Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-15 / 28. szám

2. NAGYBANYAI HÍRLAP 1913. julius 15. és jelenlétében vendégei által gyakorolhatja. Személyzete közül csak a felesketett vadőrök segédkezhetnek vadászatnál a haszonbérlőnek. A személyzetnek (vadőr, vadászcseléd) haszon­bérlő távollétében szabadon, magánosán és önál­lóan vadászni tilos. A vadászati jog albérletbe ki nem adható, sem élvezeti, sem pénzért kia­dott vadászati (terület, rész) jegyek utján nem gyakorolható. A haszonbérlő oly jegyeket sem i a bérlet egész tartamára, sem egyes vadászati idényre, sem egyes vadászatra nem adhat ki. Ezen tilalom áthágása a szerződés megszünte­tését vonja maga után. Kivételt képeznek a kor­mányhatósági jóváhagyást nyert alapszabályokkal biró vadászegyletek, vagytársasá ok, amelyeknek igazolt tagjai saját alapszabályaik korlátái kö­zött egyenként és külön-külön is vadászhatnak. A vadőrök kötelező tartására és a vadorzók üldözésére a következőképen intézkedik: Ha a bérlet terület 3000 kát. holdnál nagyobb, azon a vadállomány gondozása végett a bérlő | egy alkalmas vadőr, — ha pedig a terület 5000 j kát. holdnál nagyobb, úgy a bérlő két vadőr I tartására köteles. A bérlő a szolgálatadó bele- egyezésével díjazás mellett a mező és erdőöröket is jogosított a vadállomány gondozásával és ön­zésével megbízni. Miután pedig a vadállomány gondozása a közbirtokosságnak is érdeke, tar­tozik a közbirtokosság a mező- és erdőőröket külön is kötelezni, hogy a vadórzásra felügyel­jenek, a vadorzókat bejelentsék. Humánusan intézkedik továbbá a vadállo­mány megvédése és a kipusztitás megakadályozása érdekében : Nagy hóesés esetén, nehogy a vadállomány kipusztuljon, tartozik a bérlő azoknak élelmezé­séről gondoskodni. A vadállomány fenntartásá- ! nak biztosítása végett minden egyes község a bérleti szerződésben kikötni tartozik, hogy a bérbeadott területnek a bérlet utolsó évében már a bérleti feltételekben meghatározott és kö­rülirt Vs része védterületet képez, melyen a bérlő a vadászati jogot nem gyakorolhatja. Ha a bérlő a kijelölt védterületen ejt el hasznos vadat, ak­kor kártérítés fejében a lelőtt vadak élő értékét köteles a községnek megtéríteni; ha ezt tenni vonakodnék, jogában áll a községnek a letett biztosítékból magát kártalanítani. Egy fogoly élő értéke 4 koronában, egy nyúlnak élő értéke 10 koronában, egy fácáné 10 koronában, egy őzvadé 50 koronában, egy szarvasé 100 koro- I nában állapittatik meg. Séta a városban. Ballada a veresvizi Patakról. Idő: Csütörtök, délelőtt tiz óra. : ■ V ■ Ágyamban gondnélküli állapotban még éb­ren álmodom. És nem süt hasamra a Napi. Mert nincs. Sebaj1 Mit nekem ő ? A vén, a kínlódó, a kiélt, az erőtlen, a legyőzött. Hozzászoktam én már sugara nélkül is nappat álmodni. Meg is for­dulok á szivem oldalára: — Pá, te rothadó Nappal, adieu, te keserű Világ. Én alszom . . . De beugrik valaki: — Jesszus elsülyedünk! Öklömmel törülve szemem, bemászom nadrá­gomba. Kimegyek. És büszke leszek. Mert soha ily népes nem volt az utcám: Bányavasut-utca. Bámul a fél vá­ros : apró és nem apró polgár. Bámulja ezt a, cseppet sem veres veresvizi patakot, mely oly pökhendien önti szerte-széllyel piszkos nedűjét, mintha bizony hírnévre akarna szert tenni, akár holmi Tiszák, meg Szamosok. — Én is megnézem. Majd szólok hozzá (t. í. a Patakhoz.) — Óh. Te paraszt majom ! — hát nem szé- gyelsz ily szomorú szégyent hozni a te Fentartódra, a rend. tan. szab. kir.