Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-21 / 29. szám
1914. julius 21. NAGYBANYAI HÍRLAP 3. inak hordozója, fejlesztője avagy megrontója, talán újak szerzője. Az egyesnek feli kell ismernie kötelességét a faj iránt. Az ő egészsége a faj egészsége, az ő ereje a faj ereje !“ A beszéd elhangzása után alelnök jelentette, hogy a tagok jelenlegi száma 260. Ä 6-ik pontnál két osztályt alakítottak t. i. a Nagy- és Felsőbánya vidéki osztályt és a Beszkidi osztályt. Farkas Jenő ügyvivő alelnök jelentését a következőkben közöljük: Az 1913 év az Osztály újjá szervezésével telt el és pedig ha nem is fényes, de elég kedvező eredménnyel. A szervezés végett ügyvezető alelnök két Ízben járt Máramarosszigeten és egyszer Sátoraljaújhelyen, amely helyen igyekezett nem csak a régi tagokat összetartani, hanem uj tago- kát is szerezni. Az évi rendes közgyűlés, mi augusztus hó közepére Máramaross/.igetre volt tervezve, összeköttetésben a kőrösmezei Ménesül havasra való kirándulással, a kitűzött időben részben az árviz áradások, részben pedig a kolera járvány miatt nem tartatott meg. így tehát a közgyűlést Máramarosszigeten deczember 8-ikán tartottuk meg kirándulás nélkül, és pedig miután Máramaros megyében időközben megalakult a Magyar Turista Egyesület márama- rosi osztálya, a máramarosi csoport tagjainak csekély részvéte mellett. Nagyobb kirándulások rendezése tekintetében egész évfolyamon akadályul szolgáltak az árvizek és a kolera járvány. A turistaság élénkítésére útjavítások és utjel- zéselc történtek, de nem olyan mértékben mint kívánatos lett volna, mert a tekintetben is akadályul szolgált az állandó rossz időjárás, továbbá az, hogy a tagok majdnem 50% a nem fizette be tagsági illetményét. Dacára annak, hogy a M. Turista Egylet máramarosi osztályának megalakulása folytán a máramarosi csoport meg fog szűnni, reményünk van hogy a jelenlegi tagok összetartásával és uj tagok szerzésével fel fogjuk tudni lendíteni az Osztály ügyét. Intézkedések történtek még a menházak tüz- kárbiztositása és jókarban tartása tekintetében is. Ezután a választásokat ejtették meg. A nagybányai osztály alelnöke lett Rencz János dr. Választmányi tagok : Bay Lajos, Neubauer Ferenc, ifj. Molcsánv Gábor, Bálint Imre, Égly Mihály, dr. Szilágyi Imre. Beszkidi osztályelnök: Dófehér márványszobra most ott hallgat a szegedi Széchenyi-kert sötétzöld lomblugasában; most is hegedűjére hajlik, rninha nótát akarna kipengetni. Pósa Lajos nem ir hozzá több verset; az elnémult hegedűből se pattan ki több hang . . . Pályája mondom, gyönyörű volt, bármennyi tövis is érte ; de azért térdig járt a rózsában is : a leghálásabb közönség, a gyermekszivek szere- tetében. Minden gyermekszívben gyász van ma ; Meseország várait bevonják feketével; Meseország királya meghalt. Mert valóban az volt ő: Meseország királya ; szinte mesebeli alaknak látom őt: egy ember, akinek mindene: szenvedélye, életcélja, öröme, dicsősége, minden vagyona: a költészet, a dal. Nem mesebeli ember, nem mesebeli élet az ilyen? S ez a mesés élet most válik mesévé igazán, mikor átolvad a halhatatlanságba: s a gyermekszobába élni fog Pósa bácsi alakja dalban és mesében örökké. A legszebb, legédesebb halhatatlanságát kapja meg a költő: amikor egy gyermek- ajkon az ő dala megcsendül; amikor egy gyermekszív az ő versikéire örömmel megtelik: az lesz az ő halhatatlansága. — Élni fog örökké