Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-23 / 38. szám

NAGYBÁNAYAÍ HÍRLAP 1913. szeptember 23. 4. Hogy azonban épp az árvaszéken kezdik az álla­mosítást, abból arra lehet következtetni, hogy a járásbíróságok mellé osztják be őket. A közigaz­gatás államosításáról még semmiféle pozitívum nincs, A jóságos, mindenki által szeretett öreg ur, társadalmunk egyik kiváló alakja, Garlathy Kálmán nincs többé! Az elmuft héten helyeztük örök nyu­galomra a nemes férfiút, ki egy szépen megfutott életpálya után városunkban töltötte a jól megér­demelt nyugalmat. Minden előzetes betegség nél­kül, szeretett családja körében érte váratlanul a halál. Szivszélhüdés vetett véget életének. A csa­ládi gyászjelentés igy szól: Özv, Garlathy Kál­mánná Hoffmann Irma és neje. Garlathy Oszkár és neje Szabó Ida, Garlathy Elza és férje dr. Ter- ray Lajos, Garlathy Margit és férje Fischer Károly gyermekei, Greguss Klárika, Alicze, Fischer Edith Károly, Garlathy Magda unokái, valamint az ösz- szes rokonok nevében nagy és mélységes fájda­lommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen hitves, drá­ga szeretett édesapa és kedves jó nagyapa : Gar­lathy Kálmán nyug m. kir. erdőigazgató és a III. oszt. vaskorona-rend lovagja f. hó 16-án reggel í/4lO órakor váratlanul szivszélhüdésben elhalt. Szeretett halottunkat f. hó 18-án délelőtt 11 óra­kor fogjuk a róm. katli. vallás szerint, Gellért-utca 21 számú gyászháztól örök nyugalomra kikisérni. Áldott jó lelkének üdvéért pedig az engesztelő szentmise-áldozatot f. hó 19-én reggel 9 órakor fogjuk a Mindenhatónak felajánltatni. Nagybánya, 1913. szeptember hó 16. Kegyes Jézus, adj neki örök nyugodalmat! — A temetés múlt csütörtökön délelőtt 11 órakor ment végbe. A temetésen meg­jelent a kincstári erdészet és bányászat tisztikara, a városi és más állami hivatalok tiszti személyzete s nagy résztvevő közönség. Áldás Emlékére ! Legkritikusabb időpont a csecsemő éle- j tében az elválasztás. Ha az anya ez időpontban nem ismeri ki magát, a gyermek egész életén át megszenvedi azt. Vésse ezért mindenki emlékezetébe, hogy gyermekét az elválasztás pillanatától kezdve csakis a világhírű Phosphatine Falieresei szabad táplálni, mert ettől a gyermek erőssé és egészsé­gessé fejlődik és a fogzáson is könnyedén esik túl. Hajdudorog készül a püspökszentelésre. Október ötödikén a kis Hajdudorog felé fordul az ország figyelmébe. Ekkor szentelik fői ugyanis Mik- lossy Istvánt, a hajdudorogi uj magyar gör. katli: püspököt. Nagy ünnepe lesz ez az egész magyar görög katholikusságnak. Ezer számra zarándokolnak el a hívek Hajdudorogra, amely bámulatra méltó energiával kitudta vívni régi vágyának teljesülését: a magyar görög katholikus püspökség megalapí­tását. Nagyon természetes, hogy ez az imponáló törekvésű hajdumegyei község már teljesen a püs­pöki installáció fontos s nagy érdekű eseményének hatása alatt áll. Az egész Hajdudorog lelkesen készül erre a nevezetes, történelmi jelentőségű napra. A „Vasárnapi Újság“ szeptember 21-iki száma a régi Pest egyik nemsokára eltűnő törté­nete emlékéről, Pest vármegye székházáról közöl szép képeket, közli az e héten elhunyt világhírű magyar tudós arczképét, étetrajzát és egyik hátra- ramaradt czikkét, Kovács Gyulának, a budapesti tudományegyetem új rektorának arczképét, képeket a főváros uj gázgyárának építéséről, stb. Lakatos Lászlótól eredeti regényt, Színi Gyulától elbeszé­lést, Rudnyánszki Gyulától költeményt, Babits Mi- hálytöl Boccaccióról találunk czikket e számban, mely még sok egyében kívül Grazia Deledda for­dított regényének folytatását is hozza. Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkró­nikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Garlathy Kálmán. Millió ember szereti a világhírű RÉTHY cukorkát, mert rendkívül kellemes izü, a gyomrot, étvágyat és a fogakat nem rontja. Meghűlés, hurut köhögés, rekedtség ellen biztosan és gyorsan hasz­nál. 1 dohoz 60 fillér, kapható mindenütt, de csak RÉTHY-félét fogadjunk el! Postán 5 dobozt 3 koronáért franko kőid : RETHY BÉLA gyógysze­rész, Békéscsaba Elveszett f hó 21-én az utcán egy kettős fedelű női aranyóra, hosszú arany lánccal. A becsületes megtaláló jelentkezzék a rendőrkapitányi hivatalban, hol illő juta­lomban részesül. Postabélyegzők olvashatatlansága. Egyik kereskedelmi és iparkamara fölterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez, melyben rámutat a postai bélyegző lenyomatok nagy jelentőségére, különösen a peressé váló ügyekben, amikor gyak­ran perdöntő fontossága van annak, hogy hol és mikor adatott fel a vitában szereplő üzleti levél. A miniszter méltányolva a kamara okfejtését, intézke­dett aziránt, hogy a postahivatalok a feladott és érkezett leveleket szigorú eljárás, sőt érzékeny bir­ság terhe alatt olvasható bélyegző lenyomahrkkal lássák el. Előléptetés. Balezer György főgimnáziumi tanárt a vallás és közoktatásügyi miniszter a Vili. fizetési osztályba léptette elő. 4 ligeti térzene. Minthogy a bányász-ze­nekar karmesterének családi ügyben el kellett u- taznia, a Széchenyi-ligetben többé ez évben térze­nét nem tartanak. A legközelebbi térzene tehát már csak 1914 május havában fog bennünket gyönyör­ködtetni. A selmeci Bursch-dalok. Mikor Révai Károly „Bursch-dalok“ cimü füzete megjelent, több oldalról az az óhaj nyilvánult meg, hogy a a szépséges bányász-dalok dallamait is össze kell gyűjteni és közzétenni. Nagyágon (Erdélyben) akadt egy zenész, ki fáradságot nem ismerve össze­gyűjtötte a dallamokat és Révai szövegére férfi énekkarra, zongorára és cimbalomra átírta s most csekély két korona árban közrebocsátotta. Aki érdeklődik a bányász-énekek iránt, a_ forduljon a zeneszerzőhöz, Habanek Istvánhoz Nagyágra (Déva mellett.) vagy pedig egyszerűen rendelje meg Kovács Gyula itteni könyvkereskedőnél, kinél szintén kapható lesz. A társadalmi állás hivatottsága. Paraszt közmondás, hogy a kinek az Isten hivatalt ad, eszet is ad hozzá! Ez alapon meg kell engednünk, hogy kiki hiven be tudja tölteni állását, a mire vállalkozott, ha becsületes törekvéssel és egészsé­ges ambícióval van eltelve. Ezzel szemben az is igaz, hogy emelkedettebb felfogás és inteljgensebb meggyőzödés szerint nem a hivatal adja a tekin­télyt, de az egyén kölcsönözi a hivatal méltósá­gát és értékét! Tapintatlan boltás tehát s ha szán­dékos, a mit fel se tételezünk, úgy elvakult ellen­szenv, hogy a „Nagybányában“ é. m. nyilván Rónai Gézára czélozva azzal is tömöríti a tűzoltó­ság zászlója alá az önkénteseket: „Ez ideig az volt az örökös pánasz, hogy nem volt ember, a ki hivatott volna a zászlót már társa­dalmi állásánál fogva is kezébe venni /“ — A ki jó ügyhöz méltó buzgalommal és tisztességes fá- ' radozással töltött be hosszú ideig egy terhes ál­lást, a kit fenevad módjára űztek ki becsülettel betöltött állásaiból, kibírja