Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-05 / 18. szám

Tanuln^ány-kiránduiás. Waigand Anna, a polgári leányiskola sokoldalú, agilis igazgatójának kezdeményezésére az iskola növendékei pünköst hét­főjén kezdődő 7 napos kirándulásra készülnek a következő útitervvel : Jun. 1 Pünköst hétfőjén dél­ben indulás Nagybányáról. Este 10 órakor érkezés Kassára. Jun. 2 Időz 's Kassán zárán dokiás ; Rá­kóczi sírjához. Jun. 3 án Indulás reggel hét óra­kor, Korompára érkezés 8 óra 47 perckor. A vas­gyár megtekintése. Tovább-indulás d. u. 1 órakor Poprád felé, a magas Tátra alatt, Liplóba, Árvába. (Időzés vagy Csorbán, vagy Rózsahegyen. A tex­til-ipar megtekintése. Jun 4. én Indulás Rózsahegy­ről délben 12 órakor. Árvaváraljára érkezés 2 óra 34. perckor, (A vár megtekintése) tovább indulás 4 óra ötvenperckor. Érkezés Zsolnára este 8 óra­kor. (A posztógyár megtekintése) Jun. 5-én. Itidu- ás 12 órakor, a Vág völgyén, gyönyörű vidéken, érkezés Trencsénbe 2 órakor. (A vár megtekintése) Pozsonyba érkezés este 7 óra 30 perckor. Jun. 6- án hajón indulás a Dunán 11 órakor. Érkezés Bu­dapestre este 8 órakor. Vasárnap haza. A kirán­duláshoz a szülők is csatlakozhatnak. A sztojkai ásványvíz cliemiai öszzetéte- lének eredménye. A cliemiai elemzés eredmé­nye arról tanúskodik, hogy a sztójkai ásványvíz az alkálikus sós, savanyú ásványvizek között az elsők közül való. Uralkodó alkatrészeinek meny- nyisége és aránya során a gleichenbergi, emsi, sel- lersi, luhatsovitzi vizek között foglal kelyet. Kü­lönösen a gleichenbergi Constantin és Emma for­rás teljesen fölösleggessé válik, mert nemcsak nagy- vonásokban, hanem a kicsinyekben is feltűnő ha­sonlatosságot mutat azokhoz. A sztójkai ásványvíz méltó arra hogy mint a gleichenbergi vizekkel tel­jesen egyenlőértékü, az orvosok legnagyobb fi­gyelembe részesítsék. A viz therapeutikus hálá­sát az orvos tudomány sok előkelősége tette az idők folyamán az utolsó évtizedekben vizsgálat tárgyává. Nekik köszönhet ük határozott és tudo­mányos alapokon nyugvó megjelölését annak, hogy a viz elsősorban a cukorbetegségben specifikum, ök állapították meg azt is, hogy a sztójkai viz lélek- ző, emésztő és kiválasztott szervek hurutos bántal- mainak páratlan orvossága. Az a nagy áldozat, melyet a tulajdonos forrás foglalására hozott, min­den időre megóvta a forrást attól, hogy vizének összetételét a legkedvezőtlenebb körülmények kö­zött is idegen hatások befolyásolják, biztosította minden időre a viz összetételének állandóságát, gyógyító erejének változatlanságát. Budapest 1914. március 4. Dr. Hankó Vilmos, a budapesti II. kér. áll. főreáliskola chemia tanára, a Magyar. Tud. A- kadémia tagja. A sztojkai ásványvíz kapható Gla- vitzky Károly üzletében Nagybányán. A főerdőhivatal tiszti értekezlete. Múlt héten a nagybányai kincstári kerület összes erdő­tisztjei a rendes évi tiszti értekezletre gyűltek egy­be, mely két napig tartott. Az értekezleten részt vett a földmiveiésügyi minisztérium kiküldöttje: Kaan Károly főerdőtanácsos is. Szabó József fő- erdőtanácsos, az itteni hivatal főnöke fényes vacso­rát adott a tisztikar részére, melyre városunk no- tabilitásaí közül is többen voltak hivatalosak. Uránia a Lendvay színházban. Múlt hé­ten Marossy Aranka poigári leányiskolái tanítónő érdekes és tanulságos felolvasást tartott a Lend­vay színházban Velencéről s a zilahi Wesselényi kollégium tulajdonát képező álló és mozgóképek­kel illusztrálta nagy értékű felolvasását. Az iskolák növendékei tanítóik vezetése mellett hétfőn délu­tán hallgatták meg a tanulságos felolvasást, este pedig a közönség gyönyörködött a pompás képek­ben s élvezte a nagy tanulmányra valló munka szépségeit. A kedves felolvasónőt mindkét alka­lommal zajos tapsokkal köszöntöttek, este pedig egy pompás csokorral kedveskedtek neki. Kár, hogy a főgimnázium