Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-12 / 2. szám
VI. évfolyam. Nagybánya, 1913. január hó 12. 2. szám. NAGYBÁNYAI HÍRLAP TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP- m * Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos jpj^onye Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden vasárnap 8 — 12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTA! NAGY GÁBOR. Komunkatárs: RÉVAI KÁROLY.' Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. szí, hová a lapközlemój^ekpüldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hirf-uteá (Bay-ház), —-----— hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközoMíettk. ----------✓ A városok ipari népessége. Az ipar ma sem találja meg másutt a helyét, mint a városban s ez a sajátsága fejlettségének minden fokán egyformán jellemzi. A középkorban épen úgy az ipar adta meg a városoknak a városi jelleget, mint ma; a különbség csak az, hogy a középkor ipara kézműipar volt, a mai városok pedig a gyáriparnak többé-kevésbbé fejlődő gócpontjai. A kézműiparról a gyáriparra való áttérés azonban a városokra nézve mégis igen jelentékeny változást hozott magával s ez a változás épen a városok keletkezésének, kialakulásának, növekedésének fontos körülményeivel van összefüggésben. A változás az, hogy ma nemcsak Magyarországon, hanem minden iparos-országban az ipar a népáramlásoknak a legnagyobb befolyású irányitója, régen pedig az iparnak a népáramlásokra jóformán semmi hatása sem volt. Az ipar családok kezében volt koncentrálva s az ipari városok is lassankén' valami nagy családhoz hasonló, egységes szervezetbe olvadtak össze s különösen a céhszervezet kialakulásának idején inkább gátja volt az ipar a népáramlásoknak, mint előmozdítója. A céh ugyanis szinte szentesítése volt ennek az egycsaládhoz való tartozásnak és épen olyan nehezen vett fel magába uj tagokat, mint ahogy nem szívesen mondott le a régi tagjairól. Ma azonban azok a hatalmas áramlatok,. amelyeknek gyűjtőneve a vidék elnéptelenedése s a vidék lakosságának a j városokba való tódulása, mind az iparra vezethetők vissza s annak a nagy differenciálódási folyamatnak a jelenségei, amelyeknek feladata az, hogy az ipari népes- I séget az őstermelés által nyújtott anyagból kiválassza. Bizonyos ugyanis, hogy a vidék népének a városokba való tódulása ideiglenes természetű jelenség : csak addig tart, mig az ipar egészen ki nem fejlődik s mig népességében is meg nem állapodik. Mert .ma még az ipari munkásságnak igen nagy része a mezőgazdasági népességből soro- zódik, ez az állapot azonban nem tarthat sokáig. Fejlettiparu államokban a viszonyok már abban az irányban is konszolidálódtak, hogy az ipari népesség szaporodása kielégiti az ipar szükségleteit. Csak átmeneti állapot lehet az; hogy a mezőgazdaságból élő néposztályok termeljék az ipar népességének jelentős részét; ha ez az állapot idültté válnék, előbb-utóbb a mező- gazdaság népének kimerülésére s igy az ipar és a mezőgazdaság fokozatos elsat- nyulására vezetne. De ennek a most tapasztalható heves A „MAóyBÁNYAI HÍRLAP“ TÁRCÁJA Tíz év az ipartestület életéből. — Irta : Sólyom Ferenc — (Folytatás.) 1912- junius -có -töl aug. 31-ig agyagipari tanfolyam, melyen részt vett 7 mester, négy közülök feleségével, négy leány, 4 segéd és 3 tanuló. 1912. december 28-tól 1913. január 10-ig aszfalos ipari csinbzö tanfolyam, mely tanfolyamra 10 asztalos mester vétetett fel- A jelenben pedig szabóipari tanfolyam tartatik 20 mester és i ’.ősebb segéd részvételével. E tanfolyamok a legszebb eredményekkel jártak az azon résztvevők számára s Ipartestületünk mindenkor a legnagyobb örömmel hozta meg e tanfolyamok czéljaira az anyagi áldozatot. Kongresszusok. Ipartestületünk vezetősége mindenkor tudatában volt azon nagy erkölcsi haszonnak, mely a kongresszusok látogatásából az azon résztvevő egyénekre s általok közvetve a testületi életre háramlik, azért mindenkor módját ejtette, hogy a fontosabb ipari kongresszusokon magát képviseltesse. így képviseltette magát a debreceni V-ik országos cipész ipari kongresszuson 1904-ben, valamint az 1905-iki pécsi czipész ipari kongresszuson Kupás Mihálylyal- Az 1906-ban Szabadkán tartott VII-ik országos ipari nagygyűlésen Csepey Ferenc Gyöngyössy Gyula, Galló Antal és Szász Józseffel. Az 1907-ben tartott lakatos ipari nagygyűlésen Ráski Kálmánnal, az ugyanazon évben tartott pécsi ipari kongresszuson Csepey Ferenc és Galló Antallal. Az 1909. évi aradi szabó kongresszuson Jancsovics Józseffel. Az 1910- évben Budapesten tartott asztalos mesterek országos gyűlésén Galló Antal és Burján Lajossal s végre az 1911. évben Aradon tartott borbély és fodrász ipari kongresszuson Tréger Lajossal. Kiállítások. Ipartestületünk tagjai a lefolyt tiz év alatt többször vettek részt kiállításokon ipari munkáikkal s mindannyiszor elismerést vívtak ki városunk iparának. így az 1904. év folyamán Debrecenben rendezett országos czipész ipariáson kiállít Kupás Mihály ezüst éremmel, 1909-ben a debreczeni kamarai kiállításon Szentiványi Sándor lakatosmester elismerő oklevéllel, az 1911-iki szatmári gazdasági és ipari kiállításon Kovács István szíjgyártó, Takács Károly kádár és Szentiványi Sándor lakatos ezüst éremmel lettek kitüntetve. A kiállításokon való részvétel tetemes anyagi áldozatot követel a kiállítások részéről s ez a könépáramlásnak nem is pusztán az a feladata, hogy az ipari népesség hiányait pótolja, hanem az, hogy az ipari népességet önmagából kiválassza. Ennek a folyamatnak a feltételei azok a keresetbeli különbségek, amelyek ma a mezőgazdaság és az ipar viszonyai között fennállanak. Természetes, hogy a népességnek az iparhoz való özönlése ma még nem hajlam dolga s nem is a tehetségé vagy rátermettségé, hanem anyagi okoknak következménye. A keresetbeli különbségek valósággal, elemi erővel működnek, s az ország népességének egész struktúráját átalakítják. Ezek a különbségek azonban az iparnak s a mezőgazdaságnak megállapodásával és kifejlődésével el fognak tűnni s úgy áll majd egymás mellett ez a két foglalkozási ág a maga zárt népességével és zárt működési körével, mint két különálló, de egyformán hatalmas, egyformán fejlett és szükséges szervezet. S akkor majd a népáramlások törvényei is mások lesznek. Természetes, hogy sohasem lehet ezeknek a területeknek tökéletes elzártságáról beszélni : a népesség bizonyos arányú keringő áramlása feltétlenül kell ahhoz, lagalább eddigi tapasztalataink szerint, hogy mindkét szervezet egészségesen fejlődhessék tovább. rülmény sajnos igen sok képzett és kiváló mestert visszatart attól, hogy más városokban tartott kiállításon részt vehessenekIpartestületünk a maga érdekeltségének körében két ízben rendezett kiállítást- 1907-ben a segédek és tanoncok munkáiból rendezett a gymnásiumi tornacsarnokbnn egy igen tanulságos s a tanoncok és segédek gondos irányítására valló kiállítást. Folyó év augusztus havában pedig a .városunkban tartott országos bányászati és kohászati kiállítással kapcsolatban a helybeli önálló iparos mesterek munkáiból rendeztünk kiállítást- E kiállítással a helybeli iparosok bizonyságot tettek a városunk kisiparának fejlettségéről. Az a sok oldalról jövő elismerés, melylyel a kiállítás rendezőségét elhalmozták, erőt és bizalmat ébreszt bennünk, hogy ipari készítményeink a nagy városok kisiparával bátran kiállják a versenyt s hogy ipari produktumaink a legkényesebb igényeket is kielégítik. E kiállításon 26 önálló iparos vett részt s a fazekas tanfolyam eredményének bemutatására az agyagiparosok egy igen szépen és Ízlésesen összeállított gyűjteménnyelA kiállító iparosok némiképen való jutalmazására a debreceni Iparkamara 5 drb nagy ezüst érmet küldött ; ez érmeket a bíráló bizottság Némedi Varga Jakab mázoló, Kovács Béla kocsigyártó, Szabó Sándor lakatos, Spiczuli Károly
