Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-22 / 29. szám
Nagybánya, 1913. julius 22. 29\szám Vi. évfolyam. MMI TÁRSADALMI ESS SZÉPIRODALMI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönyé." Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8 — 12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos; Or. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs : RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház), ------------ hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ■ Me ddő nyár. Nem haladtunk a nyárban még annyira előre, hogy már most felállíthatnék a mérleget, de máris bizonyos, hogy a gazdasági veszedelmet ez a nyár se tudja rólunk elhárítani. Igaz ugyan, hogy helyenkint, a csodálatosan rossz időjárás ellenére is elég jó a termés, de ha még nagyobb termés lenne is, addig, mig a közgazdasági feszültség tart, jó napokról, gondjaink eloszlásáról nem beszélhetünk. Igazán meddő nyarunk van, melyben meghalnak reményeink s valami fásult közönyösség tart fogva bennünket. A balkáni veszedelem, ami talán minden bajnak az okozója, tovább tart. Az egymással szövetkezett államok, ami előrelátható volt, összemarakodtak a koncon s folyik a vér a töröktől elfoglalt vitás területeit. Folyik azonban a mi vérünk is. Mert ha csöndes nézői vagyunk is a háborúnak, gazdasági veszedelmét nagyon érezzük. Más évben ilyenkor már megvolt az aratás billansza s a pénzintézetek megnyitották az olcsó hitel zsilipjeit. Most még azok a pénzintézetek is zsilipet zárnak, amelyek eddig, habár vékonyan is, áteresztették a hitelnek némi kis erecskéjét. Nem lendülhet föl semmiféle vállalkozás, mert semmire sincs pénz. A jelzálogpiac terén vagyunk a legrosszabbul. Zálogleveleink, egész Európa pénzhiánya következtében, mind visszaö- zönlenek s jelzálogbankjaink a tőkéjüket felhalmozni kénytelenek, hogy a beözönlő papirosokat visszaválthassák. Ezért nincsenek a vidéki takarékpénztáraknak visszleszámitoló-intézeteik. Az a tőke, melyet ők forgatnak, már régen ki van helyezve. Emellett a hazai betétek nem szaporodnak, mert nem engedi a drágaság. Széli Kálmán a hazai pénzintézetek országos ülésén, jóllehet nem akart Hiób- ként vészhireket mondani, maga sem tudja : változik-e, enyhébb lesz-e a mai közgazdasági feszültség. Pranger, az osztrák-magyar bank magyar származású vezértitkára, a közgazdasági veszedelemből nem tud egyéb kivezetőt, mint azt, hog/ a magyar középosztály fokozza le igényeit a minimumra. S ha két ilyen közgazdasági kapacitás igy nyilatkozik, van-e olyan optimista, aki hinne a viszonyok gyors megváltozásában? Szó nincs róla! Jogosan irtuk tehát cikkünk ciméül, hogy meddő nyárban vagyunk, a- melyben a közgazdasági viszonyok változását váró reményeink épugy elfagytak, mint ahogy tönkretette az áprilisi fagy a gyümölcstermésünket. Ilyen viszonyok között tehát nagyon hálás dolog, ha a Pranger eszméjére térünk vissza s a legszigorúbb takerékosság elvét emlegetjük. Hálás d Jognak ez semmiesetre sem mondható, de viszont nagyon szükséges, hogy ezen a meddő nyáron a legszükségesebb takarékosság elvét hangoztassuk. A takarékosság elvének fő megvalósítója azonban a hatóság, mely a piaci viszonyok javításában tervszerű és okos intézkedéseket tehet. Elvárjuk a hatóságtól, hogy ebben a nehéz közgazdasági helyzetben segítségére siet a lakosságnak s megkönnyíti számára a megélhetést. Szükséges, hogy mindent elkövessen arra nézve, hogy a lakosság a legszükségesebb táplálékokat minél olcsóbban szerezhesse meg. De ez, magában véve, csak félmegoldás. A mai nehéz időket, válság nélkül, igazában csak azok élhetik át, csak azok számíthatnak jobbidőkre, akik a legszigorúbb takarékossággal rendezik be életüket. Hogy a mostani meddő nyár ne tartson sokáig, azon épen a dolgozó társadalom nyugodt magatartása, takarékossági szelleme és bizva-bizása segíthet. Súlyos vád a mozi ellen. Az István király szálló bérletének eldöntése alkalmával a városi képviselőtestület egyik előkelő és alapos tudásu tagja elszólta magát. E két tételt állította föl : 1. A mozi erkölcstelen befolyást gyakorol a közönségre. 2. Ha már mozinak lenni kell, akkor nagyobb garanciát nyújt erkőlcsiség tekintetében egy magán- vállalkozó, mint egy erkölcsi testület: a részvény- társaság. Meglehet, hogy nem szószerint idézem a képviselő testületi tag nyilatkozatát, de tartalmilag a fentiek szerint nyilatkozott. Súlyos vád ! S ha igaz lenne, 24 óra leforgása alatt be kellene szüntetni a további előadásokat. Szerencsére egyetlen betű igazság sincs a képviselőtestületi tag elszólásában. Sőt! Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy van erkölcsös és erkölcstelen irányzatú villauyosszinház, amint hogy van tiszteséges és tiszteségtelen ember is a világon. Van jó — és rossz akarat, van fehér és fekete szin, van okos — és szamár ember. Egyszóval a természetben mindennek van ellentéte. Szerencsére! Mert külömben hogyan lehetne a jót a rossztól, a feliért a feketétől, az erkölcsöst az erkölcstelentől, az okost a szamártól megkülönböztetni? A moziról általános tételt, hogy, az „erkölcstelen,“-felállítani nem lehet, nem szabad! Mert ha csakugyan állana ez a fennebbi tétel, — akkor miért viszik be újabban az iskolákba is ? A zilahi főgimnáziumban már pár év óta a szemléltető módszernek egyik leghathatósabb eszköze. A történelem és természettudományok tanításánál megbecsülhetetlen segítség. De nem filozofálni akarok. A nagybányai mozi ellen elhangzott vád tarthatatlanságát akarom napnál fényesebben bebizonyítani. A nagybányai mozi majd 3 éves fennállása alatt a tisztesség, az erkölcs határait soha át nem lépte, mert az István király szálló igazgatóságának tagjai, — kik majd mind családapák, — jól tudják, hogy mivel tartóznak egy város közönségének^ valamint saját gyermekeik erkölcsi érzékének. Nem engednék meg tehát, hogy test és lélekrontó előadásokkal mérgezzék meg az ifjú nemzedéket, kik amúgy is főlátogatói a mozinak. De ellenkezőleg, tanulságos történeti események, természettudományi képek, napi fontos aktuálitások, ártatlan bohóságok sorozatát vonultatja föl a fehér vásznon kitűnő gépberendezése mellett. Hogy néha az „élet“ mocsaraiba is betekintést enged, — az nagyon A B I K S Z Á D I Árjegyzéket kívánatra küld o Bikszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurotos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyitve • kitűnő italt szolgáltat® A A AA AA Kapható mindenhol.
