Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-28 / 17. szám

1914. április 28.

_________________________________NAGYBANYAI HÍRLAP

Az illatos lég s a fák éke, lombja Betizte vérét a forradalomba.

Mig ifjú ^olt, taposta a virágot,

Kezén hervadtak asszonyok, leányok ; Fenékig itta számos éven át A május hónap tüzes italát.

. . . Egy szép asszony reszketve hallgatá És vére bíbort öntözött reá ;

Egyszer csak így szólt csókra szomjas szája: „Ó, bár az év mind csak májusból állna !“

Eljegyzés. Dr. Tóth Zoltán nagykárolyi ügyvéd eljegyezte nagyváradi Solymossy Polikát Nagykárolyban.

A Nőegylet. Vasárnap a nagybáőyai Nőegylet rendes évi közgyűlést tart a városháza tanácstermében, melyre a tagok ezúton meghivatnak.

Esküvő. Díszes, nagy érdeklődést keltő esküvő volt szombaton városunkban. Németh Béla főginin. tanár vezette oltárhoz Prohdszku Lilit. Tanukul dr. Renc János és Prohászka Antal szerepeltek. Az egyházi szertartás a plébánia-templom tatarozása miatt a kis templomban volt, a hol Németh Gyula operaénekes hatezer üyörgyné és Homola László dr. harmonium és hegedükisérete mellett gyönyörűen énekelt.

Béla-nap. A nagybányai függetlenségi polgárság Béla-nap ötletéből meleg hangú táviratban köszöntötte Földes Béla dr. orsz. képviselőnket, a ki a következő táviratot intézte Bónis Istvánhoz, a párt alelnökéhez : „Légy szives, tolmácsold Nagybánya tisztelt és szeretett polgársága előtt hálás köszönetemet szives, jóleső megemlékezésért és ragaszkodásért. Földes Béla.“

Áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Padka József szatmárnémeti-i kir. törvényszéki bírót a kézdivásárhelyi, — Dr. Félegyházi Kálmán kéz- divásárhelyi kir. törvényszéki albirót a szatmárnémeti-i kir. törvényszékhez saját kérésükre kölcsönösen áthelyezte.

Az uj választási eljárás. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló uj törvény, mely a választói jogosultságot az eddigihez képest tetemesen kiterjesztette, március 31-én hirdettetett I i az Országos Törvénytárban. A törvény életbelépése folytán több rendbeli intézkedés vált szükségessé. Egymásután jelennek meg az idevonatkozó kormány rendeletek. Ezek egyike a választó kerületek uj beosztására vonatkozik. Ugyancsak szétküldte a belügyminiszter a szavazó-körök beosztására, a központi választmányok megalakítására és a választók névjegyzékének összeállítására vonatkozó rendeletéit a törvényhatóságokhoz és az önálló képviselőküldési joggal bíró rendezett tanácsú városokhoz. Az uj központi választmányok május 15-ig alakítandók meg. Ezeknek megbízatása csak az uj választói névjegyzék összeállításáig terjed ; ennek megtörténte után ismét uj központi választmányok alakítandók. Hasonlóképen május 15-ig kell határozni a szavazókörök megalakításáról. Egy-egy szavazókörben a vármegyékben 1000-nél, a városokban 1500-nál több szavazó nem lehet. Ugyancsak megküldte a közoktatásügyi miniszter az irni-olvasni tudás meggállapitása tárgyában a közigazgatási bizottságokhoz intézett körrendeletét is, melyre vonatkozó rendeletet lapu T második oldalán közlünk. Az írni és olvasni tudás igazolása egy bizottság előtt történik. Nagybányán ennek a bizottságnak tagjai a polgármester vagy a h. polgármester elnöklése mellett Égly Mihály főjegyző, Csiidör Lajos tanácsos, Kapás Gyula közgyám, Halmay Imre r.-alkapitány, Égly János ellenőr, Székely Mihály ellenőr, Stoll Tibor ügyész, Smaregla János jegyző, anyakönyvvezető, Alexy Kornél, Székely Árpád, Rozsos István igazgatók. Aki igazolni akarja, hogyőirni és olvasni tud, annak ez előtt a bizottság előtt legalább öt sort kell olvasnia és legalább három sort írnia. Ezek a vizsgálatok május hóban lesznek.