ifjúsága távol tartotta magát az élvezetes előadástól. Tanítónői körökben szóba ke­rült az is, hogy a. Földrajz szemléltető tanítása sokat nyerne az által, ha havonként legalább egy­szer Uránia előadást rendeznének a tanuló ifjúság számára. Az életre való. eszme clőharcosa : WaF gandt igazgató, ki — amint őt ismerjük, — meg is fogja tervét valósítani. Nagy idők tanúja. Lapunk kiadóhivatalá­nak tulajdonosát, Barazsu Endrémét mély gyász érte, mivel atyja : Molnár József hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultat csak igen szűk körben ismerték, mert mindörökké sötétségben élő világtalan agg legszűkebb családi körben élte le hosszú életének utolsó másfél tizedét. Az elhunyt borsodmegyei származású ref. papi születésű volt; mint a hites sárospataki teológiának utolsó éves diákját érte a szabadságharc kitörése. A hazáért lán­goló fiatal sárospataki diák Fráter György kapi­tány keze alá szegődve, mint huszárkáplár szolgál­ta hazáját a gyászos világosi eset megtörténtéig. Ezután elbujdosva Bihar megyébe vetődött, hol mint gitáros szolgabirósági hajdú Sisáry szolga- biró védő szárnyai alatt húzódott meg addig, inig 42 évig tartott hosszas tanítói működését meg­kezdhette. Utolsó szolgálati éveit megyénk terüle­tén töltölte, mint köztiszteletben álló kántor-tanitó. Szemevilágát ezelőtt 14 évvel vesztette el. Halálá­ról családja a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak mély fájdalommal tudatjuk, hogy a fe­lejthetetlen férj, szerető apa, a kedves nagyapa: Molnár József nyugalmazott ref. tanító folyó hó 1-én reggel 3 órakor, életének 84- ik, boldog há­zasságának 44-ik évében, hosszas szenvedés után — melyet keresztyéni kötelességgel és teljes meg­adással viselt — jobb létre szenderült. Drága ha­lottunkat folyo hó 2-án délután 5 órakor fogjuk a ref. egyház szertartása szerint, a kígyó utcai 16 számú gyászházból, örök nyugalomra helyezni. Ál­dott legyen emléke és béke porai felett. Nagybá­nya, 1914 május 1. özv. Molnár Józsefné szül. Bräner Teréz mint szerető neje. Molnár Teréz, Molnár Erzsébet, Molnár Margit mint gyermekei. Károly Imre, Barazsu Endre vejei. Barazsu Margit­ka, Barazsu Erzsiké, Barazsu Józsika unokái. Hivatalos órák. A ’jiagykárolpi kir. pénz­ügyigazgatóság hivatalos órái folyó év május hó 1-től változást szenvedtek. Ettől kezdve ug.anis reggel 7 órától d. u. 1 óráig tart a hivatalos óra, vasárnap pedig reggel 9-től déli 12 óráig. Legelőrendezés. A földmiveiésügyi kor- ménynak az az igyekezete, hogy a közlegelők­ben szűkölködő községek nagyobb megterheltetés nélkül közlegelőt vásárolhassanak; nemkülönben elhanyagolt legelők jókarba helyeztessenek, egyre nagyobbb eredmény ért el. A mozgalom megindí­tása óta a hatszázat meghaladja azon községek száma, ahol a közbirtokosság legelőtársaság, vagy- maga a község közlegelőnek jókarban helyezésére rendszeres tevékenységet végzet. Maga a kor­mány 300 ezer korona államsegélyt enge­délyezett a legelők jókarba tartásáért és ezen összeg felhasználásával a múlt évben u- tak, itatók, vízgyűjtők, istállók, stb. épültek- A jelzett államsegély mellett a községek is jelenté­keny összeget áldoztak a közlegelök rendezésére. Sajnos a pénzügyi viszonyok olyanok voltak a múlt évben, hogy a közlegelővétel is kisebb keret­ben történt mint előző évben. — Mindazonáltal a múlt esztendőben is egymiliiónyolcszázötvenezer korona összegen 4310 kát. hold közlegelővel szaporodott az ország, a mihez a kormány segít­séggel járult. Korcsmák zárvatartása. A szatmárnémeti kir törvényszék területén működő Patronage Egye­sület feliratot intézett a belügyminiszterhez, mert elkerülhetetlenül szükségesnek tartja a korcsmák és italmérések vasár-és ünnepnap zárvatartását s kéri, bogy a készülő törvényjavaslatokba intéz­kedés vétessék fel, miként szombat este 6 órától hétfő reggel 6 óráig és általában minden munka­szüneti napot megelőző munkanap esti hat órájá­tól a következő munkanap reggeli 6 órájáig min­dennemű szeszesital kimérése tilos legyen. Országos állatvásárok Szatmármegyében: Május 8-án Magyarberkeszen, 11-én Sárközön, 12-én Szainoskrassón, 14-én Jánkon, 15-én Csen­géiben, 19-én Aranyosmegyesen és Felsőbányán, 25-én fehérgyarmaton, 28-án Erdődön, 29-én Kő- 1 várhosszufaluban. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvény- hatósági bizottsága május 14-én rendkívüli köz­gyűlést tart, melynek egyedüli tárgya a szavazó­körök megállapítása lesz. Úgy értesülünk, hogy a rendes közgyűlés május 28-án tartatik meg. A gazdasági gépmunkások biztosítása. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a földmű­velésügyi miniszterrel egyetértőleg, utalva az 1912. évi Vili. t. c. 5 §-ára, a kővetkezőkről intézkedett: A gazdasági géplulajdonos bárminő gazdasági gé­pe mellett alkalmazott összes munkásokat, úgy a vizsgázott fűtőket is, — akiket közönségesen gé­pésznek neveznek, — köteles az Országos Gazda­sági Munkás-és Cselédsegély pénztárnál baleset ellen biztosítani, tekintet nélkül arra, hogy gépé­vel a saját gazdaságában, vagy mint vállalkozó más gazdaságban végezteti a munkát. Kivételt ké­peznek a vizsgázott gépészek, kik mindenesetben az 1907. XIX, t. cikk, vagyis a munkásbiztositó törvény szerint biztositandók. A törvény értelmé­ben tehát a gazdasági géptulajdonosok is iparo­sok, kik munkakörüket csakis iparigazolvány vál­tása mellett gyakorolhatják. A Darvin-könyvtár most megjelent 5. és 6 száma két rendkívül értékes munkával gyarapítja a magyar természettudományi irodalmat. Az 5. sz. füzet Diderot-nak egy kisebb lélektani tanulmá­nyát hozza „Levél a vakról — azokhoz, akik lát­nak“ cimen. Diderot, az enciklopédia szerkesz­tője, a lángelméjü forradalmár, minden idők egyik legszellemesebb és legragyogóbb tollú bölcselője a vakoknak a mienktől eltérő sajátos lelki világát ismerteti. A másfélszáz éves kis tanulmány époly friss értékű, mint első megjelenéskor, mert a va­kok lélektanának ismeretében azóta sem jutottunk előbbre. Aki elolvassa, több lélektani ismeretre és mégis könnyebb módon tesz szert, mint akárhány vaskos iskolás lélektan elolvasásával. A fordítás dr Révész Béla munkája, aki az eredeti stilus szellemes frisseségének minden árnyalatát igen si­kerültén adta visza. A 6. sz. füzet Lamarck-nak, a Diderotnál nem kisebb /randa lángelmének „A fajok átalakulásáról“ szóló munkáját tartalmazza. A Lamarck nevét ma már állandóan a Darvinéval együtt emlegetik, a kettőjjük nevéhez fűződik, az az a hatalmas gondolatrendszer, melyet „szárma­zástan“ néven ismer a világ. Annál csodálatossabb, hogy Lamacktól eddig magyar nyelven semmisem jelent meg, elméletét mindenki csak jobb-rosszabb kivonatokból ismerhette s igy érdemes szolgálatot tesz a „Darvin-Könyvtár“ a magyar közönségnek, mikor e világhírű munkát, mint eredeti forrást hozzáférhetővé teszi. A fordítást Flauer Viktor vé­gezte igen gondosan. Mindkét füzet 60 fillérjével kapható a könyvkereskedésekben. A „Vasárnapi újság“ május 3-iki száma igen érdekes képekben mutatja be reménybeli gyarmatunkat, Kilikiát, az angol királyi pár meg- látogását Parisban, a háborúra készülő Mexikót, a fiumei új színházat, báró Fejéváry Gézát, a párisi uj divatokat, a Nemzeti Színház régi, legelső ter­veit, a Schicht-féle repülőversenyt, stb. Szépirodal­mi olvasmányok: Kaffka Margit regénye, Ady End­re és Farkas Imre versei, Shöpfiin Aladár szín­házi cikke. Gineverné Györy Ilona tárcacikke. E- gyéb közlemények : divatképek az auteili lóverse­nyekről s a rendes heti rovatok. Irodalom és mű­vészet, sakkjáték satb. — A „Vasárnapi újság“ e- lőfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkró­nikáival együtt hat korona. Megrendelhető a

Next

/
Thumbnails
Contents