Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-12 / 2. szám

1913. január 12 NAGYBÁNYAI HÍRLAP 3. fokot sorolnak fel, amik rabló gyilkossá, tolvajjá | teszik az embert: a mozit, a gyermekmozit. Igaz, ez csak a nagyvárosok mozijának pri- világiuma, nálunk nem hajmeresztő tragédiákat, nem rejtelmes gyilkosságokat, dedektiv drámákat gálainak fel a gyermekeknek. A mi gyermekmozink j tisztes, tanulságos és öreg darabokat ad. És most térjünk a mozi lélektanára. A mozi a mi gyermekmozink alapja és célja a tanítás, de még inkább és légióként a szórakoztatás, vagy mondjuk egybe: tanitva*szórakoztatás. De nem en­nek megforditottja! A mi tisztes, tanulságos és öreg, főleg öreg gyermekmozi előadásaink is ilyenek akarnak lenni. A gyermekmozik természetesen az iskolára szólnak elsősorban, aminthogy ilyenkor testületileg felvonulnak a három elemi iskola, a gimnázium alsó és felső osztályai, a polgári kis leányai. Ezeknek adnak elő, tanulságos, öreg és ko- j moly darabokat, mint távoli világrészek ösmerte- tése, távoli állat világ, növény világ, életrajzok. A hallgatóság nyolc-tized része apró, értelmetlen gye­rek, akik az egészből annyit tudnak appercipiálni, hogy színes képek mozogtak, futottak, álltak. Egyebet semmit. Ez azonban még nem baj. Mert | hiszen, ha nem értik is most, majd tanulni fogják j s a szines képek emléke valamikor újra visszatér- Ámde nagyobb baj az, hogy az előadás, az j Csakhogy végre kitalálták azt is, hála az iskolás gyermekek részére rendezett előadás ab- Egek Urának! Tekintve, hogy a huszadik század solute eredménytelen maradt. Mert miért adjanak a nagy találmányok kora, utóvégre nem várathatott elő olyail darabokat, amit a hallgatók nagyobb magára az se sokáig. Csilingeljetek gyermekek s fe]e meg sem ért, nem hogy okulni tudjon rajta rázzátok meg apró csengőtöket, a huszadik szá- a nagyobbak meg úgyis tudják, azokért meg kár zad nektek is hozott valami újat. Elvégre ezt a gyermekelőadást rendezni. nagy és nevezetes századot Ti rólatok nevezték el, 1 Ha már most a hallgatóság nagyobb része ó gyermekek! Elvégre némi haszon rátok is kell, nem érti az előadást, akkor a hallgatóság nagyobb hogy háromoljék, ha már ilyen nagy tisztesség része unatkozni fog, ami azt jelenti, hogy az egész j ért benneteket. — Nem hiába, hogy Nietzsche fi- hallgatóság nincs jelen. Szófiájának és próféciáinak magva ti vagytok, nem & a gyermek mozi előadás tehát se nem tanít j hiába, hogy az országot, világot megtöltik a Ligák se nem szórakoztat, ez azonban nem azt jelenti Patronázsok. Nem csoda, Jiogy Amerikában, a cső- még, hogy többet nem is kell tartani, hanem csak dák birodalmában jól fizetett detektívek ragadják azt, hogy nem kell úgy rendezni, amint eddig csi- meg az utcán csavargó gyermekeket s viszik ir- i nálták. galmatlanul a milliomos alapítványok oszlopos ne- | És ha már a disciplir.a okából szigorúan veidéibe. Mert ime, ez a század csakugyan a ti ragaszkodnak a komoly, szürke témákhoz, ezeket századotok s ez a század nektek is meghozta a akként kell berendezni, hogy ha az előadás nem sok tudományos szósz után a mulatságot, a szó- j is szórakoztat, de legalább ne is untasson, rakozást; meghozta a mozit, a gyermekmozit! A gyermeket pedig mi untatja legjobban ? A És ma már a bűnügyi krónikák eggyel több hosszú ideig egyhelyben ülés, egyhelyre bámulás- J az a szándéka, hogy esetről-esetre bírálja meg a képviselő testület, vájjon a tisztviselő a maga sze­mélyi képességei szerint elfoglalhatja-e e bizalmi természetű állást hivatalos teendői elhanyagolása nélkül avagy sem? Elvileg tehát csakis azt az intézkedést kelt és szükséges az uj szervezeti szabályrendeletbe bele foglalni, a mi eddig is szokásos volt, hogy idegen pénzintézet igazgatósági és felügyelő bi­zottsági tagja nem lehet a városi tisztviselő s mel­lék foglalkozást nem űzhet a képviselő testület előzetes engedélye nélkül. aki kezének, arcának üdeségé elérni, vagy megtartani, ráncok tói és szeplőjétől menekülnt akar, az használjon kizárólag „SzepSő-Crémet“ II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. : : Nagy tégely K 1-50 próba tégely 80 fillér. : : HÍREK. Január 11. Gyermekmozi. Egy es II O A gyermek natúrénak megfelelőleg kell ezeket az előadásokat rendezni, akként, hogy az unalom ne vesse fel szegény gyermekeket, akik legutóbb is három hosszú, három végtelen, három kínos órát kellett, hogy végig szenvedjenek azon az előadá­son, melyre pénzükért szórakozás, vagy mondjuk, tanulás céljaira váltottak jegyet. A gyermeknek teljesen elegendő egy órai, másfél órái egyhelyben ülés, hogy tökétetesen ki­áradjon, két-három órai egyhelyben ülés, (a kis szünet nem is jöhet számba) valóságos kínszen­vedés a gyermekre is, még akkor is, ha legjobban szórakozik. De ha az előadás nem szórakoztató, akkor meg pláne betegség! Mindez okulás és jobbitás céljából íródott és nem hogy a mozi társaság köreit zavarja. Fejes=BoIdisár Ferenci. Személyi hir. Dr. Makray Mihály polgár- mester hivatalos ügyekben Budapestre utazott. Meghívó. A nagybányai református egyház templomfentartási alapja javára 1913. januárius 25 napján, a Lendvay színházban zártkörű családias estélyt (batyubált) rendez, melyre címzettet és csa­ládját tisztelettel meghívja az egyháztanács nevé­ben Soltész Elemér lelkész, Bay Lajos főgondnok, Szűcs Károly pénztárnok, Bartha Dezső jegyző Jég Károly gondnok. Személyjegy 2 K. családjegy 6 K. középpáholy 20 K- oldalpáholy 16 K- Felül- fizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyug­táz a presbitérium, jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében, kezdete este 7 órakor. Eljegyzés, Révay Ferenc m. kir. erdőmér­nök — gyakornok eljegyezte Policsek Ede kezelő segéd tiszt leányát: Matildot. Bizottsági ülés. Mind nagyobb és nagyobb érdeklődéssel találkozik a városatyák körében a város uj szervezeti szabályrendelettervezete, mely­nek egyes rendelkezéseit radikálisan akarják meg­változtatni a képviselőtestület egyes tagjai, a kik különösen személyi vonatkozásokban messzemenő változtatásokkal gondolják a város anyagi hely­zetét megkönnyíteni. Ily ujitás tekintetében felve­tett egyik eszmével lapunk más helyén foglalko­zunk. E helyütt közöljük még, hogy a szervezeti szabályrendelettervezet január hó 16-án kerül bizottsági tárgyalás alá. Igazgatóságával, gondoskodik arról, hogy a tanon- I czok rendes iskoláztatása a munkaadók részéről is lehetőleg elősegittessék. Az 1911 -ik évben Szatmáron tartott gazda­sági és ipari kiállítás alkalmával az