Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-12 / 2. szám
9. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 1913. január 12. A tisztviselők mellékfoglalkozása. — Irta: Aj fai Nagy Gábor• — A városi törvény 24 §. szerint városi tisztviselő magángyakorlatot avagy mellékfoglalkozást (ideértve pénzintézetek, vállalatok stb- igazgatósági és bizottsági tagságát is) csak a képviselő testület engedélyével és csak annyiban folytathat, a mennyiben az hivatali állásának' tekintélyével és kötelességeivel összefér. A törvény indokolása szerint ezek a mellék- foglalkozások oly rokfélék s a városok viszonyai is oly eltérők, hogy megnyugvással nem lehetett olyan merev álláspontra helyezkedni, mely a városok közönségét teljesen elzárná attól, hogy alkalmazottainak megbízhatóságát és szaktudását a városi életnek nem szorosan adminisztratív terein is gyümölcsöztethesse, Csak annak biztosítására van szükség, hogy a tisztviselők nem hivatalos elfoglaltsága ne essék a hivatalos teendők kellő ellátásának és a hivatali állás tekintélyének rovására ! Az uj szervezeti szabályrendelet ezután sem óhajtja a városi tisztviselőket annak lehetőségétől elzárni, hogy a város takarékpénztárának igazgató- sági tagjai lehessenekMeggyőződésem szerint de lege iata a felhívott §. a városi szervezeten kívül álló pénzintézetekre vonatkozik csak, mert a takarékpénztár a városnak éppen olyan belső intézménye, olyan háztartásbeli gazdasági faktora, mint a milyen, az erdőgazdasági, tégla, gőzfürdő, villamvilágitás stb. üzem- Szerintem tehát a szervezeti szabályrendelet változatlan fentartása mellett ki sem kell kérni a képviselőtestület engedélyét, mert hisz a contrario a takarékpénztárnak nem is lehet más az igazgatósági tagja, mint a ki a városi szervezetnek (értve a város törvényes -fogalmát) kötelékébe tartozik, mivel a takarékpénztár ma érvényes szabályrendelete értelmében (11 és 13 §.) igazgatósági tag csak a választmány kebeléből választható, a választmány pedig a képviselőtestület tagjaiból alakittatik. , Téves tehát már a kiindulási pontjuk azoknak, a kik a mellett érvelnek, hogy a város képviselő testületé nem a dolgok belső észszerüsége és szükségessége szerint konstituálhatja tisztviselőivel szemben az uj szervezeti szabályrendeletfazekas és Kocsis J- Gyula cipőfelsőrész készítő mestereknek Ítélte oda, kifejezvén egyszersmind legteljesebb elismerését a többi kiáilitó mesterek iránt is. Ezen jutalmakon kívül az országos-bányászati és kohászati egyesülettől elismerő oklevéllel lettek kitüntetve az összes kiáilitó mesterek. Gépsegélyek és munkás jutalmak. A kisiparosság állami gépekkel való segélyezése a kereskedelmi kormányok feladata illetőleg annak- jogkörébe tartozik. Ez a kérdés rendszeresen megoldva nem volt soha s nincsen mai napig sem s nem is lesz mindaddig, mig ebből a tisztán közgazdasági kérdésből politikát csinálnak. A kisipari gépsegélyezés czélja az volna, hogy egyes vidékeken, hol a kézi munkaerő hiányában azon vidék speciális kisipara pusztulóban van, ezen kisipar egyes szakképzett képviselőit állami gépekkel segélyezzék, hogy ezáltal újra életerőre keltve azon iparágat, az idegen termékek behozatalát megakadályozzák. Tisztán közgazdasági célja volna tehát, azonban a kisipar gépsegélyezés eddig követett rendszere ezen közgazdksági célt alárendelte a politikának- A kereskedelmi kormányférfiak váltakozása s ezen váltakozásokkal járó uj és uj irányok és elvek is lehetetlenné teszik, hogy ebben a kérdésben egy tisztán közgazdasági célt szolgáló rendszer fejlődhessék ki. Kisipari