Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-28 / 17. szám

4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1914. április 28. hány percre, mig a szünet tart. Másodszor pana­szolnak a muzsika ellen, hogy egy idő óta rettentő hamisan és slendrián módon pengetik a húrokat. Dula Jancsit kissé fel kellene villanyozni. Har­madszor a későn jövők ellen szól a panasz, kik előadás közben egész sorokat állítanak fel helyük­ből. Ezen úgy kellene segíteni, mint ama bizo­nyos budapesti ur, ki nem volt hajlandó föl ál­lapi. Negyedszer: megint kisértenek a tollas ka­lapok. A hölgyek egy része nem akarja levenni kalapját. Kérünk erélyes intézkedést! Ötödször és századszor: ne kezdjék az előadást fél 9 óra­kor, és ne várjanak senki fia után ; kezdjék meg pontosan 8 órakor. És százegyedikszer kérjük magukat a panaszosokat, hogy járjanak jó példával előre. Kedélyes estély. A nagybányai iparos ifjak önképzőkörének ifjúsága vasárnap este 8 órakor a kör helyiségében kedélyes estét rendez. Az ifjú­ság ily kedélyes estét minden második vasárnap rendez, ha csak valami más táncmulatság nem tar- tódik ugyanakkor. A régi kedélyes estélyeket, vig szórakozásokat akarja ezzel a fiatalság újra be­hozni, hogy elhanyagolt és megapadt vagyonát az érdeklődés fokozásával uj erőre teremtse és az iparos ifjak között nagyobb összetartást ég jobb egyetértést létesítsen. A kedélyes estélyen belépő dij nincs, hanem ruhatár címen fizetnek a hölgyek 60, az urak 80 fillért. Ez igazán pártolást ér­demlő mozgalmat ajánljuk a közönség b. figyel­mébe. Wahlner Aladár miniszteri tanácsos, mint értesülünk, — a szokott vizsgálatok megtartása végett Nagybányára utazott, honnan a nagybányai kerület beutazása után, körülbelül a jövő hó el­sején fog hazatérni. A Darvin. Dr. Fülöp Zsigmond népszerű természettudományi folyóiratának április 15.-i szá­ma a szokott változatos és érdekes tartalommal s gazdagon illusztrálva jelent meg. A tartalomból ki­emeljük a következő fontosabb cikkeket: Du Bois- [ Reiihond : A szivmozgás okairól Dr, Fenyő Béla : Természetes térképváltozások. Kvasz György: A nap energiája. Mende Jenő: A Röntgen-sugarak. Dr. Lambrecht Kálmán : Magyarország őskori madár­világa. Dr. Schmidt Béla : William Harwey A. H. : A drót. Dr. K-e: Az állatorvosi diagnózisról, stb, — A kéthetenkint niegjellenő kitűnő folyóirat előfi­zetési ára a Darvin-Könyvtár köteteivel együtt fél­évre 5 kor. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal : Budapest VI. Andrássy ut 60 Az Első Magyar Biztosító közgyűlése. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság már­cius 26-án tartotta évi rendes közgyűlését Cseko- nics Endre gróf v. b. t. tanácsos elnöklete alatt. Az igazgatóság részéről Ormody Vilmos vezér- igazgató terjesztette elő a jelentéseket és a javas­latokat. Az 1913-ik iizletévröl szóló jelentés min­denekelőtt kegyeletesen emlékszik meg László Zsigmond évközben elhunyt igazgatósági tagról, majd áttér a lefolyt üzletév eredményeire, melyek dacára a válságos közgazdasági és pénzügyi \ i- szonyoknak, a társaságnál összeségiikben kedve­zőek voltak. Az életbiztosítási uj szerzemények összege nem érhette ugyan el a társaságnál az utóbbi években megszokott igen magas színvona­lat, ezt azonban a közönség pénzszükségén kívül eléggé megmagyarázza a társaság Olaszországban folytatott életbiztosítási üzletének megszűnése. Ennek ellenére az uj életbiztosítási szerzemények összege a múlt évben is közel 94 millió koronára rúgott, életbiztosítása tőkeállománya pedig 581,756.130 korona 96 fillérre emelkedett. Ugyancsak emelke­dett a pupilláris