy a fecskendő, a mennyire csak lehet, a fenyegetett ponthoz közel állitlassék, hogy a vizontó-csövet eredményesen irányozhassa és a vizet nem egy szétszakgatott sugárban bocsájthassa. b. ) Minthogy a legveszélyesebb pont a tűzvészekben az, mely felé a szél a lángokat hajtja, tehát a lángok előtti nehány láb térséget kell erősen megfecskendezni, inig ellenkezőleg más fecskendők a tűz háta mögött azon meg nem gyuladt részt nedvesítik meg, honnan a szél fuj, és igy a tűz két oldalról megtámadtat- ván annak dereka vagyis tulajdonképeni fészke ellen történik az oltási működés. — Nagyon té­vesztett tűzoltás az midőn oda irányozzák a viz­ontó csövet, a hol a láng legmagasabban lobog. c. ) A csőirányzónak soha sem szabad szél ellenében ereszteni a vizet. d. ) Különösen megmeníendők a lépcsők, melyek az oltás folytatására szükségeseknek mu­tatkoznak, — oszlopok, támaszok, melyek láng- baborulása által bedülés eszközöltetnék. e. ) Továbbá leginkább oltandók az ajtók, almáriumok, melyek becses értéket tartalmaznak azon rakhelyek, hol szesz, olaj, zsiradék és e- gyéb gyúlékony tárgyak tartatnak. f. ) Óvakodni kell az ablak táblákat a viz sugár által betörni, nehogy az által a léghuzam növekedjék. g. ) a kézbeli csőfecskendők kezelőinek soha sem szabad szél elébe államok, de mindig ellenkező helyen kell államok. 8 §. A tűz eloltása után az illető elöljá­rók tartoznak a fecskendőket azonnal megvizs­gálni és a hiányokat kiigazítani. Nagybánya, 1874. julius 29-én. A másolat hiteléül kiadta: Torday Imre s. k. _________________________________jegyző. Arc-szeplőkréme. A nyár meghozta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szüksé­gesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Grémre“, mely­nek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. HÍREK. Julius 27. 65-ik évforduló. Pénteken lesz 65-ik évfor­dulója a szerencsétlen segesvári csatának, hol min­den idők legnagyobb lírikusa, Petőfi Sándor a kozákok áldozatává lett. Betelt rajta, amit költemé­nyében maga kívánt: „Ott essem el én a harc mezején!“ Meghalt, hogy örökké éljen s lángszel­lemével bevilágítsa az egész müveit világot. 1849. julius 31-én lehullt a lefényesebb csillag a költé­szet égboltozatáról. A magyar nemzet hálás szív­vel gondol a költő óriás emlékére s oda száll gondolatban a fejéregyházi csatatérre, ahol örök álmát alussza Petőfi Sándor. Rendelet a törvénytelen gyermekekről. A törvénytelen gyermekeknek az utólagos házasság által való törvényesitését eddig a belügyminiszter végezte. A törvénytelen gyermekek anyakönyvébe az utólagos lörvényesités följegyzését ugyanis az eddigi utasítások a belügyminiszterre ruházták, ami sok esetben hónapokig tartó késedelmet oko­zott. Ezt a késedelmeskedést kívánja megszüntetni az a kormányhatósági íendelet, amely most érke­zett le. Sándor János belügyminiszter és Balogh Jenő igazságügyminiszter együttesen küldték a ren­deletet, amelyben megváltoztatják az utólagos há­zasság által történt törvényesitésnek anyakönyvi feljegyzése körül eddig követett eljárást. Ez év au­gusztus elsejétől kezdve az utólagos házasság ál­tal történt törvényesités anyakönyvi feljegyzése i- ránt való rendelkezés jogát a törvényhatóságok első tisztviselőjére, tehát a városokban a polgármester­re, a megyékben az alispánra ruházzák át s a belügyminiszter részére a közvetlen intézkedést csak a külföldön, továbbá Horvát-Szlavonország- ban vagy Bosznia-Hercegovina területén levő a- nyakönyvekben nyilvántartott gyermekekre vonat­kozóan tartják fönn. Haláleset. Vettük a következő gyászjelentést: Mezőmadarasi Madarassy László és neje szül : Sepsi és Vajai Vajay Irén mint szülők, Lacika és Jusztin mint testvérek, valamint a dédapa, nagy­szülők és az összes rokonság is fájó szívvel tu­datják Sándorkának folyó 22-én d. u. 3 órakor, élete 4-ik hetében, rövid szenvedés utáni elhuny­ták Megboldogult kis halottunk földi részeit f. hó 24-én délután a ref. egyház szertartása szerint fog­juk örök nyugalomra helyezni Gacsály, 1914. ju­lius 23 Áldás kihűlt poraira ! Őrzik a hidakat és a puskapor raktára­kat. A szerb kémek és veszedelmes exisztenciák egész raja csatangol az országban, ami szüksé­gessé tette a legnagyobb fokú védőintézkedéseket. A hadvezetőség rendelete folytán a vasúti hidakat és alagutakat szigorúan őriztetik. Egyelőre csen­dőrök teljesitik ezt a szolgálatot, de a fontosabb hidakhoz már katonai őrséget vezényeltek ki. A puskaporos tornyok őrségének szigorítását is szük­ségesnek tartják, mert az utóbbi időben egyes municiós raktáraknál gyanús események történtek. A tiltott kivándorlás előmozdítása. Fel­merült esetből kifolyóan mondotta ki 3537/1914. B. szám alatt a Kúria, hogy aki az idegen kivándor­lónak éjjeli szállást ad s szolgájának a lejárat e- lőtt kiadja a bérét, hogy ez Amerikába mehessen, tiltott kivándorlás előmozdításának vétségében bűn­segéd. Hangverseny. A Nagykárolyi Dalegyesület hangversenyét augusztus hó 1-én tartja meg a Lendvay-szinházban. A műsora következő : 1 „Sza­badság, dicsőség“, Lányi Ernő pályanyertes müve. Előadja a nagykárolyi dalegyesület. 