Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-15 / 28. szám
2. NAGYBANYAI HÍRLAP 1913. julius 15. és jelenlétében vendégei által gyakorolhatja. Személyzete közül csak a felesketett vadőrök segédkezhetnek vadászatnál a haszonbérlőnek. A személyzetnek (vadőr, vadászcseléd) haszonbérlő távollétében szabadon, magánosán és önállóan vadászni tilos. A vadászati jog albérletbe ki nem adható, sem élvezeti, sem pénzért kiadott vadászati (terület, rész) jegyek utján nem gyakorolható. A haszonbérlő oly jegyeket sem i a bérlet egész tartamára, sem egyes vadászati idényre, sem egyes vadászatra nem adhat ki. Ezen tilalom áthágása a szerződés megszüntetését vonja maga után. Kivételt képeznek a kormányhatósági jóváhagyást nyert alapszabályokkal biró vadászegyletek, vagytársasá ok, amelyeknek igazolt tagjai saját alapszabályaik korlátái között egyenként és külön-külön is vadászhatnak. A vadőrök kötelező tartására és a vadorzók üldözésére a következőképen intézkedik: Ha a bérlet terület 3000 kát. holdnál nagyobb, azon a vadállomány gondozása végett a bérlő | egy alkalmas vadőr, — ha pedig a terület 5000 j kát. holdnál nagyobb, úgy a bérlő két vadőr I tartására köteles. A bérlő a szolgálatadó bele- egyezésével díjazás mellett a mező és erdőöröket is jogosított a vadállomány gondozásával és önzésével megbízni. Miután pedig a vadállomány gondozása a közbirtokosságnak is érdeke, tartozik a közbirtokosság a mező- és erdőőröket külön is kötelezni, hogy a vadórzásra felügyeljenek, a vadorzókat bejelentsék. Humánusan intézkedik továbbá a vadállomány megvédése és a kipusztitás megakadályozása érdekében : Nagy hóesés esetén, nehogy a vadállomány kipusztuljon, tartozik a bérlő azoknak élelmezéséről gondoskodni. A vadállomány fenntartásá- ! nak biztosítása végett minden egyes község a bérleti szerződésben kikötni tartozik, hogy a bérbeadott területnek a bérlet utolsó évében már a bérleti feltételekben meghatározott és körülirt Vs része védterületet képez, melyen a bérlő a vadászati jogot nem gyakorolhatja. Ha a bérlő a kijelölt védterületen ejt el hasznos vadat, akkor kártérítés fejében a lelőtt vadak élő értékét köteles a községnek megtéríteni; ha ezt tenni vonakodnék, jogában áll a községnek a letett biztosítékból magát kártalanítani. Egy fogoly élő értéke 4 koronában, egy nyúlnak élő értéke 10 koronában, egy fácáné 10 koronában, egy őzvadé 50 koronában, egy szarvasé 100 koro- I nában állapittatik meg. Séta a városban. Ballada a veresvizi Patakról. Idő: Csütörtök, délelőtt tiz óra. : ■ V ■ Ágyamban gondnélküli állapotban még ébren álmodom. És nem süt hasamra a Napi. Mert nincs. Sebaj1 Mit nekem ő ? A vén, a kínlódó, a kiélt, az erőtlen, a legyőzött. Hozzászoktam én már sugara nélkül is nappat álmodni. Meg is fordulok á szivem oldalára: — Pá, te rothadó Nappal, adieu, te keserű Világ. Én alszom . . . De beugrik valaki: — Jesszus elsülyedünk! Öklömmel törülve szemem, bemászom nadrágomba. Kimegyek. És büszke leszek. Mert soha ily népes nem volt az utcám: Bányavasut-utca. Bámul a fél város : apró és nem apró polgár. Bámulja ezt a, cseppet sem veres veresvizi patakot, mely oly pökhendien önti szerte-széllyel piszkos nedűjét, mintha bizony hírnévre akarna szert tenni, akár holmi Tiszák, meg Szamosok. — Én is megnézem. Majd szólok hozzá (t. í. a Patakhoz.) — Óh. Te paraszt majom ! — hát nem szé- gyelsz ily szomorú szégyent hozni a te Fentartódra, a rend. tan. szab. kir.-ra, ki oly irigylendő szeretettel gondoz, ápol Téged, még olyankor is, amikor nem vagy a sok hegyi-létől ily veszedelmesen berúgva ... Na te vagy egy hálátlan bestia! . . Hát nem látod, hogy most is, mikor átérzett szociálizmusodből felszedett könnyeidet nem bírod magadba fojtani és kiöntöd, — mondom — most is kicsi, ügyes és két uniformisos bácsival felszerelt vizi-puskát küldenek hozzád, nehogy veszedelmet csinálj fájdalmadban. Na, hallod, nem érdemied meg, hogy az a sok szegény, környékedben atyafi oly őszinte szívességgel megengedje Neked, hogy telkén, vetésén kipihend magad és házával oly perverzül összeölelkezz. Vagy talán tetszik Neked, hogy jámbor mu- száj-vándorok, kiket a közeledben levő utakra visz utuk, megmossák benned térdig is leplezett vagy leplezetlen lábaikat. Gyönyörködni akarsz formás asszonyi bokákban ? Mi ? Ha igen, akkor Te hamis vagy, giliszta-alakú Patakom. És hamisságod mellett szemtelenül és pro- vokálóan bátor vagy. Hát — mondd csak 1 — nem félsz, hogy hosszú gyomrodba belemásznak és kiszedik belőle a felesleges alkotórészeket; hogy igyekezni fognak nedvkeringésedet egészségesebbé tenni? Nem félsz az operációtól? Ugy-e reszketsz ? Nő — megvigasztallak! Ne félj szentem! Ez az idő még messze van. Majd, ha kéjből egyszer a partodhoz vágtái egy pár becsületesebb hidat, majd, ha egyszer a birkózás szabályainak megfelelően leteritesz egy néhány lakást, és meg- tanitsz magadon akaratlanul is úszni egy-két földidd : — akkor igazán reszkess! De addig folyhatsz, ömölhetsz, rohanhatsz és kitörhetsz, amerre csak kedved tartja, — én szép piszkos veresvizi Pátakom ! De nem zengek tovább Hozzád, megyek és alszom. Felőlem dühönghetsz . . . —zsán. HÍREK. Julius 14. Nyári üdülés. Mikor belecsöppenünk a júliusba, ellenállhatatlan erővel veti föl magát az a kérdés ; mehetünk- e üdülni a nyáron ? A szellemi munkásnak, ki egész éven át idegromboló munkával foglalkozik, — egy kis pihenőre szüksége van. A tanári és tanítói kar 2 havi pihenőt kap, hogy 10 havi fárasztó munkája után felüdűlhessen. A hivatalnoknak, ki négy fal között, iró asztala mellett tölti az év legnagyobb részét, — már egészségi szempontból is feltétlenül szüksége van egy kis mozgásra a szabad természet ölén, mert ellenesetben egy agyonsanyargatott, agyondolgozott ember lesz belőle, kinek további munkája haszontalanná válik; mig üdülés után egészen más lélekkel kezdi meg robotját s a lelki lelkipihentség jeleivel munkája hasznos tényezőre válik. Az üdülés a hivatali pályának és munkának csak javára lehet. Újabb időben nem is lehet panasz e tekintetben. Mert az állami alkalmazottaknak úgyszólván intézményesen kijár a 3-6 heti szabadság s valóban csak rendkívüli esetben fordulháf elő, hogy valakinek ebbeli kérését megtagadják a felsőbb intéző körök. De van egy bökkenő. A szegény sorsú hivatalnok miből nyaraljon ? Mert hát a nyaralás pénzbe kerül, még pedig sokba! Erre csak egy feleletünk van: ne tessék drága- nyaraló helyekre menni! Aki valóban pihenni, üdülni akar, az nem megy tengerpartra, drága külföldi világfürdőkbe, hanem megelégszik egy kis hazai fenyvessel, pormentes üde levegővel, bogárhátu falusi kis házikóval egy virágos kert közepén, csobogó patak mellett ; nem kívánja Banda Marczi muzsikáját, hanem estenden tücsök cirpelés mellett hunyja le szemét s szénaillatos levegőben ringatja el az álom édes karja. Ez aztán a valódi nyári üdülés ! A meghajszolt ember ott hagyja fakó arcszinét az erdő fái alatt s üde, piros egészséges arccal, — s a mi fő — jó gyomorral tér vissza a hideg város kőfalai közé, Mindezt pedig elmondtuk azért, hogy ráte- reljiik közönségünk figyelmét a mi nyaraló telepünkre, a ligetre, hol ezidén a szokottnál is több idegen nyaraló van ! Mj pedig itt hagyjuk ezt a paradicsomot s megyünk idegenbe pénzt pazarolni s boszuságot nyelni nap-nap után, hol megkeserítik az üdülés óráit. Személyi hirek. Németh Gyula, a fővárosi Népopera művésze pár napig itthon tartózkodott. — Wachsmann Vilmos csendörszázados városunkban időzik. — Roszler Béla kir. ítélőtáblái biró családjával nyaralásra városunkba érkezett. Emlékeztető. Ma este, a Lendvay színházban Pintér Imre, a Budapesti volt Népszínház kiváló művésze és kis gárdája kizárólag fehér műsorral színházi estet tart, melyre ez utón is felhívjuk az érdeklődő, müveit közönség figyelmét. Gróf Zichy Géza legújabb munkája. A nagy költő és zeneszerzőnek most jelent meg „Emlékeim“ cimü munkájának második kötete Budapesten, a Franklin-Társulat kiadásában. A kötetből szerző szives engedelmével a Teleki Sándorra vonatkozó részt lapunk legközelebbi számában közölni fogjuk. A nemes gróf ezen ujabbi munkáját lapunk főmunkatársának a következő ajánló sorokkal küldötte meg. „A Tavaszi virradás meleg szivü költőjének Gróf Zichy Géza.“ Felsőbánya város gróf Tisza István miniszterelnököt díszpolgárává egyhangúlag megválasztotta. E tekintetben megelőzte Szatmárnémeti sz. kir. várost, melynek törvényhatósági bizottsága tegnap d. u. tartott közgyűlésén tárgyalta a miniszterelnöknek díszpolgárrá való megválasztása tárgyában dr. Keresztszeghy Lajos és társai által beadott indítványt. Hamis hir. Rosszul informált fővárosi lapokat bejárta az a hir, hogy Smaregla Mihály rendőrkapitányt a főispán felfüggesztette állásától. Minthogy ez a hir a valóságnak nem felel. meg, ezennel helyreigazítjuk. A rendőrkapitány ellen egy neki fel nem róható csekély mulasztásért a fegyelmit megelőző vizsgálat van elrendelve. Áthelyezés. Biró Imrét, a nagykárolyi pénzügyigazgatóságnál működő központi pénzügyőri főbiztost a pénzügyminiszter Nyitrára helyezte át. Kinevezés. A pénzügyminiszter Spiesz György helybeli adóhi/atali tisztet, itteni állomás helyén való meghagyása mellett, adóhivatali főtisztté nevezte ki. A tandíjfizetés uj módja a főgimnáziumokban. A közszoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a jövő tanévtől kezdve az állami középiskolákban a tandijat nem. közvetlenül az illető intézetnél kell lefizetni, hanem a tanulóifjúság között erre a célra kiosztandó „befizetési lapok“ föhasz- nálásával a postatakarékpénztárnál, illetőleg a postahivatalnál, A tandíj négy egyenlő részletben és pedig október 15-ig, december 3-ig, március 15-ig és május 3-'g okvetlenül beküldendő, mert amelyik tanuló a (lefizetés megtörténtét a befizetési lap szelvényével igazolni nem tudja, azt az intézet tanulóinak sorából kitörlik. Gyorsírás. Levelező, — vita és kereskedelmi gyorsírásból órákat ad mérsékelt díjazással Várady József képesített gyorsirástanitó. — Jelentkezés a gazdasági népiskolában. —