az ő menyországában: a gyermekek szivében. Mélyen elgyászolhatja őt az irodalom — gyászolhatja, sirathatja, — és irigyelheti . . . kus Gyula, alelnök : Kende Péter, Lőrincz Jenő. Nagybánya és Felsőbánya vidéki alelnök : Kádár Antal dr. Majd elfogadták a mull évi zárszámadást, a jövő évi költségvetést s végül Stell Béla megköszönte Teleki Pálnak az elnökség elfogadását, valamint magvas szép székfoglaló beszédét. Viszont Teleki a Kaszinónak a szives látási köszönte meg. Gyűlés után 1 órakor közös ebéd volt az István királyban, mely alkalommal Stoll Béla Teleki Pál gróf, Égly Mihály, Makucz Gyula, Tóth Mór és Rencz igen szép, magas szárnyalásu pohárköszöntőket mondtak. A közebéd kitűnő volt s az István-szálló igazgatóságát dicséri. A főiskolai hallgatók „Szatmári Köriéről. A figyelmes újságolvasó az utóbbi években gyakran olvashatta a nagyobb fővárosi lapokban, hogy minduntalan felhangzik a panasz az egyetemi hallgatók nyomorúságos helyzetét illetőleg, mely különösen a lakás és az élelmezés túlságos drágaságára vonatkozik. Csak az tudja kellő képen mérlegelni ezeket az állapotokat, aki maga is keresztül ment ezen a retortán, vagy legalább is közvetlen-közeiből látta azt a nagy harcot, mely a létért való küzdelemben megnyilvánul. Szóval és Írásban sokat foglalkoznak a diákügy szanálásával, de ennél tovább nem igen mennek, mert a szavaknak tetté való változtatása már nehezebb és sok fáradságot is igényel. Ez mindjárt az első baj. Nem deklaniálni, de cselekedni kell, ha eredményeket akarunk elérni. Mi, akik itt Bpesten élünk és szemtől-szem- ben látjuk — és a legtöbben át is éreztük — mi az egyedül, útbaigazító nélkül jönni ide egy fiatal, még teljesen tapasztalatlan vidéki ifjúnak, ahol még egyetlen igazi ismerője, jóakaró útbaigazítója nincs, de már száz és ezer alkalom kínálkozik arra, hogy lába alól elveszítse a talajt ez élvezetek kihasználásával ! Elsősorban tisztességes és olcsó lakásra van tehát szüksége annak a főiskolai hallgatónak, aki Bpestre kerül, mert ha ezzel már rendelkezik, akkor könnyebben mozoghat megélhetésének további fázisait illetőleg. De ilyen lakást talán a legnehezebb kapni a fővárosban, mert a magán lakbérlők csakis azért tartanak „szobaurakat“ és „ágyrajárókat“ hogy tőlük kapják meg a saját lakbérüket is, és igy természetes is, hogy az albérletért fizetett dij nem épen a legminimálisabb, sőt . . . Némi tájékozódás végett meg kell jegyeznem, hogy Bpesten a központhoz közel eső utcákban szűk kis udvari szoba áia 24—30 K. egy személy részére, mig két személy már 30—40 koronát fizet ugyanazért. Egy rendes szoba hav; bére 50— 70 korona! Ezen összegben még nincs sem fűtés sem világítás. Tudva és látva azokat a mizerabilis állapotokat, melyek az egyetemi és főiskolai hallgatókat környékezik, különösen feljövetelük elején határoztuk el, hogy körünk a Szatmár megyéből felkerülő ifjaknak a tőle telhető legnagyobb méiték- ben segítségére lesz s néhány számára, olcsó pénzért otthont is nyit, Ezen szándékunkat már meg is valósítottuk, de ezt magunk kezdőemberek, alig lettünk volna képesek megteremteni, ha nincs mellettünk és velünk egy Dr. Wolkenberg Alajos, egyetemi tanár, egy dr. Fodor Gyula, főgimn. igazgató, kik mindketten páratlan lelkesedéssel, szeretettel vették kezükbe a Kör irányítását, vezetését. Az ő reprezentatív egyéniségük garantia lehet arra, hogy a Kör morális alapon áll és működik. Midőn a kör otthonának jnegteremtési eszméjét felveletlük, körlevelet küldtünk szét a szatmáriakhoz, melyben röviden ismertettük eddigi ténykedéseinket és feltártuk jövő céljainkat. Körlevelünkre mintegy 700 koionát kaptunk. A Kör alapitólagjai sorában szerepelnek : Dr. fíoromisza Tibor m. püspök, Hehelein Károly p. prelatus, Dr. Tóth István, Dr. Wolkenberg Alajos, egyetemi tanárok, Dr, Bán Ágoston ügyvéd (Bpest), Pethő György jószágigazgató és Szatmárnémeti szabad kit. város. Nagyobb összeget adtak a Kör céljaira : Benkö József apát, Pásztory Árkád p. kamarás, Zsombory Elemér, a szatmári kir. katli. főgimn. tanárikara stb. Hogy rólunk minél nagyobb körben szerezzenek tudomást, elhatároztuk, hogy a megye három nagy városában Szatmár, Nagybánya, Nagykároly, műsoros estély keretében fogunk bemutatkozni, Junius 27-én Szatmár-Németiben rendeztük első nyilvános szereplésünket. Az estély fővédnöke özv. báró Vécsey Józsefné Őexcellentiája volt, mig a védnökséget és a diszelnökséget társadalmi életünk kiválóbb hölgy és férfi tagjai voltak kegyesek elvállalni. Ez a mulatság is jövedelmezett valamit az otthon javára. Fáradságos munkánknak meg van tehát any- nyi eredménye hogy uj otthonunkat. (IX. Ferencz körút 28.) már szeptemberben megnyithatjuk, de a pénzünk annak fentartásához még nem elégséges. Hogy mennyire nem nyerészkedési vállalat Körünk otthona, legeklatánsabb bizonyítéka, hogy ezen vállalkozásunkra évenként több száz koronát fizetünk rá, mivel az otthon lakói fejen kint csupán 15 koronát fizetnek havonta, amelyért tisztességes lakást, fűtést és világítást nyernek. A felügyeletet az elnökség fogja gyakorolni. Az otthonnak saját háziorvosa is lesz, ki szintén ingyen kezeli a tagokat. Az otthonba való felvételre jelentkezni — írásban — Dr. Wolkenberg Alajos egyetemi tanárnál (Budapest, IV. Váczi-u. 83. T. S.) lehet julius 20-ig. Mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy az a fiatalember, aki most szakad el először az édes családi otthonból, ne mostoha, de édestestvéreket találjon köztünk. Az otthonon kívül, amelynek most 8—10 lakója lehet, ott lesz a szatmári Kör is, az otthon édesanyja, mely szeretettel öleli magához az ösz- szes szatmár megyéből származott, Budapesten tanuló ifjúságot, csak jöjjön az hozzánk. Szatmári egyetemi és főiskolai hallgatók! kik szeptemberben Pestre jöttök tanulmányaitokat folytatni, jöjjetek mindnyájan hozzánk mi szeretettel, baráti öleléssel várunk benneteket; jöjjetek, hogy együtt legyünk mindnyájan, mert összetartással nagyokat művelhetünk, mig ha a speciális magyar elvet követitek, mikor egy magyar is két felé húz : oldott kéve leszünk . . . Végezetül egy pár szavam van a Nagybánya és vidéke azon mélyen tisztelt közönségéhez, aki még tud és képes is áldozni arra, hogy a jövő Magyarország embereinek nevelését tőle telhető módon segítse, lépjen be pártoló tagul (évi 4 korona) esetleg alapitótagjaink sorába (egyszersmin- denkorra 50 K.) A szatmári Kör vezetősége a nyári szünidő alatt is készségesen áll mindenkinek rendelkezésére, ha hozzá fordul (augusztus 1-ig II. Toldy Ferencz u. 90. II. 17., azután pedig IX. Ferencz körút 28. III. 18.) \ Dr. Vargha Endre a „Szatmári Kör“ elnöke. Ligettel szembe egy szöllőbirtok fajgyümölcsössel. szép nyaralóval, vincellér lakkal és gazdasági épületekkel, szabad kézből eladó. Cim megtudható a kiadó hivatalban.