2 Dal és sze­relem, előadja Hornyák Sándor, egyesületi titkár. 3 Balatoni nóták, Gál Józseftől, előadja a nagyká­rolyi Dalegyesület. 4 Kupiék. Előadja Vörös Tibor, zongorán kiséri Vitek Károly zenetanár. 5 A var- tyogi nagy dalnokverseny, operabohózat 1 felvo­násban. Zenéje Huber Károlytól. Személyek : A vartyogi uralkodó gróf, Csanálosi József. Ordító Mihály alföldi halászlegény Schárdi Pál. Kraxlhu- ber Tóbiás,pressburgi háziúr Tremba Márton. Di­rn itrulu Mamaliga, román atyafi Széchenyi Lajos. Borovicska Janó, ny trai földbirtokos Csernus An­dor. Salamucci Maccaroni, nápolyi lantos Boska Tivadar. Herold ifj Vitek Károly. 1. Versenybíró Vörös Tibor, II. Versenybíró Kinál Antal. III. ver­senybíró Pink Ignácz. IV. Versenybíró Luczay Já­nos Országnagyok, lovagok, nép. A műsor kezde­te este pont fél 9 órakor. Előadás után az István szállóban társas összejövetel és táncz. Helyárak: nagy páholy 16 K, oldal páholy 12 K, kispáholy 10 K, támlásszék 2 K, zártszék 1 K 60 f, körszék 1 K 20 f, földszinti állóhely 1 K, diákjegy 60 f, karzati ülőhely 50 f, karzati állóhely 30 f. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében. Szatmár Nagybányai vasút. Most jelent meg a Szatmár-Nagybányai vasút részvényeseinek XXXI. rendes közgyűléséről fölvett jelentés, mely érdekes adatokat tartalmaz a vasút vonal fejlődése tekin­tetében. Eszerint a Szatmár-nagybányai vonal ép­pen 30 év előtt nyílt meg, vagyis 1884 julius hó 7-én ; a nagybánya-felsőbányai 10 év előtt, 1904 november 10-én és a nagybánya- fernezelyi vonal 6 év előtt, 1908 január 10 én. Elnök-igazgatója Dr. Rozemberg Gyula volt, ki elhalálozott, alelnö- ke Marx János : az igazgatóság tagjai: ludányi Bay Lajos, báró dr. Dániel Gábor, Farkas Jenő, Grünvald Mór, Grünvald Vilmos, Harácsek Lász­ló, Hollós Jakab. Hollós Oszkár, Ilosvay Aladár, Jellinek Lajos, Kubinyi Géza, Lov- rich Gusztáv, dr. Makray Mihály dr. Puky József, dr. Rosenberg Sándor, Schiffer Miksa, Schmidt károly, dr. Smialovszky Valér, Száibély Kálmán, Felügyelő-bizottság: a) rendes tagok dr. Gráner Ernő Hoffer Béla dr. Lovrich István, Ma­urer Vilmos b) Póttagok : Moldován László Révész János Stoll Béla ügyvezető igazgató: Hollós Osz­kár Igazgatósági iroda: Budapest VI., Horn Ede- utca 10. Az 1913 évi üzemfelesleg öszege; 218,967 K 25 fillér. Az 1913 évben e vonalon, összeszen 44,753, személy utazott; teheráru for­galma 97.402 tonna volt. A felsőbányái harangozás. Annyi téves hir jelent meg a lapokban, hogy azt szükségesnek tartjuk illetékes helyről jött értesítés szerint kiiga­zítani. A felsőbányái r. katli. templomban haran­goztatok és gyászmisét is tartott Páli Ede espe­res plébános a megboldogult trónörökös és nejé­ért ; de a temetés napján délután 4 órakor, bár arra is föl kéretett, a harangokat nem huzattá meg okadatollással, hogy erre felsőbb hatóságától uta­sítást nem kapott. — Az esperes plébános értesí­tésének vétele után a polgármester táviratilag a püspöki hatósághoz fordult, hogy a harangozást a temetés napján 4 órára rendelje el, de onnan az a távirati értesítés érkezett, hogy a gyász tekintetében a püspöki hatóság már intézkedett. — Ez az igaz­ság. — Felsőbánya, 1914 julius hó 24. Tisztelet­tel : Farkas Jenő polgármester. Az erdődi vár. Az erdődi várat a Drágfiak építették 1481-ben egy még régibb, kisebb vár helyén. A Diágfiak kihalta után még több gazdát cserélt, majd kincstári birtok lett s a szatmári várhoz tartozott 1629-ig, amikor báró Károlyi Mi­hály özvegye Csegney Borbála kapta meg. Utána 1663-ban báró Károlyi László uj királyi adományt kapott a várra s ettől kezdve ma is a gróf Káro­lyi családé. 1730-ban gróf Károlyi Sándor építette fel a régi falak és alapok felhasználásával az uj kastélyt. A négy kerek toronynyal ellátott várkas­télyban a Bach korszakban császári járásbíróság, szolgabiróság s adóhivatal volt, de a provizórium alatt gróf Károlyi Lajos az egész épületről le­hányta a fedelet mig aztán a millenium alkalmá­ból a család a várat ismét restauráltatta. Az erdő­di várban lakott a Károlyi grófok uradalmának is­pánja Szendrey is, gyönyörűséges leányával, Juli-

Next

/
Thumbnails
Contents