Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-09 / 36. szám

NAGYBÁNAYAI HÍRLAP 1913. szeptember 9. ikára helyezte át, úgy, hogy az összes katolikus templomokban e napon ülik Szent István király emlékét, s csakis nálunk, Magyarországon régibb szokás alapján tartják az ünnepet augusztus 20-án. A török hódoltság ideje alatt a budavári koronázó Mátyástemplom volt éppen a török basák és a török világ fömecsetje s ennek a körülménynek köszöni a templom tönmaradását, mert mig min­den más templomot összeomlani engedtek a hó­dítók, addig ezt a templomot, melyet sajátjuknak tekintettek, mindig kellőképpen gondozták s tata­rozták. E száznegyvenöt évig tartott hódoltsági időszakból még fönmaradt a török följegyzések alapján a templom akkori török papjainak és al­kalmazottjainak teljes névsora, sőt még járandó­ságaik is föl vannak jegyezve pontosan. Meghívó. Az Északkeleti Vármegyei Szövet­kezetek Szövetsége,“ mint az országos Központi Hitelszövetkezet tagja, 1913. évi szeptember hó 10-én Nagybányán, a Lendvay-szinházban délelőtt 10 órakor évi rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok értelmében ezennel meg­hivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegy­zőkönyv hitelesítésére 2 tag kijelölése 3. Jelentés j a „Szövetség“ és kötelékébe tartozó szövetkezetek 1912. évi működéséről. 4. A „Szövetség száma­dásaira vonatkozó számvizsgáló bizottság jelentése s ennek alapján a felmentvény megadása 5. Felol­vasás a szövetkezetek életéből. Tartja: Básti László g. k. lelkész, a Szatmárhegyi Fogyasztási Szövet­kezet elnöke. 6. Felolvasás. „Bús az idő, bús az ország maga is.“ Irta: FerencziJános, a Szatmári ipari Hitelszövetkezet elnöke. 7. Szabad előadás. Tartja: Szabó Lajos r. k. lelkész, a Királyházai Hitelszövetkezet könyvelője. 8. Óhajtások az Or­szágos Központtal szemben. Bevezeti: Széli György ev. ref esperes-lelkész, az Avasujvárosi Hitelszö­vetkezet elnöke 9. Esetleges indítványok. Kelt Szatmáron, 1913. év augusztus hó 15-én György Endre s. k. elnök. Siralmak a postáról. Megszoktad jámbor halandó, aki kénytelen vagy a magyar királyi pos­ta nagyszerű intézményét igénybevenni, — hogy mennyi izzadásba, naplopásba kerül, mig valami postaküldeményt feladnod sikerül; megszoktad a kínos várakozást a görcsös postaablakok előtt, a nyári melegben s a téli hőségben (lévén akkor a „hivatalos helyiség“ kegyetlenül befütve); beletö­rődtél abba is, hogy a kért bélyeget 3—4 darab­ban adják neked. — Te mindezt (hogy többet ne említsek) tűrted szótlanul, talán elmélkedve arról a"szép angol közmondásról, hogy „az idő pénz“... A napokban még különösebb, szokatlan dolog tör­tént : a postán nem leheteti bélyeget kapni. — Mond­ják meg kérem, hol keressen az ember bélyeget, ha nem a postán ? Az üzletekben mikor van, mikor nincs : inkább elfárad az ember a postáig, onnan meg elutasítják: „Nincs bélyeg, tessék Marosánékhoz menni!“ — Ha igy megy a világ sorja, maholnap majd nem lehet kapni a moziban mozijegyet, a nagytrafikban dohányt, a vízvezetékben vizet, Nagy­bányán gyümölcsöt, a szerkesztőségben rossz verset és igy tovább. Csak ezt akartam mondani. — Egy a sok közül. Térzene. A mai térzene a ligetben d. u. 5. órakor veszi kezdetét. Változás a minorita rendházban. Dr. La­katos Ottó tartományi főnök Dr. Czaich Gilbert nagybányai házfőnököt — saját kérelmére, — Ko­lozsvárra helyezte át. Helyébe Zárkövy Bonifác szegedi házfönök jön. Estély. Holnap, szerdán este az istván- szálloban malacpörkölt, vagy malac pecsenye és turós-csusza kerül felszolgálásra. Egy teríték ára 1 K 60 fillér. A Sportklubból A sportclubb vezetősége ezúton értesíti az egylet tagjait, hogy Uj Gyula tanár csütörtökön (szept 11) d. u. 6 órakor meg­kezdi a torna és vivóórák tartását. Vármegyei közgyűlés. Rendkívüli várme­gyei közgyűlésre bocsáttatott ki a következő meg­hívó: A th. bizottság tagjait értesítem, hogy a bel­ügyminiszter az 1913. évre már megszavazott 1% rendes és 3% rendkívüli pótadónak a tisztviselői nyugdíj alap javára és 1 o/0 rendes pótadónak a közművelődési pótadóalap javára újból leendő tár­gyalását elrendelte s igy az 1913. évi szeptember hó 18-án tartandó rendkívüli közgyűlés ez ügyben határozni hivatva lesz, tehát 1 és VWo rendes pót­adónak a tisztviselői nyugdíjalap javára. 3/Wo ren- dés pótadónak közművelődési alap javára, 3<>/o rend­kívüli pótadónak a tisztviselői nyugdij-alap javára leendő kivetése iránt névszerinti szavazás utján kell határozni. Nagykároly, 1913. szép. 1. Ilosvay Ala­dár, alispán Veszett macska garázdálkodása. Múlt szombaton a Kereszthegyen egy veszett macska meg­marta Balázs János tanulót és Fallenberg Jenő új­ságárust, Petrusán György rendőrt pedig össze karmolta, mig végre Gönczi bányász házánál ár­talmatlanná tették. A városi állatorvos fölboncolta a macskát és kétségenkivül konstatálta a veszett­séget. A megmartakat azonnal fölszántották Bu­dapestre, a Pasteur intézetbe. A rendőrkapitány 30 napi szigorú zárlatot rendelt el kutyák- és macskákra s dobszóval is kihirdették, hogy minden kóbor kutya és macska ki fog irtatni. Értesítés. Értesitem a n. é. hölgykö­zönséget, hogy Nagybányán, Tóthfalusi-ut 18. szám alatt több év óta fennálló varro­dámban a legújabb divat szerint a kénye­sebb igényeket is kielégítő női ruhákat készítek mérsékeltebb árban. Kérem a t. hölgyközönség b. pártfogását. Tisztelettel: Papfy Aurélia. A máriapócsi btLsu betiltása. A vesze­delmesen föllépő kolerajárvány miatt Szabolcsvár- megye alispánja betiltotta a máriapócsi búcsút. Üdvös dolognak tartanók, ha a környékünkön szokásos búcsúkat is betiltaná a mi alispánunk, nehogy a járvány kiütése igy is elősegittessék. A világ számokban. A világ területe 136.1 millió km2, mely az öt világrész és hozzátartozó szigetek között a következőleg oszlik meg: Ázsia 44.1, Amerika 42, Afrika 30, Európa 10, és Auszt­rália 9 millió km2. Ázsiának nemcsak területe, de lakossága is a legnagyobb: 885 millió, utána jön Európa 400 millió, azután Amerika 146 millió és végül Ausztrália a csekély 6 1h milliójával. Leg­nagyobb a népsűrűség Európában, hol 40 ember esik egy km2-re, de persze általában véve. Orszá­gok szerint, tekintetbe véve a gyarmatok lakossá­gát, a következőleg oszlik meg a lakosság: Brit birodalom 403, China 350, Orosz 152, Egyesült­államok 98, Franciaország 81, Német bírod. 78, Japán (Koreával) 62, Ausztria-Magyarország 51, Hollandia 44, Törökország 38 (?), Olaszország 36 millió és stb. A világvárosok közt London vezet, melynek lakossága túlhaladja a 7 milliót. New- nyorkban 4 millión felül, Párisban közel az 3 mil­lióhoz vannak; Chicago 2,049.00. Berlin 2,040.000, Bécs 2,000.000, Pétervár 1,429.000. Hasonlóan túl vannak a millión Tokió, Konstantinápoly, Peking, Philadelphia, Moszkva. A föld legmagasabb pontja a Mont Everest (Ázsia), mely 8840 m., azután A- roncogna (Amerika), mely 7040 m. magas, a Ki- limdsaro (Afrika) 6010 m. Az Európában levő Mont Blanc 4810 m. A leghosszabb folyó a 6040 km. hosszúságú Nílus (Afrika), utána jön az Amazon (Amerika) 5500 km., Jeniszei (Ázsia) 5500 km., Volga (Oroszország) 3401 km. A legnagyobb a Csendes óceán (170 millió km.], utána következik az Indiai óceán és csak azután az Atlanti óceán. A városi adóhivatal takarítása. Panaszos levelet kaptunk városunk egyik tekintélyes lakójá­tól, hogy a városi adóhivatali szobák évek óta nincsenek meszelve, takarítva s igy valóságos