magyar értékekben elhelyezett életbiztosítási díjtartalék, mely a múlt év zártával 170,890.563 korona 83 fillér összeget, — nemkü­lönben az életbiztosítási díjbevétel, mely 26,837.896 korona 83 fillér összeget tett ki. Minthogy emel­lett a halálozási arány is kedvező volt, az élet­biztosítási üzlet 1,992.112 korona 50 fillér évi nyereséggel zárult, A tiizbiztositási üzletben a díj­bevétel szintén emelkedett, és pedig 24,277.169 korona 45 fillér összegre, s noha a kárarány ke- vésbbé volt kedvező, mint az előző évben, ez az üzletág is nyereséget hozott. Némi nyereség volt ezúttal az eredmény a kellő óvatossággal folytatott jégbiztositási üzletben is, valamint az állandóan fejlődő betörés elleni biztosítási ágban. Szállitmá- nyi üzletét a társaság a kiélesedett verseny és ezen üzlet jövedelmezőségének hanyatlása miatt szűk keretekre szorította. Az egyes üzletágak évi ered­ményeinek összesítése folytán a társaság évi brut­tó nyeresége az 1913 évben 5,695.627 korona 55 fillér. Ebből az alapszabátyszer'i levonások után, — melyek közt a bőséges tartalékolások mellett külön figyelmet érdemel az életbiztositottalc nye­reményrésze: 771,943 korona 59 fillérnyi tekinté­lyes összeggel — a tiszta nyereség 3,642.167 ko­rona 76 fillér, melyből 3,200.000 korona összeg a részvényesek osztalékára fordittatik. így minden egész részvény után 800 korona évi osztalék fog a társaság főpénztáránál kifizettetni. A közgyűlés elfogadta az összes javaslatokat s megadta min­den irányban a múlt üzletévre vonatkozó felmen­tést, megválasztotta Bánffy György gróf v. b. t. tanácsost a társaság alelnökévé, Berzeviczy Albert v. b. t. tanácsost, a felügyelőbizottság eddigi el­nökét és Gergely Tódort, a társaságnak eddig is kinevezett szakigazgatóját az igazgatóság, Libits Adolf udvari tanácsost a felügyelőbizottság, Czi- ráky József grófot és Bethlen József grófot pedig a választmány tagjaivá. A társaság mai közgyűlési határozattal tisztviselőinek nyugdíjalapját a bruttó nyereség 2%-ával, 113.912 korona 55 fillér ösz- szeggel való növelésen feíüi, még külön 100,000 korona összeg adományozásával immár 4,372.213 korona 05 fillérre emelte. A társaság félszázados alapítványának, 500,000 korona összegnek egy évi kamatát, 20,000 koronát az 1912. évről a hazai árvízkárosultaknak juttatta, s ugyancsak egy évi kamatát 20,000 koronát az 1913. évről a buda­pesti Rókus-kórház sebészeti osztályának adta ki mezothorium beszerzésére. Mindezeken felül a tár­saság évi nyereségéből még 28,478 korona 14 fil­lér összeget fordított egyéb közhasznú és jótékony célokra. Végül Friedmann Béla a közgyűlés hálá­ját és elismerését fejezi ki az elért fényes ered­ményért a vezetőségnek, különösen ormodi Ormo­dy Vilmos főrend, vezérigazgatónak, mire a köz­gyűlés. véget ért. Anyakönyvi közlemékyek. A helybeli ál­lami anyakönyvi hivatalnál legújabban következő bejegyzések tétettek : Szütettek: ápr. 12 Bele Dö­mötör erdőmunkásnak „György“; ápr. 13. Lebo- vics Sámuel könyvkereskedőnek „Ernő“ ; ápr. 15. Fábián Gyula kőmivessegédnek „Gyula“ ; ápr. 19 Porán János bányamunkásnak „György“ ; ápr. 19 Ojegár József bányamunkásnak „Gyula“ ; ápr. 20 Tóth Imre gépkezelőnek „Imre“; ápr. 19 Sánta János kocsisnak „Erzsébet“ ; ápr. 20 Kóczi Dániel malommunkásnak „Margit“ ápr. 18 Rettegi Lajos kisbirtokosnak „Piroska, Erzsébet“ ; ápr. 18 Tamás János zuzdamunkásnak „György“ nevű gyermeke. Elhaltak: ápr. 18 Daubner Miklós Pál r. kath. 7 hónapos, bélhurut; ápr, 19 Kimpán Rozália, g. kath. 23 hónapos, tiidölob; ápr. 21 Alexa Paulina g. kath. 4 hónapos tüdőlob; Pécsi Klára városi alamizsnás ref. 90 éves végkimerülés; ápr. 24, Bele György g. kath. 14 napos, bél hurut. Házas­ságot kötöttek: Németh Béla áll. főgimn. tanár és Prohászka Ilona Mária nagybányai lakósok. Ki­hirdetés alatt állanak: Marosán János és Foltics- ka Gizella nagybányai; Nemes Károly miskolezi és Róth Juliánná uagybáoyai; Szaszarán Ábrahám és Lapusán Mária láposhidegkuti lakósok. Egyről-másról. Ha én most a cirkuszok ellen írnék, még az utolsó suhanc is azt mondaná : „Azért szidja, mert nem kapott potya jegyet!