Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-02 / 22. szám

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP­Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egv szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Or. AJTAI NAGY GÁBOR. Főiminkatárs : RÉVAI KAROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapkozlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház----------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele e.>vz.z».tn. Városok istápolása. A „Városok Lapja11 vezető helyen fog­lalkozik a városok kölcsönügyével. A lap szerint a városok kölcsönügyében befejez­tetett és nyilvánosságra került a várva várt kormányakció. A belügyminiszter rendelete szerint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar Jelzáloghitelbank a bel- és pénz­ügyminiszterrel folytatott tárgyalások ered­ményeként kötelezettséget vállaltak, hogy egy korlátolt hitelösszeg erejéig 50 éves törlesztéses kölcsönöket nyújtanak a váro­soknak 89%árfolyam és 5-70% évi tőke és kamattörlesztési hányad mellett. Habár ez a gondoskodás, mint ezen a téren úttörő lépés elismerést érdemel, mindamellett maga a megoldás a városok jogos várakozását nem elégítheti ki. Elismerést érdemel ez a gondoskodás annyiban, hogy végre megtörtént az első lépés a városok hitelügyének az összpon­tosításhoz, amit, ha kellő érzékkel, odaa­dással és a városok irányában kormány- férfiainknál eddig nem igen tapasztalt féltő gonddal folytatnának és fejlesztenének, ak­kor talán eljuthatnának városaink régi óhaj­tásaik teljesüléséhez — a hiteligényeik ala­pos és egységes rendezéséhez. Sajnos azonban, a pénzügyminiszter, akire a fontos feladat első sorban hárul — ridegen elzárkózik attól, hogy egységes typusu kötvények kibocsájtásával és bizo­nyos kedvezmények, esetleg az állami ga­rancia megadásával lehetővé tegye a váro­soknak, hogy külföldi olcsóbb kölcsönre tehessenek szert s igy a szorult helyzetben levő városokat úgyszólván kényszerítik, hogy ily rendkívül súlyos feltételek mellett is a kartel-bankok kliensei legyenek. Több város arra is kérte a minisztert, hogy szükségleteik beszerzését önálló köt­vények kibocsájtásával tegye lehetővé. így pl. Pozsony várossá hivatkozott arra, hogy külföldi pénzintézetek hajlandók kötvényeit megfelelő áron átvenni. A miniszter vála­sza ez esetben is merev visszautasítás volt. Különösen avval érvelt, hogy az 1910-ben történt kibocsájtások Pozsony, Fiume és Zágráb városok részéről őt nem ösztönöz­hetik ezen „experimentum“ folytatására, mert ez kudarccal végződött. A pénzügyminiszter azonban egyről megfeledkezett. Ugyanis ép akkor kezdődött a dekadencia a befektetési értékek piacán. A magyar koronajáradék 1910-ben 92—93 kurzuson állott. Már akkor vette kezdetéta pénz drágulása és a befektetési értékek árhanyatlása. A járadék azóta folyton esett és 80 alá sülyedt a krízisben. Ha véletle­nül pénzbőség és kedvezőbb helyzet állott be, a nevezett városok kibocsátásai elkeltek volna, mint a friss zsemlye. Az előre nem látható események idézték tehát elő a já­radék árhanyatlását és a kudarcot Fiume és Zágráb kötvényeivel. Ebből azonban mindenkorra következtetni nem lehet. A pénzügyminiszter ur nehéz helyze­tét mi nagyon is tudjuk méltányolni. Elég baja van az állam szükségletének a be­szerzésével. Hisz a beterjesztett aprópriáci- ós törvényjavaslatból kiderült, hogy a pénz­ügyminiszternek újabb 40 milliós kölcsönre van szüksége és ami pénz Európában kap­ható, azt ő saját szükségleteire, nem pedig a városok részére akarja igénybe venni. E tekintet előtt háttérbe szorulnak nála a vá­rosok, ipar, kereskedelem, tanügy, egész­ségügy és minden más. Ma mindent abból a szempontból mérlegel, hogy intézkedésé­nek mily befolyása lesz az államhitelre. Fél­tékeny minden fillérre, amit más valaki ve­hetne igénybe, mint az állam. Ez alatt kell A„NA6YBÁNyAI HÍRLAP“ TÁRCÁJA Piros pünkösd napján. Piros pünkösd napján, Szép, suhanó szárnyon : Szállj át „fehér galamb“, Szentlélek galambja, Az egész világon. Béke legyen szárnyad Mindenik csapása, Hogy szív, ha hitetlen, Lélek békidet len: — Legyen békessége, Legyen gyógyulása! Piros pünkösd napján, Menyei jelképen, Óh égi „tüzes nyelv“ Gyulladj ki felettünk, S zendülj meg a légben. Hirdesd ki még egyszer Világ hallatára: Hogy az eszme ellen, A szeretet ellen , Hasztalan a világ Minden Golgotája ! Szabolcska Mihály. Gyermekkori emlékeimből. Én is voltam színész valaha. Büszkén visel­tem a „Nemzet napszámosa“ címet. Három direk­tor alatt küzdöttem a hir- és dicsőségért: Nagy Miliályné, Csóka Sándor és Kovács Jenő társula­tánál. Népszínmű énekes voltam, pompás tenor hanggal, nagy színpadi bátorsággal, hogy ne mondjam : szemtelenséggel. Főszerepeim voltak a a „Szökött katonában", „A betyár kendőjében“, „Peleskei Nótáriusban“, „Csizmadia mint kisértet­ben“ és a „Czigány“-ban. Ezek mellett azonban drámai szerepeket is játsztam mélységes páthosz­szal. Minden színésznőbe fülig szerelmes voltam ; érett korú asszonyokba épp úgy, mint fiatal leá- ányokba. Hódolója voltam Priellr Kornéliának, &í///«ö'/j’-Latkóczynénak, Tőkés Emíliának, Né­met hy Irmának, kiket felsőbb lényeknek tekintet­tem. Például jól emlékszem, hogy Tölgyesen, Ro­mánia határa mellett egyszer Tőkés Emíliával ját­szottuk „4ngelo Padua zsarnoka“ cimü rémséges tragédiát s én úgy belebolondultam 17 éves szi­vemmel az akkor már érettkoru művésznőbe, hogy előadás után lábai elé borultam s zokogva kér­tem : engedje lábát megcsókolnom. Pedig bizony nem lehetett ráfogni, hogy bájos lett volna ! Ösz- szes szerepeim közül legjobban szerettem a Peles­kei Nótárius Bacur Gazsiját. Meggyszinpiros zsi- noros pruszlikban, árvalányhajas pörge kalapban fokossal, rámás sarkantyus csizmában azt hittem, I „ * ___ természetes ásványvíz gyógy­/% m /% I ■ I hatása hurutos bántál máknál ▼▼ ▼▼ 1 m A-fi M fim. m ^ 1 V fi páratlan; a legutóbbi termésű " " “ “ ” “ ” ------- savanyú uj borral vegyítve u ki vinata Midet a Sih5zaili gyógyfürdő igazgatósága. mindenhol I —■——an?sEi mii in —mi mii■nwim—wunII■■■un !■ in—in i iihmiii mméfbi mw iiii 1 mii i'i 11 'inibin'iiniii 1 ■■im« «1 ■i— — ír”---------------------—mwmmmmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents