Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-09 / 36. szám

U

1913. szeptember 9.

NAGYBÁNYAI HÍRLAP

5.

János bányamunkásnak halvaszületett fiú, szept. 5. Ile János bányamunkásnak „Mária“ nevű gyermeke.

Elhaltak: Pájer Mátyás kőmüvessegéd, rkath. 27 éves, tüdővészben; szept. 6. Kiel Aurel rkath. 11 hónapos, gyermekmenhelyi gondozott, tüdőlobban.

Házasságot kötöttek: Brebán László bányamunkás és Rusorán Mária szobaleány, nagybányai; Lábos Péter Pál lakatossegéd és Brosch Juliánná Mária varrónő, nagybányai; Nagy Lajos bányamunkás, nagybányai és Nagy Magdolna varrónő zazari; Marosán Mihály bányamunkás és Árgyilán Rozália szolgáló, nagybányai; Smitko György cipészsegéd és Szaszarán Erzsébet nagybányai lakosok.

Kihirdetés alatt állanak: Románcsin Demeter napszámos és Sztáronszki Mária napszámos, nagybánya-kőbányatelepi lakosok.

Arc-szeplőbréme.

A nyár meghozza a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“, melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek.

Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér.

II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán.

Egyről-másról.

Kolosszális sztrájk hírét hozzák a németországi lapok. Ilyen nem volt több a világon és úgy hisszük, nem is lesz! Hallatlan, merész gondolatra vetemedtek a német asszonyok. Mert hát asszonyi sztrájkról van szó. Ugyanis a német szociálisták szörnyű ellenségei a militárizmusnak. Az oknélküli fegyverkezés, a háborúk borzalmai, s ebből kifolyólag a gazdasági válságok megérlelték a német asszonyokban azt a rendkívüli gondolatot, hogy valamit tenni kell a katonáskodás ellen. Erre csak egy mód van, amibe Vilmos császár nem szólhat bele: nem szülnek több gyermeket! Ha pedig nincs gyermek, nem lesz katona sem! Ördögi gondolat! Kifogy a fiatalság, mint aszály idején a forrás vize ; meddőségre kárhoztatják magukat az asszonyi szivek csak azért, hogy ne legyen a császárnak többé hadserege. Rettentő még elgondolni is, hogy egy nemzet öngyilkos legyen ilyen ördögi módon! Szerencsére nem minden asszony fog csatlakozni a meddők pártjához. Sőt! Mint a lapok Írják, a leányok közt mozgalom indult meg, hogy küldöttséget menesszenek a császárhoz, mely küldöttség azt a própoziciót tenné a felségnek: ha a császár gondoskodik férjekről, ők szállítanak annak idején újoncot, amennyire szüksége lesz. A császárnak pedig van férjnek való gárda ezrede s igy újoncban sem lesz hiánya neki vagy utódjának.

*

* *

Sokszor irtunk már az „öregségről.“ Hiába, áktuális téma s holtig lehet arról beszélni. Különösen abban az irányban, hogy miként lehetne az öregség ellen harcolni ? S ha mégis beállít, — miként lehetne meghosszabbítani? Már ezelőtt 100 esztendővel törték a fejőket a — kalendárium csinálok e fontos témán. íme az 1813-iki esztendőben megjelent naptár mit ir az öregségről ? Szószerint az akkori helyesírással ezt irta egy tudós;

„Öregségben fogy ugyan az élettehetség s mind a testi, mind a szellemi képzőerő jobban-job- ban visszavonul; mindazonáltal nagyon csalódnék, ki azt hinné, hogy az öreg mindig nagyon gyenge és hogy betegségeit mindenkor a gyengeség jelleme kiséri. Legszokottabb nyavaljájok az öregeknek a szélütés. Az öregek diétája nagy fontosságú. Minél inkább gyengülünk, annál jobban meg kell testünket próbálnunk s a mi neki hasznos vagy ártalmas, rendes diétával figyelemben tartani. Helyes időben aludjunk és ébredjünk: a világosságtól és levegőtől el ne szokjunk; könnyen emészthető ételeket és több levest mint vastagételt, szeszes italokat pedig mérsékkel fogyasszunk. A testnek és egyes tagoknak lágymeleg vízzel mosása, hetenkint egyszer meleg fürdő, 25—26° R. me- legségü. Őrizkedés a heves testi mozgástól, szenvedelmektől és lelkierőlködéstől, valamint a más nemmel való érintkezéstől. Ovakodás az édes bortól és a keserű sertől mert ezek a szélütést nagyon elősegítik. Társalkodjunk gyermekekkel s hajunkat — ha még van, — jószagu erős olajokkal kenegessük, igyunk naponként nádmézes vizet, gondolkodjunk igazi vallásosan és vidor hangulattal. Ezek a régulák tartják meg az öreget épen és meghosszabbítják életét.“

Mind szép és pompás utasítás az öregek részére 1 Csak az a 100 év előtti tudós egy pontot hibázott el; azt tudniillik hogy mitől őrizkedjünk? Egyet bátran kihagyhatott volna azokból, mert azt úgy sem lehet betartani. Mert ha nem lehet, hát nem lehet 1

BÁNYÁSZAT.

.. - ■ ■ =zQ

BÁNYÁSZATI HÍREK.

Kinevezés. A. m. kir. pénzügyminiszter Weisz Lajos címzetes bányakapitányt, az iglói m. kir. bányakapitánysághoz bányakapitánnyá nevezte ki.

