Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-28 / 17. szám

1914. április 28. _________________________________NAGYBANYAI HÍRLAP Az illatos lég s a fák éke, lombja Betizte vérét a forradalomba. Mig ifjú ^olt, taposta a virágot, Kezén hervadtak asszonyok, leányok ; Fenékig itta számos éven át A május hónap tüzes italát. . . . Egy szép asszony reszketve hallgatá És vére bíbort öntözött reá ; Egyszer csak így szólt csókra szomjas szája: „Ó, bár az év mind csak májusból állna !“ Eljegyzés. Dr. Tóth Zoltán nagykárolyi ügyvéd eljegyezte nagyváradi Solymossy Polikát Nagykárolyban. A Nőegylet. Vasárnap a nagybáőyai Nő­egylet rendes évi közgyűlést tart a városháza ta­nácstermében, melyre a tagok ezúton meghivatnak. Esküvő. Díszes, nagy érdeklődést keltő es­küvő volt szombaton városunkban. Németh Béla főginin. tanár vezette oltárhoz Prohdszku Lilit. Ta­nukul dr. Renc János és Prohászka Antal szere­peltek. Az egyházi szertartás a plébánia-templom tatarozása miatt a kis templomban volt, a hol Németh Gyula operaénekes hatezer üyörgyné és Homola László dr. harmonium és hegedükisérete mellett gyönyörűen énekelt. Béla-nap. A nagybányai függetlenségi pol­gárság Béla-nap ötletéből meleg hangú táviratban köszöntötte Földes Béla dr. orsz. képviselőnket, a ki a következő táviratot intézte Bónis Istvánhoz, a párt alelnökéhez : „Légy szives, tolmácsold Nagy­bánya tisztelt és szeretett polgársága előtt hálás köszönetemet szives, jóleső megemlékezésért és ragaszkodásért. Földes Béla.“ Áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Pa­dka József szatmárnémeti-i kir. törvényszéki bírót a kézdivásárhelyi, — Dr. Félegyházi Kálmán kéz- divásárhelyi kir. törvényszéki albirót a szatmárné­meti-i kir. törvényszékhez saját kérésükre kölcsö­nösen áthelyezte. Az uj választási eljárás. Az országgyű­lési képviselők választásáról szóló uj törvény, mely a választói jogosultságot az eddigihez képest te­temesen kiterjesztette, március 31-én hirdettetett I i az Országos Törvénytárban. A törvény életbe­lépése folytán több rendbeli intézkedés vált szük­ségessé. Egymásután jelennek meg az idevonat­kozó kormány rendeletek. Ezek egyike a választó kerületek uj beosztására vonatkozik. Ugyancsak szétküldte a belügyminiszter a szavazó-körök be­osztására, a központi választmányok megalakítá­sára és a választók névjegyzékének összeállítására vonatkozó rendeletéit a törvényhatóságokhoz és az önálló képviselőküldési joggal bíró rendezett tanácsú városokhoz. Az uj központi választmányok május 15-ig alakítandók meg. Ezeknek megbíza­tása csak az uj választói névjegyzék összeállítá­sáig terjed ; ennek megtörténte után ismét uj köz­ponti választmányok alakítandók. Hasonlóképen május 15-ig kell határozni a szavazókörök meg­alakításáról. Egy-egy szavazókörben a vármegyék­ben 1000-nél, a városokban 1500-nál több szavazó nem lehet. Ugyancsak megküldte a közoktatásügyi miniszter az irni-olvasni tudás meggállapitása tár­gyában a közigazgatási bizottságokhoz intézett kör­rendeletét is, melyre vonatkozó rendeletet lapu T második oldalán közlünk. Az írni és olvasni tu­dás igazolása egy bizottság előtt történik. Nagy­bányán ennek a bizottságnak tagjai a polgármes­ter vagy a h. polgármester elnöklése mellett Égly Mihály főjegyző, Csiidör Lajos tanácsos, Kapás Gyula közgyám, Halmay Imre r.-alkapitány, Égly János ellenőr, Székely Mihály ellenőr, Stoll Tibor ügyész, Smaregla János jegyző, anyakönyvvezető, Alexy Kornél, Székely Árpád, Rozsos István igaz­gatók. Aki igazolni akarja, hogyőirni és olvasni tud, annak ez előtt a bizottság előtt legalább öt sort kell olvasnia és legalább három sort írnia. Ezek a vizsgálatok május hóban lesznek. Gyászhirek. A kultúrának egy szerény, de ki- taitó és nemes ambícióval telt munkása dőlt ki az ; élők sorából. Csonka József felsőbányái ref. tanító halt el, a ki közel negyven esztendeje szolgálta a népoktatás ügyét. Haláláról egyháza a következő gyászjelentést adta ki: A felsőbányái ref. egyház elöljárósága őszinte részvéttel tudatja 40 éven ke­resztül hűséges orgonista-kántor, leánytanitöjának, Csonka Józsefnek folyó évi április hó 21-én este, rövid, de súlyos szenvedés után történt halálát. A boldogult földi részei április 23-án, délután 4 órakor adatnak át az anyaföldnek. Áldás virasz- szon síii álma felett! Felsőbánya, 1914. április hó 22. A református egyház elöljárósága. — Egy derék, szorgalmas tisztviselő, gondos családapa is megtért az Egek Urához ! Szőke Albert kir. járás­bíróság! irodatiszt halt meg szombaton reggel, mélységes gyászba borítván rajongásig szeretett családját, pályatársait és jó embereit. Haláláról a következő gyászjelentést adták ki: Alólirottak a szív legmélyebb fájdalmával tudatják, hogy a leg­nemesebben szeiető férj, gondos édes apa, vő és A kenyeret hoszu vékony formákban sütik s tenyérnyi nagyságban szeletelik fői. Perzsiában a császártól kezdve mindenki az ujjával eszik. A kenyér — amig friss, — addig igen jó; amikor már savanyodni kezd, akkor élvezhetetlen. Tejes kávét nem igen lehet kapni; feketekávéja és teája azonban igen jó s mindenütt kapható. Ót szolgám van, kik mindnyájan családosak : én csak a fizetést adom nekik s naponta kétszer teát. Élelmezésükről maguk gondoskodnak. Még aránylag nekem van legkevesebb szolgaszemély­zetem; előkelő perzsák 10-20-30 szolgát is tarta­nak. Mert Keleten minden szolga csak egyféle munkát végez a háznál; például egy csak a pipa kezeléssel van megbízva, másik teát főz, harmadik csak cipőt takarít, stb. Egy valódi perzsa uraság ! vagy asszonyság ki nem mehet a házból anélkül, hogy előtte és utána kizonyos számú szolgák ne haladnának. Mi európaiak azonban ezt a szokást nem tettük magunkévá, amiért sokan megbotránkoztak, most azonban lassanként már megszokták. Kocsit látni ritkaság; csak a sahnak és a főuraknak van hintójuk. A nők ló-teve vagy sza­márháton ülnek férfimódra, erősen lefátyolozva. Az európai városrészt stearin gyertyával világítják éj­szakánként ; a gyertyát Oroszország szállítja. Pár hó óta egy francia mérnök tartózkodik Teheráu- í bau, ki a gázvilágitást rendezi be. Ilyenformán van kilátásunk arra, hogy rövid időn belül revol­ver nélkül járhatunk éjszaka Teherán utcáin. Érdekes, hogy Perzsiában kevés az örültek száma; a fővárosban egy sincs, ennélfogva őrül- tekháza sincs, mégis a mikor a vallásos nagy ün­nepek beállanak, az egész ország bolondokházá­hoz hasonlít. Ha egy perzsa nő egy keresztény férfiúval szóba ájl, — szörnyűén bűnhődik; darabokra szag­gatják és tagjait meghurcolják a város utcáin. Ha netalán csak lefátyolozott arcát mutatja meg egy kereszténynek, — már életével játszik. E miatt sok európainak törték már ki nyakát. Azért még­is gyakran megtörténik, hogy keresztények és per­zsanők titokban találkoznak; de csak nagy elővi­gyázat mellett és folytonos életveszedelem közt. A szép perzsa nők — hacsak tehetik, megmutat­ják arcukat nekünk; különösen utcán — mikor kevés ember jár, — hirtelen föllebbentik fátyolu- kat, hogy gyönyörködhessünk észveszitő szépsé­gükben. Szegény asszonyok! Szomorú sorsra vannak kárhoztatva, nem úgy, mint Európában, hol a nő­kön igazán a ruha a legkevesebb ! (folytatása következik.) Révai Károly. 