gépsegély engedélyezéséhez jó részben a városi takarékpénztári igazgatósági tagság körébe való tartózhatóság avagy kizárás kérdését : hanem, hogy tetszés szerint kegyet oszt, avagy irgalmatlanul büntet! Szó sincs róla ! De lege ferenda azonban az uj szervezeti szabályrendeletbe belefoglalható a városi takarék- pénztári igazgatósági tagság tilalma a tisztviselőkkel szemben ; ez vitán felül áll ! De ehhez kifejezett tilalom keli s e tilalomnak megfelelően a takarékpénztári szabályrendelet átdolgozása is. Tilalom nélkül ugyanis, mint már kifejtettem, nincs szükség a képviselőtestület külön engedélyére ahhoz, hogy városi tisztviselő a városi takarékpénztár igazgatósági tagja lehessen. A kettő között pedig lényeges külömbség van ! Ha ugyanis kimondjuk azt, hogy ezentúl városi ‘tisztviselő a takarékpénztárnak igazgatósági, avagy felügyelő bizottsági tagja nem lehet, elzártuk a lehetőségét annak, a mint pedig a törvény a maga indokolása szerint mint szükséges és hasz- ! nos dolgot elzárni nem akart, — hogy a városnak kiválóan alkalmas, talpraesetten szakavatott tisztviselője a maga tudását és munka erejét a takarék javára gyümölcsöztethesse, ez pedig oktalanság lenne ; ha ellenben ettől a tilalomtói tartózkodunk, a városnak az ily kitűnő tisztviselője rendeikezé- * sére állhat a takarékpénztárnak, ha erre a közbizalom alkalmasnak találja. Ennek a bizalomnak ma a választmány a letéteményese s ezzel való vonatkozásban ez a kérdés : Áliapitsuk-e meg az uj szervezeti szabályrendeletben, hogy a tisztviselő igazgatósági tagsága képviselő testületi engedélytől függ-e: vagy 1 az említett tilalom mellőzésével e tárgyban a törvény szelleméhez híven egyáltalán azért ne intézkedjünk, mert a* takarék és a város egy alkatrésze, maga a város nagyjelentőségű háztartásbeli vonatkozásban, s igy a képviselőtestület rendelkezik a maga tisztviselőjével, a mikor odaállittat- hatja (választmány utján) a takarékpénztár zöld asztala mellé s nem annak tetszésétől teszi függővé vájjon; vállalkozik-e a megbízatásra avagy sem ? Mert én el tudok oly városi tisztviselőt is képzelni, aki kiválóan alkalmas volna igazgatósá- ! gi tagnak s még sem akar arra vállalkozni! Amben eddig nem az egyes vidékek pusztuló félben levő iparának s azon ipar szakavatott művelőjének gazolása kellett, hanem jó protekció s protekciót szerezni pedig épen a kisiparos nem tud, nincs rá módja és alkalma. Ez volt az oka annak, hogy sokszor a leghűségesebben igazoltuk azon körülményeket, a melyek a gépsegélyezés feltételéül szolgálnak s mégis elutasították kérelmünket. Úgy mondják, hogy a kisipari gépsegélyezés ügye a kereskedelmi minisztériumban megoldásra vár s az ott levő tervezet a következő volna. Állami és teljesen ingyenes gépsegélyt senki- sem kap, hanem a ki gépsegélyért folyamodik az az iparos gyári áron pl. 15—20 évi részletfizetésre megkapja a gépeket. A részletfizetés első részletét az állam fizeti, a többit azonban az iparos. Ezen eljárásban az állami támogatás ott nyilvánul, hogy a berendesés illetőleg a gépek árának első részletét az állam fizeti s azután még 4 évig az állam kezességet vállal a kisiparosért a gyárossal szemben- A hatodik évtől kezdve azonban az állami jótállás megszűnik- A gépsegélyezés eddig követett rendszereiben ez volna a leghelyesebb megoldás. Félni lehet azonban, hogy ez is csak tervezet maradIpartestületünk fennállása óta három ízben tudott tagjai részére államsegélyt kieszközölni 1904-ben ifj- Becsi Károly kádárnak kádárszerszámokat. ha a képviselőtestületi engedély rendszerét illesztjük be a