Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-26 / 21. szám

4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1914. május 26. Itt említjük meg, hogy a közgyűlésen jelen­volt közönség ivet irt alá emlékezetéül a feledhe­tetlen ünnepségnek s kezében a Nőegyesület 52. évi működésére vonatkozó csinosan kiállított jelen­téssel azzal a boldog tudattal oszlott szét, hogy a jótékonyság áldott szelleme megsokasodott körünk­ben ! HÍREK. Május 25. Turisztika. Mindnyájan fölcsapunk turistának. Még az öregek is. Sőt azok még inkább, mert szükségük van egy kis acélozásra. Fogunk nyáron járni te- niszeszni, labdázni, úszni ; kirándulunk a közeli hegyekre zsiványpecsenyét sütni és szalonnát pirí­tani s iszunk bort, borvizet megszámlálhatatlan literek erejéig. Télen pedig vadászunk, korcsolyá­zunk, tobogánozunk, üzzük a ski sportot, szán- kázunk s megint sütjük a zsiványpecsenyét s me­gint isszuk a sok-sok bort, borvizet. Gyönyörű a turista élet! De én most újból ismétlem, amit pár év előtt irtam e lapok hasábjain : vegyük be körünk­be a nőket is. Be szeretnék én egyszer szép asz- szonyokkal vadászni ! Hadd lássam azt a remegő hófehér asszonykezet, mely eldurrantja a fegyvert s halálra sebzi az őzet vagy a szarvast. Igaz, hogy kilennénk téve ama veszélynek is. hogy meglő­nénk egymást. Sebaj ! Szép asszony kezétől még a halál is édes. A felsőbányái polgármesternek, — ki előharcosa a turisztikának, — ajánlom fi­gyelmébe javaslatom. Személyi hir. Szíklay Emil főerdőfelügyelö hivata­los ügyekben városunkban időzik. Kinevezés. Budapest székesfőváros helyettes főpolgármestere dr. Bernhardt Istvánt, Bernhardt Adolf kir. végrehajtó fiát, a dunajobbparti közkór­házhoz segédorvossá nevezte ki. Uj jogtudor. Fejes Boldizsár Ferenc, Fejes Antal állami tanító fiát, a kolozsvári tudomány egyetemen jogi doktorrá avatták. Céllövés éles töltényekkel. Nagybánya sz. kir. r. t. város rendőrkapitányi hivatalától. 2067—1914 kp. sz. Hirdetmény. Folyó hó 25,26, és 27-n, az az hétfőn, kedden és szerdán d-e 6 I órától délután 2 óráig Nagybánya város és Felső j ujfalu község melletti lőtérterületen a szatmárné­meti cs. és kir. gyalogyezred két százada harcá­szati éles lövészetet fog tartani. Melyről a város közönségét azzal értesíteni, ezen napokon és idő­ben említett területen átkelni vagy tartózkodni tilt­va van. Egyidejűleg intézkedtem, hogy a Giród- tótfalu és Fefsőujfalu közötti legelő, tehát a sza­bad közlekedés tekintetéből elzárassék. Nagybá­nya, 1904. május 22 Smaregla Mihály s. k. ren­dőrkapitány. Áldozó csütörtök. Gyönyörű tavaszi nap kedvezett az áldozócsütörtöki ünnepségeknek. Az újonnan restaurált róni. katli. főtemplomot reggeli 9 órakor Szőke Béla lelkész megáldotta, utána ünnepi nagy misét mondott, mely alkalommal 89 iskolás gyermeket részesített az első áldozás szent­ségében. Megható volt nézni a feliérruhás, fátyolos kis leánykákat, amint az áldozáshoz járultak; s valóban alig maradt szem szárazon az áhitatos aktus alatt. Áldozás alatt a kóruson Báthoryné Mikes Mádi és Jancsovits Jolán urhölgyek szólót énekeltek csodás precizitással, ami általános feltű­nést keltett. Isteni tisztelet után Szőke Béla plébá­nos vendégelte meg az első áldozókat, az ő szo­kásos vendégszeretetével és bőkezűségével. — A ref. templomban pedig a konfirmátió vizsgája tar­tatott meg az Istentisztelet után ; gyönyörűség volt hallani a gyermekek precíz és értelmes feleleteit. Az érdeklődő, nagy közönség azzal a boldog tu­dattal távozott a vizsgáról, hogy a hitélet ápolása a legavatottabb kezekbe van letéve. Meglesz a diákmajális. Örömhír ez nem­csak a mostani diákoknak, hanem azoknak is, akik régen voltak, vagy egyáltalában nem is vol­tak, sőt nem is lesznek diákok. Meglesz a diák­majális, amilyen már itt-ott egy emberöltő óta nem volt Nagybányán. Meglesz, még pedig nem