3. rokon Szőke Albert kir. járásbirósági irodatiszt életének 57-ik, boldog házasságának 31-ik évé­ben, folyó hó 25-én reggel 3 órakor hosszú szen­vedés után jobb hazába költözött. Drága jó lélek, kinek legszébb öröme családja boldogsága vala, a kérlelhetetlen halál elszakította tőlünk. Eltávoztál és elhagytál bennünket, de mi megnyugszunk Is­ten szent akaratában. Mi siratunk s drága emlé­kedet őrizni fogjuk szivünkben örökké. Isten veled Isten veled ! Kedves halottunk földi részei folyó hó 27-én délután 4 órakor fognak a ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Nagybánya, 1914. április hó 25-én. Áldás emlé­kén ! Béke porain ! özv. Szőke Albertné szül. Sán­dor Róza mint bánatos neje. Árpád, Béla, Eleonóra, Olivia, Erzsiké, Józsika mint gyermekei. Sándor Imre mint apósa. — A halál hírére a kir. járás­bíróság épülelére kitűzték a gyászlobogót. A te­metésen testületileg jelent meg a kir. járásbíróság és az ügyvédi kar; mindkét testület díszes koszo­rút helyezett a megboldogult ravatalára. A cirkusz felvonulása. Nagybányán még sohasem látott menetben vonultak fel a város főut­cáin a cirkusz exotikus népei és állatjai. Elöl a magyar és amerikai lobogót lóháton vitte és lo­bogtatta két covbóy ; utána egy óriás szekér sá­tora alatt a zenekart döcögtette 4 mén; majd jöt­tek az elefántok, aztán a mesebeli királyasszony aranyos diszhintóban; ismét zenekar óriási nap­ernyő alatt; különféle lantokban kínaiak, japánok, indusok, négerek, egy kis kecske — ekvipá- zson a törpe-ember s végül hölgyek, urak lóháton, rikító színes ruhákban. Hát bizony ez nagy szen­záció volt s nyomukba csőditett egy pár száz em­bert, kik fáradhatatlanul kisérték a menetet. Az elő­adáson első nap zsúfolva volt a cirkusz, másnap már kevesen jelentek meg. Délután ifjúsági előa­dás volt, melyet 5—600 gyermek nézett végig ta­nítóik vezetése alatt. 4000 koronát bizonnyal el­emeitek a mi szegény városunkból. Színészet a vidéken. Kapnikbányai tudó­sítónk irja, hogy Tompos Péter színigazgató a székely földről szervezett 26 tagú színtársulatával ott játszik s a közönség megelégedését minden tekintetében kiérdemelte. László János tanár. Egykori ifjú káplá­nunkat, kit a bodrogkereszturi református eklézsi- a papjának választott, — Szűcs Károly adóhiva­tali főnök vejét, a szatmári ref. tanítóképző-inté­zetbe tanárnak választották. A jeles képzettségű I lelkész őszkor foglalja el katedráját. Vadászzsákmány. A múlt napokban Rurh- pold és Demjén Sikárlón jártak s mezei munká- jok közben egy óriási vadkanra bukkantak, melyet már évek óta szemmel tartottak s már több ízben igyekeztek puskavégre keríteni. Ez alkalommal kedvezett a szerencse, mert Demjén 6 lépésről ha­lálosan megsebezte a kant. A szép zsákmány sú­lya 175 kg volt s sokan megbámulták Rumpold- nál, ki a szép állatot kiállította. Mióta ismerik a pálinkát ? A pálinkát Magyarországon 1650. óta ismerik, de akkor na­gyon drága volt. Csak 1820. körül lett olcsó, mi­kor inár burgonyából tudtak szeszt gyártani gépek segélyével. Magyarországon 2 millió hektoliter pálinkát isznak meg évenként, bort pedig 3 mil­lió hektoliteit és sört 1.500,000 hektolitert, össze­sen 600 millió korona értékben. Néhány szó a villamos színházról. Újab­ban mind több és több panaszt kapunk a közön­ség köréből, melyeket ime ez akalommal össze­gezve az István szálló igazgatójának figyelmébe aján­lunk. A panaszok nem a részvénytársaság ellen emel­kednek, mert az megtesz minden lehetőt, hogy a kö­zönség igényeit kielégítse. De vannak olyan dol­gok, amiken mégis az igazgatóságnak kell segíte­nie. Sokan panaszkodnak az ellen, hogy szünet közben alig gyújtanak föl egy két villanyt, ami még szemrontóbb, mintha teljesen sötét volna. E- lőször tehát ne sajnálják a villanyfényt arra a ne-

Next

/
Thumbnails
Contents