Gyászhirek. A kultúrának egy szerény, de ki- taitó és nemes ambícióval telt munkása dőlt ki az ; élők sorából. Csonka József felsőbányái ref. tanító halt el, a ki közel negyven esztendeje szolgálta a népoktatás ügyét. Haláláról egyháza a következő gyászjelentést adta ki: A felsőbányái ref. egyház elöljárósága őszinte részvéttel tudatja 40 éven keresztül hűséges orgonista-kántor, leánytanitöjának, Csonka Józsefnek folyó évi április hó 21-én este, rövid, de súlyos szenvedés után történt halálát. A boldogult földi részei április 23-án, délután 4 órakor adatnak át az anyaföldnek. Áldás virasz- szon síii álma felett! Felsőbánya, 1914. április hó 22. A református egyház elöljárósága. — Egy derék, szorgalmas tisztviselő, gondos családapa is megtért az Egek Urához ! Szőke Albert kir. járásbíróság! irodatiszt halt meg szombaton reggel, mélységes gyászba borítván rajongásig szeretett családját, pályatársait és jó embereit. Haláláról a következő gyászjelentést adták ki: Alólirottak a szív legmélyebb fájdalmával tudatják, hogy a legnemesebben szeiető férj, gondos édes apa, vő és

A kenyeret hoszu vékony formákban sütik s tenyérnyi nagyságban szeletelik fői.

Perzsiában a császártól kezdve mindenki az ujjával eszik.

A kenyér — amig friss, — addig igen jó; amikor már savanyodni kezd, akkor élvezhetetlen. Tejes kávét nem igen lehet kapni; feketekávéja és teája azonban igen jó s mindenütt kapható.

Ót szolgám van, kik mindnyájan családosak : én csak a fizetést adom nekik s naponta kétszer teát. Élelmezésükről maguk gondoskodnak. Még aránylag nekem van legkevesebb szolgaszemélyzetem; előkelő perzsák 10-20-30 szolgát is tartanak. Mert Keleten minden szolga csak egyféle munkát végez a háznál; például egy csak a pipa kezeléssel van megbízva, másik teát főz, harmadik csak cipőt takarít, stb. Egy valódi perzsa uraság ! vagy asszonyság ki nem mehet a házból anélkül, hogy előtte és utána kizonyos számú szolgák ne haladnának. Mi európaiak azonban ezt a szokást nem tettük magunkévá, amiért sokan megbotránkoztak, most azonban lassanként már megszokták.

Kocsit látni ritkaság; csak a sahnak és a főuraknak van hintójuk. A nők ló-teve vagy szamárháton ülnek férfimódra, erősen lefátyolozva. Az európai városrészt stearin gyertyával világítják éjszakánként ; a gyertyát Oroszország szállítja. Pár hó óta egy francia mérnök tartózkodik Teheráu- í

bau, ki a gázvilágitást rendezi be. Ilyenformán van kilátásunk arra, hogy rövid időn belül revolver nélkül járhatunk éjszaka Teherán utcáin.

Érdekes, hogy Perzsiában kevés az örültek száma; a fővárosban egy sincs, ennélfogva őrül- tekháza sincs, mégis a mikor a vallásos nagy ünnepek beállanak, az egész ország bolondokházához hasonlít.

Ha egy perzsa nő egy keresztény férfiúval szóba ájl, — szörnyűén bűnhődik; darabokra szaggatják és tagjait meghurcolják a város utcáin. Ha netalán csak lefátyolozott arcát mutatja meg egy kereszténynek, — már életével játszik. E miatt sok európainak törték már ki nyakát. Azért mégis gyakran megtörténik, hogy keresztények és perzsanők titokban találkoznak; de csak nagy elővigyázat mellett és folytonos életveszedelem közt. A szép perzsa nők — hacsak tehetik, megmutatják arcukat nekünk; különösen utcán — mikor kevés ember jár, — hirtelen föllebbentik fátyolu- kat, hogy gyönyörködhessünk észveszitő szépségükben.

Szegény asszonyok! Szomorú sorsra vannak kárhoztatva, nem úgy, mint Európában, hol a nőkön igazán a ruha a legkevesebb !

(folytatása következik.)

Révai Károly.