-ra, ki oly irigylendő szere­tettel gondoz, ápol Téged, még olyankor is, ami­kor nem vagy a sok hegyi-létől ily veszedelmesen berúgva ... Na te vagy egy hálátlan bestia! . . Hát nem látod, hogy most is, mikor átérzett szociálizmusodből felszedett könnyeidet nem bírod magadba fojtani és kiöntöd, — mondom — most is kicsi, ügyes és két uniformisos bácsival felszerelt vizi-puskát küldenek hozzád, nehogy veszedelmet csinálj fájdalmadban. Na, hallod, nem érdemied meg, hogy az a sok szegény, környékedben atyafi oly őszinte szí­vességgel megengedje Neked, hogy telkén, vetésén kipihend magad és házával oly perverzül össze­ölelkezz. Vagy talán tetszik Neked, hogy jámbor mu- száj-vándorok, kiket a közeledben levő utakra visz utuk, megmossák benned térdig is leplezett vagy leplezetlen lábaikat. Gyönyörködni akarsz formás asszonyi bokákban ? Mi ? Ha igen, akkor Te hamis vagy, giliszta-alakú Patakom. És hamisságod mellett szemtelenül és pro- vokálóan bátor vagy. Hát — mondd csak 1 — nem félsz, hogy hosszú gyomrodba belemásznak és kiszedik belőle a felesleges alkotórészeket; hogy igyekezni fognak nedvkeringésedet egészsé­gesebbé tenni? Nem félsz az operációtól? Ugy-e reszketsz ? Nő — megvigasztallak! Ne félj szentem! Ez az idő még messze van. Majd, ha kéjből egy­szer a partodhoz vágtái egy pár becsületesebb hi­dat, majd, ha egyszer a birkózás szabályainak megfelelően leteritesz egy néhány lakást, és meg- tanitsz magadon akaratlanul is úszni egy-két föl­didd : — akkor igazán reszkess! De addig folyhatsz, ömölhetsz, rohanhatsz és kitörhetsz, amerre csak kedved tartja, — én szép piszkos veresvizi Pátakom ! De nem zengek tovább Hozzád, megyek és alszom. Felőlem dühönghetsz . . . —zsán. HÍREK. Julius 14. Nyári üdülés. Mikor belecsöppenünk a júliusba, ellenállha­tatlan erővel veti föl magát az a kérdés ; mehetünk- e üdülni a nyáron ? A szellemi munkásnak, ki egész éven át idegromboló munkával foglalkozik, — egy kis pihenőre szüksége van. A tanári és tanítói kar 2 havi pihenőt kap, hogy 10 havi fárasztó munká­ja után felüdűlhessen. A hivatalnoknak, ki négy fal között, iró asztala mellett tölti az év legnagyobb részét, — már egészségi szempontból is feltétlenül szüksége van egy kis mozgásra a szabad termé­szet ölén, mert ellenesetben egy agyonsanyargatott, agyondolgozott ember lesz belőle, kinek további munkája haszontalanná válik; mig üdülés után egészen más lélekkel kezdi meg robotját s a lel­ki lelkipihentség jeleivel munkája hasznos ténye­zőre válik. Az üdülés a hivatali pályának és mun­kának csak javára lehet. Újabb időben nem is lehet panasz e tekin­tetben. Mert az állami alkalmazottaknak úgyszólván intézményesen kijár a 3-6 heti szabadság s való­ban csak rendkívüli esetben fordulháf elő, hogy va­lakinek ebbeli kérését megtagadják a felsőbb in­téző körök. De van egy bökkenő. A szegény sorsú hi­vatalnok miből nyaraljon ? Mert hát a nyaralás pénzbe kerül, még pedig sokba! Erre csak egy feleletünk van: ne tessék drága- nyaraló helyekre menni! Aki valóban pi­henni, üdülni akar, az nem megy tengerpartra, drága külföldi világfürdőkbe, hanem megelégszik egy kis hazai fenyvessel, pormentes üde levegővel, bogárhátu falusi kis házikóval egy virágos kert közepén, csobogó patak mellett ; nem kívánja Banda Marczi