Halálozás. Kurovszky Zsigmond m. kir. főbányatanácsos, a zalatnai m. kir. főbányahivatal főnöke hosszas szenvedés után, folyó hó 5-én elhunyt. A megboldogult a nagybányi bányakerületben is szolgált, a hová rokoni kötelékek is csatolták. Áldás emlékére 1

A világ aranytermelése egykor és ma. William Jacob angol nemzetgazdasági iró száz évvel ezelőtt gondos kutatás után megállapította, hogy Amerika fölfedezése idején a világ összes aranya és ezüstje nem volt több körülbelül 850— 900 millió koronánál a mai érték szeiint. A múlt évben a világon csupán aranyat 2330 millió korona értéküt termeltek, vagyis majdnem háromszorta többet, mint a mennyi arany és ezüst volt a világon Kolumbusz idejéig. (1492). Az aranynak ilyen nagy mennyiségben való bányászata csupán a legújabb kor kezdetétől datálódik és pedig a múlt század közepétől, a mikor a kaliforniai és ausztráliai aranymezőket felfedezték, 1850-ben az évi termelés csak ötven millió korona volt, 1855-ben száz millió, 1870-ben kétszáz millió, 1885-ben háromszáz millió, 1900-ban négyszáz millió. Miután mind a kaliforniai, mind az ausztráliai telepek kezdenek kimerülni, az aranytermelés növekedése ma már nem oly rohamos, mint ezelőtt. Amerika fölfedezésétől napjainkig a világon termelt összes arany értéke 70.000 millió koronára becsülhető, a mit ha szétosztanának a földön, minden emberre mintegy ötven korona jutna. Kétségtelen, hogy az aranytermelésben sztagnálás vagy éppen visszaesés belátható időn belül nem következik el és igy fölmerül a kérdés, hogyan fog festeni a világ például 5—600 év múlva, amikor már 4—500 000 millió korona értékű arany halmozódik össze?

Elvezették a földgázt Aranyosgyéresig. A kolozsvári földgázi kirendeltség jelentése szerint a kissármás — tordai földgázvezeték szakaszának egyrésze már kiépült, A vezetéket a Kissármástól hatvan kilométer távolságra levő Aranyosgyéresig elvezették. A vezetéket mindenütt az országút mentén sikerült elhelyezni, mintegy 60—80 centiméteres mélységben. Aranyosgyéresen a földgázt fűtési s világítási célokra használják föl; a fogyasztók köbméterenként három fillérért kapják. Innen Tordára, onnan pedig Marosujvárra vezetik el a gázt. Tordán, mint ismeretes, szódagyár létesül, melyet földgázzal tartanak üzemben, e mellett a szódagyár sószükségletének fedezéséhez a sóbányászatot is intenzivebben kell folytatni. Az eddigi termelt 24 ezer métermázsa helyett ezentúl évi 124 ezer métermázsa sót fognak bányászni. E mellett földgáz üzemet fog nyerni a létesítendő cement és üveggyár és más több tordai ipartelep is.

(Nyilttér.*)

Szives tudomásul.

Rusorán Józsefnek ellenem a helybeli kir. Járásbíróságnál 1913. B. II. 699. sz-a. sikkasztás vétsége miatt indított ügyben a bíróság engem jogerősen felmentett. Rusorán József ellen a megtorló lépéseket ügyvédem utján megtettem.

Bakcsy József.

* E rovatban közlőitekért nem vállal felelőséget a szerk.

Felelős szerkesztő: dr A jtai Nagy Gábor.

Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda.

1312—1913. vh. szám.

Árverési hirdetmény.

A budapesti királyi törvényszéknek 1913. évi 33639. számú végrehajtást rendelő végzése következtében, „Emília gőzmalom Weinberger Jakab és fia érdekében alulírottnál névszerint is megtudható adós ellen 1913. évi junius hó 10-ik napján foganatosított végrehajtás jogerőre emelkedvén; a 275 K 40 fillér tőke, és pedig 153 K után 1912. juluis 9-től és 122 K 40 fillér után 1912. évi szeptember hó 25. napjától számítandó 5% kamata, 198 kor. 13 fillér eddig megállapított s az ezután felmerülendő költségekből álló követelésnek behajtása végett, a biróilag felülfoglalt 1174 koronára becsült lovak, szekér, bútorok, varrógépből álló ingóságokat Nagybányán, Fazekas-utca 2. sz. alatt 1913. évi szeptember hó 15-ik napján délután 2 órakor készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alól is nyilvánosan elárverezem. Szatmári ált. bank rt. 100 K tőke s jár. iránti követelésének behajtása végett is.

A kir. járásbíróság kiküldő végzésének száma

1913. V. 757.

Nagybánya, 1913. évi augusztus 26. napján.

BERNHARDT ADOLF, kir. bii. végrehajtó.

4400—1913. tkvi. sz.

Árverési hirdetmény kivonat.

A nagybányai kir járásbíróság, mint tkvi. hatóság közhírré teszi, hogy Dr. Nagy Gábor nagybányai lakos ügyvéd által képviselt Máxin Lászlóné szül. Boré Mária végrehajtatónak Armás Pentele farkasaszói lakos végrehajtást szenvedő elleni 22 K. 30 f. tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék a nagybányai kir. járásbíróság területén levő a farkasaszói 169. sz. betétben A. 1. sorszám 876. hrsz. alatt felvett ingatlan 544 korona kikiáltási árban, az ugyanezen betétben -j 2. sorsz. 946. hrsz. alatt lelvett ingatlan 22 Korona kikiáltási árban, az ugyancsak e betétben -f- 3. sorszám 1160. hrsz. alatt felvett ingatlan 32 korona kikiáltási árban, s végül a farkasaszöi 170. sz. betétben A. -|- 3. sorsz. 875. hrsz. alatt felvett ingatlanból vhjtást szenvedőt illető 3A-ed részre az árverést 201 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan 1913-ik évi december hó 2=ik napján délelőtt 10 órájakor Farkasaszó községházánál megfar-