Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-21 / 29. szám
4. HÍREK. Julius 20. Érdeklődők figyelmébe. Több oldalról jövő kérés folytán elhatároztuk, hogy lapunk hasábjain mai számunktól kezdődőleg, a különböző érdekű és tárgyú ajánlatok, kérések és levelezések érdekében az apró hirdetések cimü rovatunkat is megnyitjuk, hogy ez által is az igen tisztelt olvasóink kívánalmainak és ide vágó szükségleteinek mindinkább megfelelhessünk. Dijainkat és feltételeinket ezen rovatunkra vonatkozólag a következőleg állapítottuk meg: Minden szó 6 fillér, kövér betűből 12 fillér. Levélbeli tudakozódásokra, ha a válasz bélyeg is mellékelve van, pontosan válaszolunk. Apró hirdetések szövege a posta-utalvány szelvényére is irható. Dijaink minden esetben előrefizetendők. Személyi hírek. Czillinger János kir. erdöfelügyelő rokoni látogatásra ide érkezett. — Dr. 1. Berksz Lajos vezértörzsorvos és Dr. Erdödy Ignácz főtörzsorvos Óradnára utaztak. Meghívó. A nagybányai Gazdasági egyesület Gyümölcs értékesítő R.-T. Nagybányán, a város háza tanácstermében 1914. julius hó 26. napján d. e. 12 órakor tartja évi rendes közgyűlését melyre a t, részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyvvezető és hitelesítők választása. 2. A múlt évi mérleg és számadások* bemutatása. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése alapján a felmentvény iránti határozat. 3. Igazgató, 4 igazgatósági tag és felügyelő-bizottság választása. 4. A társaság üzemének be- vagy be nem szüntetése, vagyonának megmentése feletti határozat. 5. Netaláni indítványok. * A számadások Molnár Antal Mándy-ház alatti szállítási irodájában megtekinthetők. Nyaralók panasza. „Nagybánya“ laptársunk foglalkozik múlt számunk vezető cikkével s bár egészben véve igazat ad annak s örül, hogy az idegen forgalom ügyével foglalkozunk, — mégis megcáfolja egyes adatainkat. Kénytelenek vagyunk ismételten védelmére kelni annak a nyaraló úrnőnek, aki az adatokat szolgáltatta. Ugyanis Nagybányán soha még 20 fillérért, vagy mint a „Nagybánya“ írja 18 fillérért egy liter pompás 'cseresznyét nem árultak; hanem igenis féllitert, tehát egy litert 36—40 fillérért. Kajszin barackot 5 drbot adnak 20 fillérért aprót és 5 nagyot 40 fillérért. Rossz nyári körtét is 5—6 darabot adnak 20 fillérért, melyeknek nagy részét éppen csak a napokban kobozta el Dr. Lakutcs. A zöldségre nem volt panasz, sőt kiemeltük a kohói asszonyok tisztességes árait. A vendéglőket különösen kiemeltük csak azt jegyeztük meg, hogy a húsnemüek egy árúak a fővárosival. A mi a lakásokat illeti, abban úgy látszik egyetértünk. Nincs és nincs! S ha van is, rossz és drága. Bizony igaza van laptársunknak: tenni kell már végre valamit az idegen forgalom érdekében. Villanyos színház. Csak ne volna oly fülledt levegő a színházban! Ha időnként szellőztetni lehetni, mindjárt szívesebben látogatná a közönség a mozit. Csütörtökön is nagy közönség volt, de általános panaszt hallottunk a hőség miatt. Ha előadás alatt ki lehetne nyitni az előcsarnokba vezető ajtókat, mindjárt lenne egy kis légkeringés. Még volna egy módja, ajánljuk az igazgatóságnak, tegyen kísérletet: ugyanis állítsa a vásznat a színpad hátterébe s húzássá föl a függönyöket; bi- -onnyal pompás levegő ömlene be a nézőtérre. A Nagybánya-nagysomkuti autóbusz járat létesítése ügyében julius hó 16-án d. e. tette meg a kereskedelemügyi ministerium megbízásából Cimponeriu Dénes posta és táviró főmérnök, dr. Gugit Lajos postatitkár és Stella Sándor postafőnök az ut próbabejárását. Mint