ko­lera-fészkekké válnak. A panaszos levelet éppen kiadni szándékoztunk, amikor meggyőződtünk róla, hogy a kérdéses hivatalos helyiségeket alapos ta­karítás alá venni rendelte polgármesterünk. Hol van a legtöbb villámcsapás ? Blake angol tudós egy természettudományi folyóiratban a villámcsapásról cikkezik. Kimutatja, hogy Ang­liában igen kevés ember hall meg villámcsapás következtében ; évenkint átlag 12.4, úgy hogy egy millió lakosra csak 0.36 villámcsapás általi halál­eset jut. Viszont a legnagyobb a halált okozó vil­lámcsapások száma Magyarországon, ahol 16 ha­láleset jut egy millió lakosra. Utána következnek az Egyesült-Államok, ahol 10 villámcsapás általi haláleset jut egy millió lakosra és ugyanilyen az arány Stájerországban és Karinthiában is. Kisebb arányszámokkal szerepelnek Poroszország 4.4, Franciaország 2, Svédország 2 és Belgium 2 vil­lámcsapás által okozott halálesettel. Halálozás. A tiszteletreméltó Olsavszky csa­ládot súlyos gyászeset érte. Olsavszky Gyula dr. nagysomkuti tekintélyes ügyvédnek Endre nevű jogász fia a napokban szivén lőtte magát s egy órai kínlódás után elhunyt. Hogy mi vitte az élet­erős fiatalembert a halálba, arról többféle verzió kering; a sajtónak azonban nem feladata, hogy családi drámákat szellőztessen s azzal is tetézze a család mélységes fájdalmát. Úgyis megdöbbentő, hogy a XX-ik század fiatalsága egy szappanbubo­rékért, e^y gyermekes képzelt szerelemért kioltja életét és soha be nem heggedő sebet ejt a sze­rencsétlen szülök szivén. A kiadott családi gyász- jelentés igy szól : „Mérhetetlen fájdalommal, de Isten akaratán megnyugodva tudatjuk, hogy forrón szeretett gyermekünk Olsavszky Endre, folyó hó 3-án, ifjú életének legszebb korában, 20-ik életé­vében váratlanul elhunyt. Temetése a róni. kath. egyház szertartása szerint, f hó 4-én d. u. 2 ó- rakor lesz a szülői házból. Az engesztelő szent mise-áldozatot folyó hó 5-én reggel 8 órakor a- jánljuk szeretett halottunk lelki nyugalmáért. Nyu­godjék békében! Nagysomkut, 1913. szeptember 3-án. Bánatos szülői és a nagykiterjedésű rokonság. A tanítók magánfoglalkozása. Szükséges­sé vált, hogy a tanítók magánfoglalkozását is el­lenőrizze valamely formában a tanügyi hatóság. Nem azért, hogy a magánfoglalkozások üzésében okvetlen megakadályozza a tanítókat, hanem hogy nem hanyagolják-e el emiatt tanítói kötelességüket. Evégből most elrendelte a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy a tanítók tartoznak a tanfelügye­lőnek bejelenteni esetleges mellékfoglalkozásukat. Természetesen a tanfelügyelőnek meg van az a joga, hogy a mellékfoglalkozás megszorítása érde­kében a miniszternek előterjesztést tehessen. A „Vasárnapi Újság“ szeptember 7-iki száma szövegben és illusztrációkban egyaránt dús tartalommal jelent meg. Lakatos László eredeti és Grazia Deledda fordított regényeinek folytatólagos közlése mellett elbeszélést is közöl Szemere Györgytől. Költeményt Koroda Pától. Érdekes köz­leményeket találunk még e számban a Nagy Lajos király korabeli nagyszombati emlékekről, a ten­geralatti fényképezésről, a római ghettóról, a ma­gyarországi földrengésekről, stb, s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték. stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivata­lában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4 sz.) Ugya­nitt megrendelhető „Képes Néplap,“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Anyakönyvi közlemények. A helybeli áll. anyakönyvi hivatalnál e hó 1-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Aug. 26. Pap Kálmán nyug. csen­dőrőrmesternek „Mária Ilona“, szept. 1. Pusztai Erzsébet napszámosnak „Mária“, szept. 4. Kind^

Next

/
Thumbnails
Contents