muzsikáját, hanem estenden tücsök cirpelés mellett hunyja le szemét s szénaillatos levegőben ringatja el az álom édes karja. Ez aztán a valódi nyári üdülés ! A meghaj­szolt ember ott hagyja fakó arcszinét az erdő fái alatt s üde, piros egészséges arccal, — s a mi fő — jó gyomorral tér vissza a hideg város kő­falai közé, Mindezt pedig elmondtuk azért, hogy ráte- reljiik közönségünk figyelmét a mi nyaraló tele­pünkre, a ligetre, hol ezidén a szokottnál is több idegen nyaraló van ! Mj pedig itt hagyjuk ezt a paradicsomot s megyünk idegenbe pénzt pazarolni s boszuságot nyelni nap-nap után, hol megkeserí­tik az üdülés óráit. Személyi hirek. Németh Gyula, a fővárosi Népopera művésze pár napig itthon tartózkodott. — Wachsmann Vilmos csendörszázados városunkban időzik. — Roszler Béla kir. ítélőtáblái biró családjával nyaralásra városunkba érkezett. Emlékeztető. Ma este, a Lendvay színház­ban Pintér Imre, a Budapesti volt Népszínház kiváló művésze és kis gárdája kizárólag fehér műsorral színházi estet tart, melyre ez utón is felhívjuk az érdeklődő, müveit közönség figyelmét. Gróf Zichy Géza legújabb munkája. A nagy költő és zeneszerzőnek most jelent meg „Em­lékeim“ cimü munkájának második kötete Buda­pesten, a Franklin-Társulat kiadásában. A kötetből szerző szives engedelmével a Teleki Sándorra vo­natkozó részt lapunk legközelebbi számában kö­zölni fogjuk. A nemes gróf ezen ujabbi munkáját lapunk főmunkatársának a következő ajánló sorok­kal küldötte meg. „A Tavaszi virradás meleg szivü költőjének Gróf Zichy Géza.“ Felsőbánya város gróf Tisza István mi­niszterelnököt díszpolgárává egyhangúlag megvá­lasztotta. E tekintetben megelőzte Szatmárnémeti sz. kir. várost, melynek törvényhatósági bizottsága tegnap d. u. tartott közgyűlésén tárgyalta a mi­niszterelnöknek díszpolgárrá való megválasztása tárgyában dr. Keresztszeghy Lajos és társai által beadott indítványt. Hamis hir. Rosszul informált fővárosi lapo­kat bejárta az a hir, hogy Smaregla Mihály rend­őrkapitányt a főispán felfüggesztette állásától. Minthogy ez a hir a valóságnak nem felel. meg, ezennel helyreigazítjuk. A rendőrkapitány ellen egy neki fel nem róható csekély mulasztásért a fegyelmit megelőző vizsgálat van elrendelve. Áthelyezés. Biró Imrét, a nagykárolyi pén­zügyigazgatóságnál működő központi pénzügyőri főbiztost a pénzügyminiszter Nyitrára helyezte át. Kinevezés. A pénzügyminiszter Spiesz György helybeli adóhi/atali tisztet, itteni állomás helyén való meghagyása mellett, adóhivatali főtisztté ne­vezte ki. A tandíjfizetés uj módja a főgimnáziu­mokban. A közszoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a jövő tanévtől kezdve az állami középisko­lákban a tandijat nem. közvetlenül az illető inté­zetnél kell lefizetni, hanem a tanulóifjúság között erre a célra kiosztandó „befizetési lapok“ föhasz- nálásával a postatakarékpénztárnál, illetőleg a pos­tahivatalnál, A tandíj négy egyenlő részletben és pedig október 15-ig, december 3-ig, március 15-ig és május 3-'g okvetlenül beküldendő, mert amelyik tanuló a (lefizetés megtörténtét a befizetési lap szelvényével igazolni nem tudja, azt az intézet tanulóinak sorából kitörlik. Gyorsírás. Levelező, — vita és kereskedelmi gyorsírásból órákat ad mérsékelt díjazással Várady József képesített gyorsirástanitó. — Jelentkezés a gazdasági népiskolában. —

Next

/
Thumbnails
Contents