Ipartestület költségén tanulmányi kirándulást tettünk, melyen 33 jó magaviseleté és idősebb tanonc vett részt. E tanulmányi kirándulás megtételénél azon elv j vezérelt bennünket, hogy a tanonczokra maradandó hatással lesz a kiállítás megtekintése, annak tanulságaiból haladás vágyat merítenek s kellemes emlékekkel gondolnak tanoncéveik után is az Ipartestületre, mely intézmény az ő nevelésük és képzettségük érdekében messzemenő anyagi áldó- ; zatra is képes. Úgy gondoljuk, hogy a czél el­éretett, az Ipartestület pedig szerény anyagi viszonyaihoz mérten bár, de szolgálni óhajtott azon nemes irányelvek egyikének, a melyek az Ipartestületnek, mint erkölcsi testületnek a lét- jogosultságot adják. b.) Munkásintézmény. Állandóan felszínen tartott, de-az állam által még mindez ideig meg nem oldott kérdés az ipa- rosok és munkások aggkori biztosítása. E kérdés- j nek jelentősége messze túlszárnyalja a hazánkban fennálló népjóléti intézmények jelentőségét. Alig pár évtizede — csak mióta más nagyobb s gazda­ságilag erősebb államok igyekeznek e kérdés rendezésével — foglalkoznak nálunk is vele. Ed­dig azonban semmi nagyobb tntézkedés nem tör­tént az állam vezető férfiai részéről oly irányban, mely a veie való komoly foglalkozásra engedve következtetni. Az Ipartestületek Országos Szövetsége fog­lalkozik legfőképpen ezen igazán nemzetgazdasági­lag nagyfontosságu szociálpolitikai kérdéssel azzal a buzgalommal és jóakarattal, mely e Szövetség­nek minden, az ipari érdekek szolgálatában ki­fejtett munkásságát jellemzi. E czélból a Szövet­ség titkára Dr. Dóczy Sámuel az „iparosok jára­dék biztosítása“ czimén egy mélyreható tanulmányon alapuló könyvet- adott ki, mely a kérdés fontos­ságát és jelentőségét minden oldalról megvilágítja ismertetvén benne Európa nagyobb s a munkás­ság aggkori biztosításával törődő államainak e kér­désben hozott törvényeit, s meglévő intézményeit. ípartestületünk a maga csekély hatáskörében e tekintetben is meg óhajtotta tenni kötelességét^ S ha anyagi ereje nem volt is ahhoz, hogy ilyen czélokat szolgáló intézményt a saját érdekeltségé­ben létesítsen, megtette kötelességét arra nézve hogy a köréhez tartozókat a fentebb vázolt ezé érdekében létesült intézményben összehozza. E czélból Elöljáróságunk felkérte Sziklay András mi j kir. számvizsgáló urat, hogy a „Magyarország Munkások Rokkant és Nyugdíj-egylete“ intézmény szervezetét, tevékenységét tanulmányozza. E tanul­mány előbb Elöljáróságunk gyűlésében felolvas­tatott, majd pedig az 1909- évi jelentésünkben egész terjedelmében közzététetett, s midőn úgy láttuk, hogy ez intézmény iránt az érdeklődés mind nagyobb-nagyobb lesz, a kellő előkészületek meg­tétele után megalakítottuk a „Magyarországi Mun­kások Rokkant és Nyugdíj-egyletének nagybányai fiók pénztárát,“ melynek elnökévé Gyöngyössy Gyula ipartestületi volt alelnököt, alelnökévé pedig e sorok íróját választották meg. Ezen fiókpénztárba igen sok iparos és mun­kás lépett be tagul, úgy hogy az e tekintetben kifejtett munkásságunk a legszebb eredményűnek mondható. köv. Vége Ha lapunkra nincs szándékában előfizetni, kérjük a jelen szánuinhat„Mem fogadom elM jelzéssel visszaküldeni, kegy simít névsorunkká! törülhessük. _________

Next

/
Thumbnails
Contents