még a hasonló táma­dásokat is, aminők az é. m. — éi; ám bizonnyal akad még társadalmunkban egy-két ember, a ki­nek figyelmét ez a hajsza nem kerüli el 1 Ha pe­dig akad még néhány ilyen ember, helyesnek fog­ja a mi szerény megjegyzésünket találni, hogy a ki még manapság is a társadalmi állás szerint méri a becsületes munka értékét, az nem érett meg arra, hogy írásait üres és átgondolatlan frázisnál egyébbnek tekintsük! Értesítés. Értesítem a n. é. hölgykö­zönséget, hogy Nagybányán, Tóthfalusi-ut 18. szám alatt több év óta fennálló varro­dámban a legújabb divat szerint a kénye­sebb igényeket is kielégítő női ruhákat készítek mérsékeltebb árban. Kérem a t. hölgyközönség b. pártfogását. Tisztelettel: Papfy Aurélia. Arc-szeplőkréme. A nyár meghozza a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel? Ez okból szüksé­gesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“, mely­nek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. Egyről-másról. Szeretném a „Szamos“ szerkesztőjének a múlt napokban megjelent „Bátor ember“ cimü elmefuttatását szóról-szóra leközölni, hogy abból én is, te is, ö is, mindnyájan okuljunk. Nagy do­logról is van abban a kis cikkecskében szó! Vál- tóaláirásról! Hány ekzisztencia tört le az élet utján amiatt, hogy a nevét aláírta egy kis sárgás-szinü papirosra, melynek ára 10 fillértől kezdve sok-sok korona. Mi a váltó aláírás ? Nem egyéb, mint egy kis szí­vesség, — mondják azok, kik pénzre utaznak ; halálos veszedelem ! — mondják mások, kik is­merik az élet fertőit, az emberek csalfaságát, a lé­hák és könnyelműek mindennapi trükkjét, mellyel a becsületes és dolgos emberek ekzisztenciáját ássák alá. S ha még csak egy embert nyomorítana meg a váltó ! De vele bukik a mélységbe a nő és a gyermek is, a családnak minden tagja ! Istenben boldogult nagyhírű és tudós pro­fesszorom, Dr. Meltzl Hugó, kitől a német irodal­mat hallgattam az egyetemen, — egyszer „Der Wechselschuldner“ cimü elbeszélést olvastatta ve­lünk s le is fordittatta magyarra. Most is, — majd 40 év után, — fülembe cseng mondása: „Ne ta­nulják meg uraim, hogy mi a váltóadósság 1 Ha rajtam állana, kitiltanám azt a szót az iskolai tan­könyvekből.“ Nem tudom fogott-e a jó tanács minden hallgatóján, de azt az egyet tudom, hogy, én egész életemben irtóztam a váltótól s csak két­szer kerültem abba a helyzetbe, hogy váltót írtam és írattam alá; akkor is csak kisebb összegről. De az is elmúlt veszedelem nélkül s akkor erős fogadást tettem, hogy soha többé se’ alá nem i- rok, se’ alá nem iratok. Azt mondja Dénes Sán­dor, hogy nagy bátorság kell ahhoz. Igazat adok neki. Könnyebb megostromolni Drinápoly faláit, mint egy váltó-aláirást megtagadni. Pedig eszünk­be kellene jutnia, hogy a váltóbeli kamatfizetés | nem egyéb, mint a kisajátított ember szorult hely­zetének bűnös kihasználása, ami merőben erősza­kon alapszik. Van egy német közmondás, mely igy hangzik : I Váltón szerzett pénz és becsület nem fémek meg | egy zsákba. Ismét visszatérek a „Szamos cikkére, mely­ben az iró egy, a váltóaláirással pórul járt ember szájába a következő kifakadást adja : „Ezután még az atyaunstennek sem irok alá váltót!“ Én ezt í nem mondanám, mert a Mindenható ur istennek, j már születésünk alkalmával váltót irtunk alá s j meg is kell neki fizessük tartozásunkat az életünk- | kel. De azt igenis fogadhatjuk, hogy embernek

Next

/
Thumbnails
Contents