má­jusban, hanem júniusban, úgyhogy a diákság re- putatiójának érdekében ki kell jelentenünk, hogy ők nagyon jól tudják azt, hogy júniusban nem lehet majális. És mégis majális lesz, mert nem a szó a fő, hanem az, amit rajta értenek. Tehát jú­nius 10-én, vagy rossz idő esetén 13-án a Lapos­erdő Hidegkút felé forduló sarkában, az erdő szé­lén, az országút mellett, gyalogszerrel és kocsin könnyen megközelíthető helyen, szép szálas er­dőben lesz a majális. Az elszánt deákság felveszi a harcot a szeszélyes bányai időjárással; mert ha 13-án is rossz lesz az idő, ami a deákok el- ösmert astronomusai szerint nagyon valószínűtlen, akkor a vis maior ellenére is megtartja a majálist a Laposerdő helyeit a Széchenyi-ligetben. A deák­sereg az időjárással való solidariíásának remé­nyében reggel 7 órakor indul a Deák-térről a Hymnus eléneklése után a bányászzenekar kísé­rete mellett a Kossuth-utcán át a Lapos-erdő felé. A hazajövet ugyancsak azon este fél 8 órakor s a szétoszlás ugyancsak a Deák-téren a Szózat el- ének'ése után történik. A majális napján délután, mikor már a nagy közönség is megérkezik, meg­kezdődik a tornaverseny, a tanulók játéka és az énekkar működése mellett. Azután jön a térre Dula Jani muzsikája, melyben nemcsak az mulat, aki járja, hanem az is, aki nézi. Este fél 8-kor a szerény és fáradt deáksereg aztán átengedi a tért a nagyoknak, kiknek számára kigyulnak . lámpák. A közönség rendelkezésére a délutáni óráktól kezdve lacikonyhák lesznek felállítva. Italokról is a rendezőség gondoskodik. Külön meghívókat nem bocsát ki a rendezőség, hanem a tanuló ifjúság szüleit, hozzátartozóit, barátait s az érdeklődő kö­zönséget ezen az utón hívja meg, mert azt tartja, hogy a jó bornak nem kell cégér. Beléplidij sze­mélyenként 2 kor., családjegy 5 kor. A jövedelem j a főgimn. ifj. segélyző-egyesületének javára megy, mely a felülfizetéseket s az esetleges naturálékat köszönettel veszi. A rendező-bizottság tagjai: Bak- í tay Albert, Balezer György, Borbás Géza, De- j meter Dezső, Fülep Imre elnök, Gáspár Albert, Németh Béla, Pásztor István pénztáros, Ujj Gyula, Varga Sándor, Viecoli József tanárok, kiket a deákok 20 tagú rendezőbizottsága támogat. A ren­dezőség kéri a közönséget, hogy a vörös belépti jegyeket feltűnő helyen hordja. .Őszinte részvétet keltett városunk közönségében Révész János ág. ev. lelkész, kon- venti jegyző, lapszerkesztő édes anyjának halála. A megboldogult úrasszony halálát a következő je­lentés adta hírül: Én meghalok, de az Isten ti veletek leszen. 1. Móz 48, 21. „Bánatos érzelmek közt, de Isten akaratán való megnyugvásssl tu­datjuk, hogy édes jó Anyánk, néhai Riszdorfer János — Nyíregyháza városa egykori főjegyzőjé­nek — özvegye : Nádasi Tertyánszky Ziza 78 é- ves korában, május hó 18-áu délután 6 órakor, rövid szenvedés után meghalt. Boldogult kedves halottunkat május 20-án délután 4 órakor a Jósi­ka -utcza 15. számú gyászháznál történő egyházi szertartás után, Nyíregyházára szállítjuk, áhol má­jus 21-én, áldozó csütörtökön, délután 4 órakor kísérjük ki a vasúti állomásról utolsó útjára s a „Morgó" temetőkertben helyezzük örök nyuga­lomra, ág. h. ev. szertartás szerint, a családi sír­boltba, Budapest, 1914. május hó 19-éu. Riszdor­fer Józsefné, Bónis Zseni, Révész Jánosné, Szo- kol Irén menyei. Zempléni Árpád, Wagner Károly vejei. Riszdorfer József, Révész János, Riszdorfer Imre, Zempléniné Riszdorfer Anna, Wagnerné Riszdorfer Erzsiké gyermekei, Riszdorfer Zseni, Riszdorfer József, Riszdorfer Mariska, Révész Zol­tán, Révész Ilike, Révész Viola, Riszdorfer Imre, i unokái. Az igaznak emlékezete áldott I“ Riszdorfer Jánosné. Kossuth Ferenc meghalt. Nyolc heti kínos vergődés és napokig tarló ; haláltusa után meghalt Kossuth Ferenc tegnap hajnali félnégy órakor. A nagy hazafi temetésére óriási előkészületek folynak. A képviselőház a nemzet halottjának kívánja tekinteni a nagy em­bert s állami költségen óhaj*ja eltemettetni. Légköri tünemény Vasárnap folyó hó 24 én este a nagybányai toronyórák ideje szerint 7 óra előtt 5 perccel érdekes légköri tüneménynek volt szemtanúja és megfigyelője egy tiz tagból álló társaság, mely a városhoz közeledett és a fer- nezlyi országúton haladt az iparvágány átmeíszé- sn és a Zazar hídja között. Alig nyugodott le a nap a Kereszthegy oldalgerince mögött, dél* ég­táj felől érkezve tányérnagyságu rózsaszínű ko­rong jelent meg a Morgó fölött és rézsutosan ro­hant le a nap irányában. A korong útközben fe­hérré vált, megnövekedett és eloszlott mielőtt a szemhatárig ért, A pályája tiz percnyi időtartam­nál tovább látható maradt és kígyózó vonallá gör­bült, mely útközben elégett és felrobbant; fejlődött gázai lobogtak perceken át a magas levegőben. Ä tünemény lefolyása jól volt megfigyelhető és látszólag a Morgó hegy és a Buglyoskő látható te­teje hozszában folyt le átlag mintegy 30 foknyi magaságban. Az égbolt egész nap tiszta, felhőt­len volt. fíozsenik Béla. Az Önkéntes Tűzoltók ünnepélye. Mint értesülünk, a helybeli önkéntes tűzoltó-testület nagyszabású ünnepélyre készül, mely a nyáron fog megtartatni a Ligetben. A rendezőség élén dr. Makray, Widder és Halmay állanak, kik máris megindították az akció érdekében az előkészüle­teket. A tűzoltóság mindenesetre megérdemli a nagyközönség legmesszebbmenő támogatását. Hosszas, sorvasztó betegség után eljött a megváltás a fiatal anyának, ki egy szerető élet­társat és 3 kiskorú árvát hagyott maga után. Rozsos Istvánnak, a fetsőbányai-utcai állami is­kola igazgatójának neje hunyt el folyó hó 22-én s halála mély gyászba borította a család tagjait s lesújtotta a jó barátokat és ismerősöket. A család a következő gyászjelentést adta ki: Rozsos István férje, Irén, István és Laci gyermekei, özv. Butlyán György né Marosán Róza testvéie, Rozsos Berta­lanná anyósa, özv. Kozák Jánosné Rozsos Mária és Rozsos Anna sógornői, valamint az összes ro­konok nevében szomorúan jelentjük, hogy a drága, szeretett hitves, pótolhatatlan édes anya, felejthe­tetlen testvér és sógornő : Rozsos Istvánná Ma­rosán Mária f. hó 22-én, hajnali fél 4 órakor, éle­tének 39-ik és boldog házasságának 20. évében hosszas, de Krisztusban vetett erős bizodalommal átszenvedett betegség és a halotti szentségek fel­vétele után az Urban jobblétre szenderült. Kedves halottunkat f. hó 23-án d. u. 5 órakor fogjuk gör. katli. vallás szertartása szerint Felsőbányai-utca 60. számú gyászházból a lóm. kath. temetőben levő családi sírhelyre örök nyugalomra kisérni. Az engesztelő szentmiséi pedig ugyanaznap reg­gel 9 órakor fogjuk jóságos lelkének üdvéért a gör. kath. templomban az Egek Urának bemu­tatni. Nagybánya, 1914. május 22. Nyugodjék bé­kében és az örök világosság fényeskedjék neki ! Temetése f. hó 23-án ment végbe a gör. kath. egyház szertartása szerint. Meghívó. A nagybányai Ifjúság a tanonc­iskolák segélyezésére és tanoncok jí/talmazására Stoll Béla ur, az áll. elemi iskolák gondnoksági elnökének védnöksége alatt 1914, évi május hó 31-én a Széchenyi liget vendéglő helyiségében nagy pünkösdi majálist (zártkörű táncmulatságot) rendez. Helyárak: személyjegy 2 korona. Család­jegy 3 személyre 5 korona. Jegyek előre válthatók Frankovits Aladár, Mayer Sándor és Simon és Válent urak üzletében. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a Kaszinóban lesz megtartva. Felülfize- tések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug­táztatnak. A Kárpát egyesület. Sok érdeklődőt von­zott a Kaszinóba múlt hét szerdáján Farkas Jenő polgármester felhívása, ki a Kárpát egyesület bá­nyavidék! osztályát akarja Nagy- és Felsőbányán megteremteni. Stoll Béla, a Kaszinó elnöke nyitotta Rozsos Istvánná.

Next

/
Thumbnails
Contents