“ Hogy pedig ezt a megjegyzést lehetőleg va­lódi értékére leszállítsam, előre is kijelentem, hogy valahány cirkusz volt eddig Nagybányán, mind­egyiktől kaptam újságírói potyajegyet, de soha igénybe nem vettem ; nem pedig azért, mert ki nem állhatom a cirkuszokat! A most pár nap előtt ná­lunk megfordult Barnum-féle cirkusz igazgatója igen helyesen járt el velem szemben, amikor meg sem kínált újságírói jeggyel, mert úgy sem men­tem volna el. Jobban tette, hogy jó pénzért rásózta valamelyik embertársamra, ki elment, hogy „él­vezzen.“ Meglehet, hogy magamra maradok véle­ményemmel, de azért ez a körülmény csöppet sem akadályoz véleményem egyenes és őszinte ki­mondásában. Mit lehet látni egy cirkuszban ? Pro primo: lovakat, elefántokat, medvéket, kutyákat s más hasonszőrű állatokat. Pro secundó: Ifjú és öreg asszonyokat, iz­mos és görhes lovászokat, szellemes és buta Au­gusztákat. Pro tertio : légtornászokat, svindler céllővő- ket, csepürágókat. megnyomorított gyermekeket, törpéket s a természetnek mindenféle vad kinö­véseit. És mind ezeket látni lehet a legborsosabb belépti dij mellett. A szegény szinigazgatótól, ki a magyar kul­túrát terjeszti, — sajnáljuk a 2 korona belépti di­jat, de a cirkusznak megadjuk az 5 koronát. Hol itt az igazság? Annyi minden tör mai nap a színművészet el­len, hogy csodával határos, ha még élni tud. A mozi már félig megette a színészetet; a másik fe­lét megeszi a cirkusz,' a panoráma, az állatsereg­let, az utcai vásáros bódék baba színházai, az ó- riás hölgyek mutogatása, a fejetlen ember vagy viszont a testetlen fej stb. stb. És a jó bolond közönség tódul a cirkusz­ba : elvonja szájától is a kenyeret csak azért, hogy lássa Miss Lili vagy Mimi kötéltáncát és hallgassa Auguszt buta ócska vicceit. Nem igazság 1 Ez az én megyőződésem 1 * * * Nem régen egy igen tiszteletre méltó tanfér- fiuval arról beszélgettem, hogy mi az oka annak, hogy a középiskola itt nálunk soha egyetlen év­ben sem rendez majálisokat. Jaj, micsoda derű iopózik szivembe, ha e- szembe jut a koloszvári piarista főgimnázium, vagy az ottani ev. ref. kollégium majálisa. A majális napja piros betűvel van beleírva a tanuló naptárába. Mondhatni az egész tanév leg­boldogabb napja. Nem hihetem, hogy a tanár urak maguk is jie élvezték volna tanuló koruk eme páratlan gyö­nyörűségét. Egy egész napot — kora reggeltől késő es­tig — künn tölteni a szabad természet elringató ölében ; szabadjára hagyni a megnyilatkozó ifjúi erőt, lerázni az iskola bacilusos porát: mennyei élve­zet 1 Tanár és tanítvány együtt játszik, kergetőzik, labdázik; együtt süti a zsiványpecsenyét, pirítja a sza­lonnát, kocintgat az ártatlan savanyu borral meg­töltött pohárral és azért a tekintély még sem szenved csorbát; de — ellenkezőleg — a szeretet és ragasz­kodás szálai erősödnek. Tanúnak hívom I. Berksz Leó pénzügyi főta­nácsost, aki tudja, hogy a kolozsvári „Törökvá­gásban“ micsoda majálisok voltak? Bizony a pro- feszorunkat sokszor hátba vágtuk a labdával a „Longa métában,“ de azért nem dőlt le a Szent- Miháiy templom 104 méteres tornya.

Next

/
Thumbnails
Contents