Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-07 / 27. szám

TÁRSADAIjMI és szépirodalmi hetilap Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányává1 „ki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak : Egész évre S korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8 — 12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos : Dr. AJTAI HAGY GÁBOR. Fomunkatárs : RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház -----------hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ------------­A sarajevói tragédia. Mindnyájunk lelkén az a gondolat vo­nul végig, hogy a Sarajevóban eldörült lö­vés nemzeti tragédia. Rettenettes, végzetteljes fátum nehéz- kedik reánk. Megrendül a szív annak láttára, hogy egy nagy akaraterővel telitett, uralkodásra hivatott férfin, a magyar trón várományosa áldozatul essék egy gaztett­nek, kiben a nemzet minden reménységét helyezé. Ki volt Ferencz Ferdinánd ? Egy biztos talapzat, amelyre épiteni lehet! Komoly uralkodásra elkészült talpig férfin, kiben nem csak a megtévesztő külső diszt láttuk, hanem nyugodt, határozottság­gal fölruházott szürke acélt, amely halha­tatlanul összeszövődött a nemzet életével. Hozzá tapadtak vágyaink, reményeink és jövőnk, mert nemzetünknek sorsa kapcso­lódott hozzá. A nemzetek sorsa csak egy fűszál az Isten kezében, amely leng a szélben és el­hervad a tikkadtságban. íme, itt látjuk, hogy emberi létünk kézzelfoghatólag sem­mis, mert egy kilőtt pisztolygolyó nyomán nem marad egyéb, mint az enyészet és a gyász. Milliók zokogása nem képes enyhíte­ni a magyar nemzet gyászát s annak a szerencsétlen három igazi árvának fájdal­mát, kiket támaszuktól fosztott meg a ke­gyetlen végzet. De ez a nemzeti magédia egyúttal nagy tanulság is úgy reánk, mint az uralkodó házra. Fz a nagy tanulság pedig az, hogy kerek e világon csakis a magyar nemzet az, mely a felséges dinasztiának megingat­hatatlan oszlopa. Nem csak mi, de az ural­kodó ház tagjai is eg ütt mondhatják velünk : „A nagy világon e kivüi nincsen számodra hely !“ Bárhonnan fenyegessék is veszélyek az uralkodó házat, — biztosságot csak itt találhat a magyar nemzet körében. A nagy halott emlékét őrizzük meg szeretettel szivünkben ! A milliók között, akiket szivén ütött a rémes hir, ott térdel gyászbaborultan nemzetünk géniusza is s a legőszintébb fájdalom hasogatja szivét. Rossz időket élünk, Rossz csillagok járnak; Isten óvja nagy csapástól Mi magyar hazánkai ! A nő és a bűn. A bűn fogalma — e fogalom kifejlődése so­rán állandóan — azonos volt és azonos a bünte­tendő cselekmény fogalmával. E fogalom fejlődésének első grádusa a bün­tetendő cselekményt az isteni akarat áthágásának vagy a természet törvényei megsértésének tekinti. Rousseau gondolatmenetének alapbázisa a társadalmi szerződés lévén, ő tejlát a büntetendő cselekményt és a bűnt az ezekből eredő tilalom áthágásának tekinti. A modern felfogás már a bűnt a közre ká­ros cselekménynek fogja fel, részletesebben kifejt­ve a/t mondja, hogy a biin fogalma korról-korra, társadalomról-társadalomra változik és mindig az uralkodó társadalmi felfogás dönti el azt, hogy mely cselekmények legyenek büntetendők. A társadalmi felfogás által kodifikál bűnnek természetes és kodifikált következménye a bünte­tés. Ez a büntetés a modern célszerűség büntető irányzat következő alapelve szerint nem az elkö­A„NAGYBÁNYAI HÍRLAP“ TÁRCÁJA Ferencz Ferdinánd házassága és a magyar trón. Nem a szenzáció, hanem a komoly és mély szerelem hozta létre Ferenc Ferdinánd házasságát. 