3.

rokon Szőke Albert kir. járásbirósági irodatiszt életének 57-ik, boldog házasságának 31-ik évében, folyó hó 25-én reggel 3 órakor hosszú szenvedés után jobb hazába költözött. Drága jó lélek, kinek legszébb öröme családja boldogsága vala, a kérlelhetetlen halál elszakította tőlünk. Eltávoztál és elhagytál bennünket, de mi megnyugszunk Isten szent akaratában. Mi siratunk s drága emlékedet őrizni fogjuk szivünkben örökké. Isten veled Isten veled ! Kedves halottunk földi részei folyó hó 27-én délután 4 órakor fognak a ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Nagybánya, 1914. április hó 25-én. Áldás emlékén ! Béke porain ! özv. Szőke Albertné szül. Sándor Róza mint bánatos neje. Árpád, Béla, Eleonóra, Olivia, Erzsiké, Józsika mint gyermekei. Sándor Imre mint apósa. — A halál hírére a kir. járásbíróság épülelére kitűzték a gyászlobogót. A temetésen testületileg jelent meg a kir. járásbíróság és az ügyvédi kar; mindkét testület díszes koszorút helyezett a megboldogult ravatalára.

A cirkusz felvonulása. Nagybányán még sohasem látott menetben vonultak fel a város főutcáin a cirkusz exotikus népei és állatjai. Elöl a magyar és amerikai lobogót lóháton vitte és lobogtatta két covbóy ; utána egy óriás szekér sátora alatt a zenekart döcögtette 4 mén; majd jöttek az elefántok, aztán a mesebeli királyasszony aranyos diszhintóban; ismét zenekar óriási napernyő alatt; különféle lantokban kínaiak, japánok, indusok, négerek, egy kis kecske — ekvipá- zson a törpe-ember s végül hölgyek, urak lóháton, rikító színes ruhákban. Hát bizony ez nagy szenzáció volt s nyomukba csőditett egy pár száz embert, kik fáradhatatlanul kisérték a menetet. Az előadáson első nap zsúfolva volt a cirkusz, másnap már kevesen jelentek meg. Délután ifjúsági előadás volt, melyet 5—600 gyermek nézett végig tanítóik vezetése alatt. 4000 koronát bizonnyal elemeitek a mi szegény városunkból.

Színészet a vidéken. Kapnikbányai tudósítónk irja, hogy Tompos Péter színigazgató a székely földről szervezett 26 tagú színtársulatával ott játszik s a közönség megelégedését minden tekintetében kiérdemelte.

László János tanár. Egykori ifjú káplánunkat, kit a bodrogkereszturi református eklézsi- a papjának választott, — Szűcs Károly adóhivatali főnök vejét, a szatmári ref. tanítóképző-intézetbe tanárnak választották. A jeles képzettségű I lelkész őszkor foglalja el katedráját.

Vadászzsákmány. A múlt napokban Rurh- pold és Demjén Sikárlón jártak s mezei munká- jok közben egy óriási vadkanra bukkantak, melyet már évek óta szemmel tartottak s már több ízben igyekeztek puskavégre keríteni. Ez alkalommal kedvezett a szerencse, mert Demjén 6 lépésről halálosan megsebezte a kant. A szép zsákmány súlya 175 kg volt s sokan megbámulták Rumpold- nál, ki a szép állatot kiállította.

Mióta ismerik a pálinkát ? A pálinkát Magyarországon 1650. óta ismerik, de akkor nagyon drága volt. Csak 1820. körül lett olcsó, mikor inár burgonyából tudtak szeszt gyártani gépek segélyével. Magyarországon 2 millió hektoliter pálinkát isznak meg évenként, bort pedig 3 millió hektoliteit és sört 1.500,000 hektolitert, összesen 600 millió korona értékben.

Néhány szó a villamos színházról. Újabban mind több és több panaszt kapunk a közönség köréből, melyeket ime ez akalommal összegezve az István szálló igazgatójának figyelmébe ajánlunk. A panaszok nem a részvénytársaság ellen emelkednek, mert az megtesz minden lehetőt, hogy a közönség igényeit kielégítse. De vannak olyan dolgok, amiken mégis az igazgatóságnak kell segítenie. Sokan panaszkodnak az ellen, hogy szünet közben alig gyújtanak föl egy két villanyt, ami még szemrontóbb, mintha teljesen sötét volna. E- lőször tehát ne sajnálják a villanyfényt arra a ne-