Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-15 / 28. szám
Vi. évfolyam. Nagybánya, 1913. julius 15. AGYBAHYAI TÁRSADALMI R3S SZÉPIRODALMI HETILAP. S Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona’ negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Or. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs : RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház), ....- ■ ■ - hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ------------Ar atás. A nagy magyar rónákon kalászba szökkent a búza és nemsokára meg-meg- csendül fölöttük a kasza. Péter-Pál, az aratás kezdő napja elmúlt és a hivatalos aratási időszak megkezdődött. Ugyanakkor, mikor a tradícióvá vált Péter-Pál nap elkövetkezett, szokás szerint megjelent a föld- mivelésügyi minisztériumnak Péter-Pál napi vetés-jelentése is. Ez a vetés-jelentés bizony nem csekély szomorúságot okozhat gazdáinknak és közvetve az egész országnak. A vetési jelentés 40 millió métermázsáról számol be és elkészülhetünk rá, hogy még módosulni fog és pedig nem úgy, hogy emelkedést, tehát örvendetes eseményt jelent, hanem valószinüleg még csökkenést fog mutatni. Sem az időjárás, sem a napi hőmérséklet nem az, ami a gabona érleléséhez, a gabona mennyiségének szaporításához szükséges volna. Már maga ez a mostani jelentés is tekintélyes hanyatlást mutat a múlt évihez képest. A múlt évi 47 millió métermázsával szemben az idei 40 millió métermázsányi termés olyan jelentékeny csökkenés, amelyet a mai időkben nagyon erősen meg fog érezni az ország. Mikor a háború és a vele járó gazdasági válság végig szántott az országon, abban volt az egész ország egyetlen reménysége, hogy a termés meg fogja javítani az idei szomorú esztendőt. Ez azonban, mint látjuk, elmaradt. Az idei termés szinte végzetesen mutatja azt, hogy Magyarország sorsa egyedül az időjárástól függ. Ha az időjárás és vele a termés kedvezőbb lett volna, talán javulást hozott volna abba a szomorú helyzetbe, amelyen az egész ország gazdasági élete most sínylődik. így azonban ezt a reménységünket is elvesztettük és nem számíthatunk arra, hogy szeptemberben, vagy az őszi időszakban egyáltalában javulni fognak a szomorú állapotok. És mikor ezt végig gondoljuk, ismét arra kell rámutatnunk, hogy az a munka, az a gondolkodás, amit ma a magyar gazdák kifejtenek és ami az ország vagyoni állapotának, helyzetének szanálására kellene, hogy szolgáljon, nem felel meg a modern gazdálkodás szellemének. Miután az egész ország gazdasági élete a terméstől, a termés mennyiségétől függ, csak azt a követelményt hangoztatjuk folyton, hogy gazdáinknak, akár latifundium van birtokukban, akár kis vagy középtermelők, át kell térniök minél előbb a bel- terjesebb gazdálkodásra. Fel kell szabadítani az ország gazdasági életét az időjárás viszontagságaitól és föltétien befolyásától. Igyekeznünk kell, hogy a termést felszabadítsuk, amennyire csak lehet a külső behatásoktól és a modern gazdasági eszközök, gazdaságtani eredmények felhasználásával egy olyan földmunkálásra és termelési módra térjünk át, amely a jó közepes termést mindig biztosíthatja nekünk. Nem akarjuk ebbe a kérdésbe bele- vegyiteni a latifundiumok ügyét, amelynek megoldása egy csapásra megoldaná a bel- terjesebb gazdálkodás kérdését is. A lati- fundiális birtokok semmi esetre sem járulnak hozzá ahhoz, hogy a belterjes gazdálkodás nálunk kifejlődjék, de a latifundium kérdése ma még olyan kényes kérdés, hogy abba beleavatkoznunk egyenlő volna az ország jelenlegi helyzetének felforgatásával. Belterjes gazdálkodásra van szükségünk, ezt az idei év nagyon plauzibilissé és szükségessé fogja tenni összes gazdáink szemében. És ha az idei év szomorúságainak a jövőre nézve meg lesz az az eredménye, hogy a belterjes gazdálkodás elterjed az országban, akkor ez a szomorú esztendő sem múlt el haszon nélkül. Uj vadászati jog. (A vadásztársaságok figyelmébe.) A belügyminisztériumban már régebben tervezik a vadásztörvény revizióját. A megyék föl is szólittattak, hogy esetleges javaslataikat terjesszék elő. Az uj vadászati jogról és a vadász területekről szóló rendelkezés tulajdonképen novelláris módosítása lesz a vadászati törvénynek, csakhogy ebben a leggyakorlatibb szellemben lesznek pótolva mindazok a hiányok, melyekre a törvény figyelme a megalkotáskor nem terjedt ki. S erre szükség is van, mert a vadászterületek birtokosai eddig nagyon megérezték a törvény hézagosságait, amelyek miatt egyrészt állandó zaklatásoknak voltak kitéve a közigazgatás részéről, másrészt pedig nem érezték teljes mértékben a törvény által érdekeik megvédését. A szabályrendelet 4. pontja egységesen szabályozza a bérleti szerződés időtartamát, a melyet a községek egymástól eltéröleg kezeltek. Az uj szabályrendelet erre vonatkozólag a következőkép intézkedik: A vadászati szerződés tartama 6 évtől 10 évben állapittatik meg, akként, mint azt a községek érdekei kívánják. Minden bérleti szerződés február hó elsején veszi kezdetét s január hó 31-ével jár le. Oly községek, melyekben ezideig eltérő gyakorlat volt, a legközelebbi bérbeadásnál a szerződés lejártát ehhez képest kötelesek megszabni. Az uj szabályrendelet nagyon megszorítja azokat a kereteket, melyen belül valaki vadászterületet bérelhet. A szigorú feltételeket tartalmazó paragrafus igy hangzik: Vadászterületbérlő oly egyén nem lehet s az árverésen sem vehet részt: a) Aki 24. életévét még el nem érte. b) Hatóság vagy magánosok elleni erőszak, az emberi élet és testi épség ellen szándékosan elkövetett büntettek és vétségek, rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás, vagy bármely más nyereségvágyból elkövetett büntetendő cselekmény és orvvadászati, illetve vadászati kihágás miatt jogerősen elítéltetett s aki az 1888. évi XXII. t.-c. 36 paragrafusa értelmében vadászati, jegy váltására nem jogosult. Radikálisan küszöböli ki a szabályrendelet, azoknak a visszaéléseknek a lehetőségét, a melyekkel eddig egyes haszonbérlők kijátszották a törvényt s haszonbérletüket tetemes haszon mellett kiadták albérletbe. Az uj szabályrendelet határozottan kimondja, hogy: A vadászatot haszonbérlő maga személyesen A BIKSZÁD I Árjegyzéket kívánatra küld a Eihszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurotos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve • kitűnő italt szolgáltat. # Kapható mindenhol.