1899-ben történt, hogy az akkor 36 éves Ferencz Ferdinánd főherceg sűrűn megfordult nagybátyjá­nak, Frigyes főhercegnek a házában. Chotek Zsó­fia grófnő akkor udvarhölgye volt Izabella főher­cegnőnek és tapintatos, szerény modoráért nagyon kedvelte őt a főhercegi család. Egy borús októ­beri napon ismét ott volt Ferencz Ferdinánd a főhercegnél, a Baden melletti Weilburgban, ami­kor egyszerre belépett abba a szobába, amelyben a főherceg tartózkodott, Chotek grófnő és szeré­nyen egy sarokba ülve, kézimunkához fogott. Fe­rencz Ferdinánd egy ideig észre sem vette a fiatal hölgyet s elgondolkozva nézegetett ki az ablakon az esöverte tájra. Amikor hátrafordult, tekintete a grófnőre esett és beszélgetni kezdett vele. Tulaj­donképpen csak most látta meg, milyen csinos, mozdulataiban mennyi báj van s milyen okos a beszéde. Megtetszett neki a grófnő s attól kezdve még gyakrabban látogatott el Weilburgba. Csak­hamar nyilvánvaló lett, hogy látogatásai Chotek grófnőnek szólanak. A főherceg napról-napra me­legebben érdeklődött a grófnő iránt s lassanként jövendőbeli felesége annyira magához bilincselte öt, hogy a főherceg szenvedélyes szerelemre gyűlt iránta. Eleinte a legtávolabbról sem gondolt házas­ságra. Ekkor egy napon az történt, hogy a főher­ceg a grófnőt egyedül találta s nem tudván többé uralkodni érzelmein, megvallotta neki szerelmét. Chotek grófnő könnyekre fakadt s könyörgött a főhercegnek, ne tegye őt boldogtalanná. Csak nagy fáradsággal sikerült a főhercegnek a grófnőt, aki ebben a pillanatban még bájosabbnak tűnt fel előtte, megnyugtatnia s anélkül, hogy voltaképpen tudta volna, mit tesz, azt mondotta neki, hogy nem oktalan szenvedély hozta ki sodrából, hanem fe­leségül akarja őt venni. Az udvarnál persze nagy volt a megütközés és minden követ megmozgattak, hogy a főherceget eltérítsék szándékától. Chotek grófnőt nyomban Csehországba vitték abban a reményben, hogy a trónörökös meg fogja gondol­ni a dolgot. Azonban hiábavaló volt a remény, a trónörökös nem engedett s végül a király is be­leegyezett a házasságba, mert belátta, hogy a fő­herceg inkább lemond a trónra való igényétől, mint hogy a grófnőtől elszakadjon. És 1900. jú­lius elsején a szerelmi regény befejeződött. — Ekkor tartották meg Reichstadban az esküvőt, mely alkalommal az oltár előtt is megpecsételték szerelmük őszinteségét. A házasságból egy leány, Zsófia (1901. jú­lius 24.) és két fiú, Miksa Károly (1902. szeptem­ber 29.), Ernő (1906. január 6.) született. A Ferencz Ferdinánd házassága Hohenberg Zsófiával nemcsak szerelmi frigy, hanem igen fon­tos közjogi esemény alakjában jelentkezett Ferenc Ferdinánd tudvalevőleg meszalliánszot kötött. A magyar törvény ugyan nem ismer meszaliánszot és nem tesz kütömbséget fejedelmi és egyenrangú nő gyermekei vagy más törvényes asszony gyer­mekei között. Egy magyar király feleségének fia K S Z Á D I Árjegyzéket kívánatra küld a Uszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurutos bántalmaknál páratlan ; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve # kitűnő italt szolgáltat. % ▼ ▼ ▼▼ T T Kapható mindenhol

Next

/
Thumbnails
Contents