szabályrendeletbe, úgy ez a tisztviselő soh’se fog ily engedélyt kérni s nélkülöznünk kellene kiváló szaktudását a' város egyik legfontosabb I intézményének dirigálásában ! Viszont, ha az igazgatósági tagságot a kötelesség oldaláról is elbírjuk képzelni, úgy a fentajánlott módon lehetővé kell tenni, hogy ez a szakavatott tisztviselő oda is kényszerittethessék, a hová a város üzemei kö- | zii! — állásával összeférően — állítani kívánatosnak látjuk s ezért ez a kötelezettség a hatáskörökről és kötelességekről rendelkező részben kifeje- : zetten meg is említendő! Arra a kérdésre tehát, vájjon illeszszük-e be a szervezeti szabályrendeletbe az engedélykérés ! szükségét vagy sem — mert a tilalom dolgát már ; a kifejtettekből egyöntetűen elintézettnek, resp. céltalannak, sőt oktalannak tartjuk, —felfogásom szerint csak nemmel felelhetünk abból a szempont- j ból is, hogy a közbizalmat ma a takarékpénztári választmány jelenti, mert az válaszatja az igazgatóság tagjait. Mert ha ez a választmány alkalmasnak, sőt ; szükségesnek tartja — ezt is el kell tudnunk valahogy képzelni: —, hogy a tisztviselő az igazgatóság tagja legyen, kár volna ezt a választást a | képviselőtestület revíziója alá bocsátani olyképen, hogy a tisztviselő már most köteles legyen még a képviselőtestület engedélyét is kikérni, mert ez azenge- délyott méginkább személyi motivumokszerintszokott biztosíttatni, mint a hogy az egész kérdést — ha jól ki tudom venni — túlságosan személyi oldalukról és csak a jelenlegi állapotok szerint kezelik. Ha ellenben a városi képviselőtestület most sem pro, sem kontra nem tárgyalt indokokból, (mert elvi kérdéseket igyekeztem e rövidre szabott helyen fejtegetni) — mégis csak úgy találná helyesnek, hogy az engedélyezés rendszere konstituáitassék | az uj szabályrendeletben, ez esetben el kell töröl- ; nie a takarékpénztári választmány választási jogát, mert komikus helyzeteket teremthetne olyatén ösz- szeütközése, hogy a válaszmány megválasztja az alkalmas képviselőt, viszont a képviselőtestület megtagadná az igazgatósági tagság elfogadásához az engedélyt, ami kétségen kívül értékes jog ; mert csak esetről-esetre és személy szerint gyakorolható; általános kijelentés, vagyis, hogy tisztvise- i lő lehet takarékpénztári igazgatósági tag, a törvény szellemével ellenkeznék, mert a törvénynek 1904-ben Mursits Viktor kályhásnak gépeket és 1907-ben Galló Antal asztalosnak szintén gé- : pékétMunkás jutalmakat kaptak: Somvárszky Gyula cipész segéd 50 kor- Orosz Ede cipész segéd 50 és Ruman Ferenc czipész segéd 100 kor. Fried Adolf vegytisztító és rohamozó részére I 1911- év folyamán benzin adó mentességet eszközöltünk ki, Tanoncképzés. A tanoncok iskolai nevelése a város által fentartott s egy kis állami segélylyel táplált tanonciskolában történik. Egészen az 1911. évig ak iparos ! és kereskedő tanoncok oktatása együttes volt. 1911-ben azonban tekintettel arra, hogy a külön j kereskedő tanonciskola felállításához a törvényben megkívánt tanoncz létszám eléretett, a kereskedő í tanoncok számára külön tanonciskola állíttatott fel. ! Az iparos tanonciskola felügyelő bizottsága a városi képviselő testület azon tagjaiból- alakíttatott meg, kik vagy iparosok,’ vagy pedig az iparügyek iránti érdeklődésüknek tanujelét adták. Az Ipartestület, mint törvényben gyökerező jogánál fogya iparhatóság, állandó figyelemmel kiséri a íanonezok mühelyi kiképzését, jegyzője és békéltető bizottsága által intézted a tanonezok ! és mesterek között felmerülő vitás ügyeket s állandó összeköttetésben lévén a tanoncziskola