vendégek Boro- misza Tibor és dr. Tordai Lajos vettek részt. A bizottság még végleges szakvéleményt nem adott, mert bár a próba autó az utat minden nehézség nélkül tette meg, mégis szükségesnek látszott egy rendes járatú autóbusz leküldése iránt előterjesztést tenni, amennyiben a meredek emelkedések aggályra adnak okot. Uj segédlelkész. A helybeli református egyház presbyteriuma a beregszászi segédlelkészül meghívott Szutor Jenő helyére f. hó 16-án tartott ülésében 12 pályázó közül egyhangúlag Horváth Kálmán konyári segédlelkészt választotta meg. Az uj segédlelkész másfél évig a genevei egyetem hallgatója volt. Gyászbir. Megrendítő csapás érte dr. Papol- czy Gyula szatmári törvényszéki elnököt, mert a 23 éves Andor nevű forrón szeretett fiát, ki már honvéd hadnagy volt, a könyöitélén halál elragadta az élők sorából. A fiatal hadnagy a múlt évben városukban is megfordult s igy a megrendítő hir itteni ismerőseit is megdöbentően érintette. — Lapunk közvetlen zárta előtt értesülünk, hogy a városunkban is közismeretes — alig 8 hetes házasságban élő — tevékeny fiatal ember; Srötter Béla, aki fáradhatlan törekvése és igyekezete révén a szomszédos vármegye Budfalu községében már mint jegyző működött, hirtelen elhalálozott. Külön fülkék az iskolás gyermekek számára. Nagyon üdvös és szükséges újítást hoz be a magyar államvasutak debreceni üzletvezetősége. A jövő iskolai évtől kezdve a vonaton utazó tanulók számára külön fülkéket fog megjelölni azzal a felírással : „Iskolás gyermekek számára.“ Külön fülkéket fog fentartani fiuknak és külön a leányoknak és Pedig II. és III. o. szakaszokat. Természetesen csak azon vonatoknál lép ez életbe, ahol iskolás gyermekek utaznak naponta az iskolába és vissza. Az első papszentelés az uj görög katho- likus egyházmegyében. E hó 12-én fényes ünnepségek között voltak a papszentelések. Vasárnap délelőtt ünnepi mise keretében szentelték papokká Székely Jenőt, Botai Jánost, Szuvák Józsefet, Vályi Miklóst, akiket a kisebb egyházi rendekkel már elláttak. A papszentelés a debreczeni görög- katholikus templomban fényes egyházi szertartásokkal kapcsolatban folyt le. Egyenruha a bírósági tisztviselők részére. A magyar bírók talár kérdése — mint igen beavatott helyről értesülünk — dűlőre jutott. — Egyenruhába öltöztetik az egész bíróságot. Minden biró, jegyző, sőt irodatiszt is uniformisszerü talárt kap. Ezt köteles lesz viselni hivatalos órái alatt, hivatalos helyiségében mindig, tehát nemcsak büntető főtárgyalásokon, hanem tárgyaláson kívül is, akár büntető, akár polgári szakon van. Az ügyvédek ezzel szemben csak a törvényszéki esküdtszék és felsőbíróságok főtárgyalásain viselik a talárt. Az ügyészség tagjai ugyanekkor és hivatalos küldetéseik, inspekciók akalmával. Abirói talár, bő dominó lesz. Fekete köpenyszerü. A tanácselnöknek selyem, többi bírónak posztó. Könnyű fe- fekete félcilinder magasságú, négyszögletű lapos- tetejű süveg.' A köpeny jobbmelién és a süveg előoldalán a magyar korona. — Ugyanilyen lesz, a a jegyzőké is, valamivel egyszerűbb azonban, hogy a külömbség látható legyen. Az irodatisztek és kezelők uniformist kapnak. A rendes vasutas szabású egyenruhát, amely fekete lesz, fekete suj- tásal. A hajtókája lilaszinü. Itt már rangfokozatok is egy, két, illetve három rozzettával lesznek jelölve. Az ügyvédek talárja még nincs megállapítva, ezt a kamarák vezetőivel együttesen állapítják meg majd. Az ügyészeké s ügyészségi tisztviselőké u- gyanolyan lesz, mint a bíróságiaké, egy zsinór fogja kitüntetni a kabát