Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-02 / 22. szám
TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAPAz Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egv szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Or. AJTAI NAGY GÁBOR. Főiminkatárs : RÉVAI KAROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapkozlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház----------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele e.>vz.z».tn. Városok istápolása. A „Városok Lapja11 vezető helyen foglalkozik a városok kölcsönügyével. A lap szerint a városok kölcsönügyében befejeztetett és nyilvánosságra került a várva várt kormányakció. A belügyminiszter rendelete szerint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar Jelzáloghitelbank a bel- és pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások eredményeként kötelezettséget vállaltak, hogy egy korlátolt hitelösszeg erejéig 50 éves törlesztéses kölcsönöket nyújtanak a városoknak 89%árfolyam és 5-70% évi tőke és kamattörlesztési hányad mellett. Habár ez a gondoskodás, mint ezen a téren úttörő lépés elismerést érdemel, mindamellett maga a megoldás a városok jogos várakozását nem elégítheti ki. Elismerést érdemel ez a gondoskodás annyiban, hogy végre megtörtént az első lépés a városok hitelügyének az összpontosításhoz, amit, ha kellő érzékkel, odaadással és a városok irányában kormány- férfiainknál eddig nem igen tapasztalt féltő gonddal folytatnának és fejlesztenének, akkor talán eljuthatnának városaink régi óhajtásaik teljesüléséhez — a hiteligényeik alapos és egységes rendezéséhez. Sajnos azonban, a pénzügyminiszter, akire a fontos feladat első sorban hárul — ridegen elzárkózik attól, hogy egységes typusu kötvények kibocsájtásával és bizonyos kedvezmények, esetleg az állami garancia megadásával lehetővé tegye a városoknak, hogy külföldi olcsóbb kölcsönre tehessenek szert s igy a szorult helyzetben levő városokat úgyszólván kényszerítik, hogy ily rendkívül súlyos feltételek mellett is a kartel-bankok kliensei legyenek. Több város arra is kérte a minisztert, hogy szükségleteik beszerzését önálló kötvények kibocsájtásával tegye lehetővé. így pl. Pozsony várossá hivatkozott arra, hogy külföldi pénzintézetek hajlandók kötvényeit megfelelő áron átvenni. A miniszter válasza ez esetben is merev visszautasítás volt. Különösen avval érvelt, hogy az 1910-ben történt kibocsájtások Pozsony, Fiume és Zágráb városok részéről őt nem ösztönözhetik ezen „experimentum“ folytatására, mert ez kudarccal végződött. A pénzügyminiszter azonban egyről megfeledkezett. Ugyanis ép akkor kezdődött a dekadencia a befektetési értékek piacán. A magyar koronajáradék 1910-ben 92—93 kurzuson állott. Már akkor vette kezdetéta pénz drágulása és a befektetési értékek árhanyatlása. A járadék azóta folyton esett és 80 alá sülyedt a krízisben. Ha véletlenül pénzbőség és kedvezőbb helyzet állott be, a nevezett városok kibocsátásai elkeltek volna, mint a friss zsemlye. Az előre nem látható események idézték tehát elő a járadék árhanyatlását és a kudarcot Fiume és Zágráb kötvényeivel. Ebből azonban mindenkorra következtetni nem lehet. A pénzügyminiszter ur nehéz helyzetét mi nagyon is tudjuk méltányolni. Elég baja van az állam szükségletének a beszerzésével. Hisz a beterjesztett aprópriáci- ós törvényjavaslatból kiderült, hogy a pénzügyminiszternek újabb 40 milliós kölcsönre van szüksége és ami pénz Európában kapható, azt ő saját szükségleteire, nem pedig a városok részére akarja igénybe venni. E tekintet előtt háttérbe szorulnak nála a városok, ipar, kereskedelem, tanügy, egészségügy és minden más. Ma mindent abból a szempontból mérlegel, hogy intézkedésének mily befolyása lesz az államhitelre. Féltékeny minden fillérre, amit más valaki vehetne igénybe, mint az állam. Ez alatt kell A„NA6YBÁNyAI HÍRLAP“ TÁRCÁJA Piros pünkösd napján. Piros pünkösd napján, Szép, suhanó szárnyon : Szállj át „fehér galamb“, Szentlélek galambja, Az egész világon. Béke legyen szárnyad Mindenik csapása, Hogy szív, ha hitetlen, Lélek békidet len: — Legyen békessége, Legyen gyógyulása! Piros pünkösd napján, Menyei jelképen, Óh égi „tüzes nyelv“ Gyulladj ki felettünk, S zendülj meg a légben. Hirdesd ki még egyszer Világ hallatára: Hogy az eszme ellen, A szeretet ellen , Hasztalan a világ Minden Golgotája ! Szabolcska Mihály. Gyermekkori emlékeimből. Én is voltam színész valaha. Büszkén viseltem a „Nemzet napszámosa“ címet. Három direktor alatt küzdöttem a hir- és dicsőségért: Nagy Miliályné, Csóka Sándor és Kovács Jenő társulatánál. Népszínmű énekes voltam, pompás tenor hanggal, nagy színpadi bátorsággal, hogy ne mondjam : szemtelenséggel. Főszerepeim voltak a a „Szökött katonában", „A betyár kendőjében“, „Peleskei Nótáriusban“, „Csizmadia mint kisértetben“ és a „Czigány“-ban. Ezek mellett azonban drámai szerepeket is játsztam mélységes páthoszszal. Minden színésznőbe fülig szerelmes voltam ; érett korú asszonyokba épp úgy, mint fiatal leá- ányokba. Hódolója voltam Priellr Kornéliának, &í///«ö'/j’-Latkóczynénak, Tőkés Emíliának, Német hy Irmának, kiket felsőbb lényeknek tekintettem. Például jól emlékszem, hogy Tölgyesen, Románia határa mellett egyszer Tőkés Emíliával játszottuk „4ngelo Padua zsarnoka“ cimü rémséges tragédiát s én úgy belebolondultam 17 éves szivemmel az akkor már érettkoru művésznőbe, hogy előadás után lábai elé borultam s zokogva kértem : engedje lábát megcsókolnom. Pedig bizony nem lehetett ráfogni, hogy bájos lett volna ! Ösz- szes szerepeim közül legjobban szerettem a Peleskei Nótárius Bacur Gazsiját. Meggyszinpiros zsi- noros pruszlikban, árvalányhajas pörge kalapban fokossal, rámás sarkantyus csizmában azt hittem, I „ * ___ természetes ásványvíz gyógy/% m /% I ■ I hatása hurutos bántál máknál ▼▼ ▼▼ 1 m A-fi M fim. m ^ 1 V fi páratlan; a legutóbbi termésű " " “ “ ” “ ” ------- savanyú uj borral vegyítve u ki vinata Midet a Sih5zaili gyógyfürdő igazgatósága. mindenhol I —■——an?sEi mii in —mi mii■nwim—wunII■■■un !■ in—in i iihmiii mméfbi mw iiii 1 mii i'i 11 'inibin'iiniii 1 ■■im« «1 ■i— — ír”---------------------—mwmmmmmmm
