Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-16 / 37. szám
' VI. évfolyam. Nagybánya, 1913. szeptember 16. AGTBANVAI TÁRSADALMI SS SZÉPIRODALMI HIETILAF1. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. 'Juj*'*' előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona’ negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8 — 12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJ TAS NAGY SÁBOÍl. Főmunkatárs ; RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség:: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház) -----hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ----------------Tá rsadalmi korlátok. A világ rendjét vizsgálva, tán a legkülönösebbnek tarthatjuk azt, hogy némely ember legnagyobb érdeme abban nyilvánul, hogy ezt a világot becses megjelenésével megtisztelte. Ezért az érdemért aztán busásan szedi a jutalmat. Az első hely mindenütt őt illeti, habár nem dolgozik, sőt ellenkezőleg: lopja az Isten napját, főleg pedig az éjjelét, azért mégis csak ő a leghivatottabb erkölcs- biró, mert — született! Ez az egy tény elegendő jogcím arra, hogy egy egész életet áthenyélhessen s a jogok tálából a legnagyobb kanállal meríthessen. Van vagyona, tekintélye és embertársai közül még a leg- önnézetesebbekek is meghajolnak eiőtte. Némi önmegtagadásunkba kerül, hogy itt ki ne színezzük azt az ellentétet, mely a született ur és a törekvő, becsületes, szorgalmas ember élete közt oly kihivóan mutatkozik. Ám ez nem lévén célja cikkünknek, ezúttal csak konstatálni akarjuk, mily különféle az emberek éieíküzdelme: egyik sima utón teher nélkül sétál, a másik teher alatt görnyed és csak kinnal-baj- jal haladhat göröngyös sikátorokon. De mégis van ezen különbségben valami, ami az alsóbbranguakat kiengeszteli sorsukkal. A munka öröme s munka után a jól teljesített kötelesség tudata gyönyörködteti a lelket és meggyőzi őket arról, hogy nem élnek hiába. Ott a sivár tunyaság elsenyveszti, el- tompitja s vásottá teszi a kedélyt, emitt a munka buzgalma, a törekvés becsületessége mindig uj és friss tápot nyújt az alkotni vágyásnak. De ezen kívül még az a ke- csegtetés is emeli a lelket, hogy munka révén a megérdemelt jutalomhoz jutunk, mely jutalom nemcsak a munka díjazásából, hanem a társadalmi állás emelkedé- l séből áll. Ám a társadalmi előrehaladásnak határt szab a társadalmi előítélet! A legutóbbi évtizedek ugyan sok társadalmi korlátot döntöttek le, de nem mindegyiket. Vannak még mindig rangok és állások, melyekhez közönséges halandók nem juthatnak. Utjo- kat állják a kasztrendszer maradványai, melyek a különféle ranguak minden külső érintkezése dacára tényleg mégis elkülönítik egymástól a társadalmi osztályokat. És se munka, se törekvés, se tudomány, se semminemű egyéni kiválóság nem teheti jóvá azt a hibát, melyet : Ihletésünk elté- vesztésével elkövettünk. De amire nem képes a legnagyobb tehetség, azt játszi szerrel elvégzi a szerelem. Csak lapozgatni kell Európa legmagasabb arisztokráciájának legutóbbi krónikájában, — oly érdekes fejezetekre akadunk, minőket gyermekmesék legmerészebb fantáziája sem gondol ki. Ez a krónika tanúja a kasztrendszer korhadtságának. Íme! regény lesz az életből. Az etikett nem parancsol már a szívnek, hanem megfordítva ... A hatalom, az erőszak nem győzi le a szív vonzódását, mert a szerelem győz: legyőzi a legnaA „NAGYBÁNYAI NIRLAP“ TÁRCÁJA Heine dalok. /. Akármit mondnak, — gonosz a világ! Úrrá lettek az emberi hibák; Növény vagy állat egymást csalja meg $ hazudnak mint az élő emberek. Én nem hiszem, hogy szűz a liliom, Mert pillangópár dorbézolt azon, Hófehér szirmát csókkal illeték S ártatlanságát azzal megtörék. Az ibolya szerénysége is kétes; Sok szó férhetne régi jó híréhez. Ha kelyhébe egy szellöcske suhan : Már vágyat érez szive titkosan. A csalogány dalában kétkedem: Nincs abban semmi tiszta érzelem. Csak sir, trillázik, túlhajtja a bút S a hanglétrákon össze-vissza fut. Ej! nincs igazság sehol e világon! A hűség se’ más csak egy színes álom. Bár farkcsóválva jár most is az eb, De a hűsége végleg oda lett! . , . II. Barátok jöttek jó tanácsot osztva, Dicsértek úgy, hogy nem volt vége-hossza; Azt mondták: csak várjak türelmesen, Mert pártfogásban hiány nem leszen, S ez alatt, az ö pártfogásuk mellett, Nekem örökké csak éheznem kellett-, Míg végre bátran egy hős állt elém És derekasan lelket vert belém. Remek fiú volt, mert jól laktatott! Nem is feledem, amíg meghalok. Meg is csókolnám, ámde nem lehet, Mert magam vagyok e derék gyerek! III. Fagyasztó néma éjszakában Az erdőt panaszszóvui jártam Fölriadoztak álmukból a fák És részvétül fejüket ingaták. Fordította: Révai Károly. A győzedelmes kántor. Irta: Török Teofil. Virágillatos nyár dereka van. Mezők, hegyek tele vannak terméssel, mindenfelé bőség, égi áldás mutatkozik: olyan kedves vonzó a vidék. E szép nyári napon dél után együtt mentek ki a szőlőbe Dömötör a falu legelső gazdája és Ferke a kántor. Komák voltak, a kántor két árván maradt gyermeke után, egyébként Dömötör is özvegy volt és egyetlen nagy kincse vala Rózsika a falu legszebb leánya. Közömbös dolgokról beszélgetve elértek Dömötör szőlőjéhez. Most ő volt a soros. Úgy szoktak tenni, hogy ráérő napokon meginvitálták egymást egy kis barátságos mulatozásra és beszélgetésre. Először körüljárták a szőlőt, — jó gazda ezt elengedhetetlen kötelességének tartja, — aztán helyet foglaltak a pince előtt viruló két hatalmas diófa alatt, a földbe erősített asztalka mellett. Dömötör kirakta a hozott ozsonnát, majd jó bort hozott a pincéből, ettek, ittak s megkezdődött a beszélgetés. — Azt hallottam Ferke koma, hogy maga megakar nősülni. Árjegyzéket kívánatra küld a üszódi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurotos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyitve • kitűnő italt szolgáltat. # A A AA AA Kapható mindenhol.