ujjának szegélyén az ügyészi jelleget. A talár-rendelet már január elsején életbe lép. A bírák, ügyészek és tisztviselők egyen ruházati pótlékot fognak kapni. A munkakönyvek és a választójog. Érdekes leiratot küldött a napokban a kereskedelmi miniszter a kereskedelmi és iparkamarához. A leirat közli, hogy rövid időn belül uj rovatolásu munkakönyveket bocsát ki a miniszter s ezek a könyvek a választó jog szempontjából fontossággal bírnak, mert rovataikban a munkás iskolai végzettsége és munkadija is szerepel. A régi könyveket csak akkor cserélik ki, ha azok tulajdonosai azt határozottan kívánják, azonban a miniszteri leirat hangsúlyozza, hogy a könyveknek ujjal való kicserélése a munkásra választó jogi szempontból előnyös. Ináncsy Károly halála. Egy munkában eltöltőit, purián életű embert ragadt el váratlanul a halál az élők sorából. Ináncsy i Pap Károly, föld- birtokos, a Szatmári Gazdasági és Iparbank alel- nöke, Szatniárvármegye th. biz. tagja, rövid betegség után, 64 éves korában elhunyt. Ináncsy Károly, aki életerős ember volt, agyvérömlést kapott és bár családja és orvosai mindent elkövettek, hogy megmentsék az életnek: elhunyt. Ináncsy Pap Károly egyike volt a régi Szatmár város Szat- márvármegye tipikus alakjainak. Egyszerű életmódú, puritán, szorgalmas ember volt, aki köztiszteletben és közbecsíilésben élte le életét. Bár okleveles ügyvéd volt, nem ügyvédeskedett, hanem birtokán gazdálkodott, majd mikor a Gazdasági és Iparbank igazgatósági tagjai sorából az intézet alelnökévé választotta, munkásságát teljesen ennek a hivatásának szentelte. Mint pénzember, azok közé a becsületesen, szolidan gondolkozó vezetők közé tartozott, akik a hitelezési hóbortokkal szemben mindenkor rezerváltan viselkedett és ezzel megbecsülhetetlen szolgálatokat tett a pénzpiacnak és intézetének. A megdöbbentő halál Ilire óriási részvétet keltett mindenütt. Állatvásárok : 27-én Fehérgyarmaton, Nagypaládon és Szinérváralján ; augusztus 4-én Ara- nyosmegyesen, Krasznabélteken és Nagyecseden, 6-án Királydarócon, 10-én Avasujvároson, 12-én Nagysomkuton, 14-én Erdőszádán,21-én Csenger- ben, 24-én Nagybányán. Az „Etus“ utasai. Mint értesülünk a Bo- zsenik tanár parancsnoksága alatt álló „Etus“ vitorlás utasai Szolnokon kikötöttek s bevégezték vízi kirándulásukat. Szolnokról vasúton tértek haza kissé fáradtan, de megtörve nem. Lesz alkalmunk a kirándulásról egyetniást lapunk olvasóinak tudomására hozni A Darwin-könyvtár most megjelent 7. és 8. sz. uj füzetei két igen értékes munkával gyarapítják a magyar természettudományi irodalmat. A 7. sz. füzet Du Bois-Peimond egy annak idején sok vitára alkalmat adott előadását tartalmazza „Művelődéstörténet és természettudomány11 címem. A kiváló természettudós és bölcselő ritka széles látókörrel világítja meg azt a határt, melyet a természettudomány és technika megismerései és vívmányai a kultúra haladására gyakoroltak. Meggyőző erővel mutatja ki, hogy a nagy ókori kultúrák azért dőltek be, mert technikailag nem eléggé megalapozott egyoldalú művészeti és irodalmi kultúrák voltak. A fordítás dr. Kokuljevic József gondos munkája. —■ A 8. sz. füzet Weismann Ágostnak, a nagy német biológusnak „Az élet határai“ c. értekezését közli. A legérdekesebb és’ legizgatóbb emberi problémát: a halál kérdését boncolja tisztán természettudományi szempontokból ; miért kell az élő szervezetnek hosszabb — rövidebb idő múlva szükségképpen meghalnia s ha már a természet igy rendelkezett be, miért áll be a halál az egyes fajoknál oly külömböző idők-