Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-23 / 38. szám

1913. szeptember 23. NAGYBANYAI HÍRLAP 3. ezelőtt feltalálta és szobában használta. A 30-as évek végén egy sajátságos külsejű szekeret is ta­lált fel. Előbb háromkereküre csinálta, de ez nem mutatkozván célszerűnek, négykerekűre változtatta. A szekér alakja négyszögü volt, négyoldalú filagó- riája, fedéllel; ajtaja hátul, hogy elragadás esetén veszély nélkül lehessen belőle kilépni; tengelyei, mint a vasúti kocsiknál, a kerékkel együtt forog­tak. Télen egy kis pléhkemence volt benne, mely­nek kinyúló csőkéménye úgy füstölt mint egy kis lokomotivé. Mikor legelőször kiindult vele és végig robogott Marosvásárhely utcáin, a nép összese- reglett és megbámulta, mint valami csodát. Bőlyai Farkas 82 éves korában hunyt el 1856-ban. Sír­ját ma már nemcsak az a pónyikalmafa, amelyet végkivánságának megfelelve egy szerető kéz ülte­tett dombja tövébe, hanem díszes emlék is jelöli. Haza, becsület, kenyér. Luganóban öngyilkossá lett Alciati olasz őr­nagy, akiről kiderüli, hogy kémkedett. Ma itt fognak el egy árulót, holnap ott. Ma már szinte állandó ez a rovat és nem tudjuk, az árulók szaporodnak-e vagy az ellenkémrendszer — amelyik a kémek felfedezésével foglalkozik — lett-e oly tökéletes, hogy napról-napra fel tud fe­dezni egy kémet. Németországban most készül egy törvény, amely az árulást a legsúlyosabb büntetéssel sújtja. Ezt a példát követi Franciaország és Anglia is. A régi Rómában törvényeket hoztak és ami­kor a hazaárulás büntetését kellett volna törvénybe iktatni, kimondotta a szenátus, hogy a hazaárulás bűnét nem iktatja törvénybe, mert olyan bűn nincs. Ez volt a régi Róma. Azóta tökéletesebb lett a világ minden álla­mának törvénykönyve ; az árulás minden faját is­meri. Ez a két kép egymásmellé állítva, a legmar­kánsabban mutatja azt a rettenetes sülyedést, mely a modern államot az antiktól elválasztja. Azelőtt nem ismerték a hazaárulást és ma ez a legjövedelmezőbb foglalkozás. Bámulatos az a szervezet, amellyel a kémek működnek. És hihetetlen az a summa, amit az államok erre költenek. De a vigasztalanul szomorú momentum az, hogy ime, mennyi ember akad, aki eladja magát, áruba bocsátja a becsületét, árusítja a hazáját. A kémek aljas seregének ez a szaporodása mutatja legjobban azt a rettenetes tülekedést, hajszát, amely az életért folyik. Nincs haza, nincs becsü­let, — csak kenyér van. Élni kell, — akármilyen áron. Mindegy a kémnek, hogy azt a földet bo- csátja-e áruba, amelyen született és mindegy az is, hogy az útját véres nyomok, eladott ember­hadak jelzik. Minden mindegy — az élet egy nagy kockajáték, és az áruló azt teszi fel tétül, ami nem az övé: a más életét, a más jóvoltát. Ő csak nyerhet ezen a rettenetes játékon. És folyton nö a kémek serege. A nyomor, a fényűzés, a hiúság, a szenvedély, a könnyelmű­ség, — mind sereghajtókul szegődnek és a világ minden részébőt tódulnak ebbe a szörnyűséges seregbe. Valamikor régen az ördögről mondták, hogy lelkeket vásárol. A modern ördög cifra uniformist hord, ott ül a vezérkarok kémirodájában. És jön- nek-jönnek a jelentkező lelkek, de nem magukat árulják, hanem a hazájukat. A pénz ördöge meg­veszi őket. Ez a leghaltatlanabb horda, mert ha egy kidől, öt akad a helyébe. Mert olcsó az em­beriélek, az emberi becsülets a kenyér állandóan drágul. HÍREK. Szeptember 22. Esküvő. Dr. Varga Sándoi állami fogún, tanár vasárnap d. u. 41 /-2 órakor tartja esküvőjét Budapesten, a várban levő ág. hitv. ev. templom­ban Bohacsek Hússal. „Szatmári Est“ címen dr. Nagy Vince szatmári ügyvéd, kiválóan agilis, értékes újságíró szerkesztésében független politikai újság jelen meg Szatmár-Németiben. Előfizetési ára vidékre egész évre 12 korona, félévre 6 korona. Az első szám szombaton jelent meg magas színvonalú, változatos tartalommal. A lap hetente kétszer: szerdán és szombaton d. u. 6 órakor jelen meg. Eljegyzés. Révay Ida máramarosszigeti ál­lami tanítónőt, kit városunkhoz rokonsági kötelé­kek fűznek — eljegyezte Cindric Mihály csász. és kir. hadnagy Máramarosszigeten. Szatmári lóversenyek. A szatmárvármegyei Lóverseny Egylet most bocsátotta ki meghívóit a Szatmáron szeptember 28-án és 29-én rendezendő lóversenyre.A versenyünnepség programmja a követ­kező :27-én este 9 órakor ismerkedési estély a Pannó­niában, 28-án délután 2 órakor lóversenya lókerti ver­senypályán (vonatközlekedés a tribünig), 28-án es­te 9 órakor vacsorával kezdődő táncestély a Pan­nóniában, 29-én délután 3 órakor ügetőverseny a lókertben; 29-én este 9 órakor morzsa bál a Pan­nóniában. Telefon Nagysomkuton. Nagysomkuti tudó­sítónk irja, hogy a községben már megkezdték a a telefonhálózat elhelyezését úgy, hogy f. évi no­vember hó 1-én vármegyénk e járási székhelye bekapcsolódik a távbeszélő forgalomba. A „Darvin.“ Dr. Fülöp Zsigmond népszerű természettudományi folyóirata a most megjelent szept. 15-iki számmal érte el fenállásának első év­fordulóját. Ez alkalomból jelenti a szerkesztőség a „Darvin-könyvtár“ megindítását, melynek füze­teit az előfizetők ingyen kapják. — A folyóirat első cikke a világhírű Carrel tollából való, aki „a kötőszövetek mesterséges tényésztésével“ foglalko­zó kísérleteit ismerteti. Dr. Hillebrand Jenő „az ős­ember és a barlangkutatások“ cimen ismerteti ez utóbbiak céljait. Az „uj néptápszer“ cikk a kele­ten nagyon elterjedt szója-babról szól. Az idei londoni orvoskongresszusról alapos beszámolón kívül még egy rendkívül érdekes cikket olvasunk e számban: „az élveboncolás az ókori orvostudo­mányban“. — A kéthetenként megjelenő, gazda­gon illusztrált kitűnő folyóirat előfizetési ára a Darvin-könyvtár négy füzetével együtt fél évre 5. K. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal; Buda­pest VI Andrássy ut 60. Sorakozzunk az önkéntes tűzoltóság zászlója alá! Fölkérjük városunk fiatal­ságát, hogy karolják föl önkéntes tűzoltó- testületünk ügyét s lépjenek be működő tagokul minél előbb a testületbe. Jelent­kezni lehet Widder Péter főparancsnoknál vagy Szüts Jenő szakaszparancsnoknál. Lapzártakor vettük a ben­nünket is mélyen lesújtó hirt, hogy városunk köz- és társadalmi életének jelentékeny tényezője: Virágh Lajos, Szilágysom- lyó város nyug. főjegyzője, városunk képviselőtes­tületének lelkes, tevékeny tagja, az állami anya­könyvi hivatal h. vezetője, a Kaszinó egye­sület igazgatója, a városi takarékpénztár napi­biztosa két napi szenvedés után elhunyt. A meg­boldogultat városunk intelligens közönsége álta­lánosan Lajos bácsinak beczézte s nagy sze­retettel és tisztelettel övezte. Porig sújtott felesége, szül. P. Szathmáry Teréz, fia: Virágh Béla, a te­mesvári kir. törvényszék elnöke, kiterjedt rokon­ság s városunk egész társadalma gyászolja a de­rék embert, jó férjet, gyöngéd családapát. Megszűnt a sertészárlat. A rendőrkapitány közhírré tette, hogy a sertésvész miatt elrendelt zárlat feloldatoit. Műkedvelői előadás. A nagybányai Nép­otthon műkedvelői csoportja f. hó 27-én (szom­baton), a Lendvay-szinházteremben táncczal egybe­kötött jótékonycélu műkedvelő előadást rendez. Tóth Ede örökéletü népszínművét: A falu rosszát adják elő a következő szereposztással : Feledi Gás­pár : Miháli György; Lajos fia: Nagy János; Bo- riska leánya : Kővári Annuska; Bátki Tercsi: Lázár Irma ; Göndör Sándor: Miháli jános ; Finom Rózsi: Fülöp Miczike; Csapó gazdaember: Bencze Zol­tán ; Csapóné, Sulyokné, Tarisznyáné módos asz- szonyok : Miháli Annuska, Lupucz Mariska, Strosz Annuska; Egy öreg paraszt: Bencze Zoltán ; Me­gyei csendbiztos ; Fábián István ; Kónya, kántor- tanitó: Nagy Antal; Gonosz Pista, bakter: Kosz­tin Gergely; Gonoszné: Lupucz Mariska: Csere­bogár Jóska, szőlőpásztor: Nagy Antal : Czene, czigányprimás: Baumgartner János; Ádus, vén cimbalmos : Kővári István ; A „Makkhetes“ korcs- máros: Miháli László; Jóska, béres : Baumgartner János. Történethely: Felső-Borsodvidéke. Idő : je­lenkor. Az első és második felvonás közt egy évi időköz. Helyárak : középpáholy 8 K. oldalpáholy 6 K, kispáholy 4 K, támlaszék I—IV. sor 1.20 K, körszék V—Vili. sor 80 f, zártszék IX—XIII. sor 60 f, földszinti állóhely 40 f, karzati üfőhely 40 f, karzati állóhely 30 f, diák állóhely, földszint 30f. Jegyek előre válthatók bármely időben a következő helyeken: Bercsényi Miklós u. 15, Thököly Imre u. (Libamező) 27, Gyarmat-utca 8, Szentmiklóstér 13 és Vörösvizi-u. 19. Továbbá az előadás napján délután 3—5-ig és este 7 órától. Kezdete este pont 8 órakor. Előadás után az étteremben táncz reggelig, melyre külön jegyek váltandók a fent kijelölt helyeken 1 korona 20 fillérért személyen­ként. A táncvigalomra külön meghívó nem lesz kibocsátva. Felkéretnek az érdeklődők, hogy je­gyeiket lehetőleg előre szíveskedjenek megváltani. — Valóban pártolásra érdemes a Népotthon kulturá­lis vállalkozása s már is széles körben váltott ki eleven szimpátiát, miből következtetve nagy sikert jósolunk a derék műkedvelőknek. Betiltott búcsúk. Vármegyénk alispánja a koleraveszély miatt a lacfalusi, valamint minden más búcsút betiltott. Mozi. Veszekednünk kellene a mozi intézők­kel. De nem tesszük, csak egyszerűen tolmácsol­juk a közönség véleményét: hitvány filmek a Ga- umont-cég filmjei s jól tennék az intéző urak, ha nem kísérleteznének azokkal, hanem kizárólag a Pathé-céggel kötnének szerződést. Megírtuk mi is több ízben, hogy a Gaumont-cég darabjai tökélet­lenek, rosszul vannak rendezve, kopottak, szagga­tottak s a közönség 2 órán át nem tesz egyebet, mint boszankodik. Nos, ha ez igaz, — aminthogy igaz, — akkor nem marad egyéb hátra, mint vég­leg szakítani azzal a firmával, mely nem képes a mi közönségünket kielégíteni. Hiába, kényesek let­tünk. Elkénj eztetett a Pathé Fréres-cég. A szombati és vasárnapi előadásokról csak dicséretest mond­hatunk. Az államosítás. A kormány téli programm- jának legfontosabb részét a vármegyék államosítá­sa képezi. Egyelőre a kormánynak az ad nagy fe­ladatot, hogy mi történjék a folyó év végével, ami­kor az ország vármegyéiben lejárnak a tisztviselői mandátumok. Hir szerint a megoldás az lesz, hogy az idén is rendszeres tisztujitás tartandó; ez a tisztujitás azonban nem hat évi mandátumot biz­tosit, hanem csak annyi időre szól, ameddig életbe lép az államosítás törvénye. Az államosítást, úgy hírlik, a vármegyei árvaszékeken fogják kezdeni. Hogy hová fogják beosztani a gyámhatóságot, a bíróságok mellé, vagy a főszolgabiroságokhoz, még nincs eldöntve. Ennél a kérdésnél nagy vitára van kilátás, mert megoszlik a vármegyék véleménye^ Virágh Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents