Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-01 / 26. szám

Nagybánya, 191. . Julius 1. Vi. évfolyam. AGTBANYM NIRL TÁnSADja-LMI É3S SZÉPIRODALMI HETILAP Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidét- Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, t negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8-12 oldal terjedelemben. | Felelős szerkeszt tulajdonos: Or. AJTAI N Alá Y GÁBOR. Főniunkatárs : RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház), -----------hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ------------­A husdrágaság csökkentése. A városok egyik legfontosabb feladata a szegényebb néposztálynak olcsó húshoz való juttatása. Több terv merült már fel ennek a szanálására, azonban a gyakor­latban számbavehető eredményt velük alig lehetett elérni. A városi mészárszékek nem váltak be, mert a kezelésük, ellenőrzésük szerfelett nehezkes és költséges. A lómé­szárszékektől pedig a mi népünk még min­dig idegenkedik. A házinyultenyésztés is embrióban van. A köznép undorodik ennek a húsától, belőle kiverni azt a balvéleményt, hogy a patkányokkal is párosulnak, nem lehet. Mezőgazdasági érdekeink, mint ahogy ezt az agráriusok hirdetik, meg nem enge­dik a Balkánnal oly szerződések kötését, hogy korlátlan mennyiségben hozathassák be élő és leölt haszonállat. Így a városi lakosságnak, mint fogyasztó-elleninek vagy teljesen le kell mondania az egyik legfon­tosabb és a szervezetre szinte nélkülözhe­tetlen husevésről, vagy pedig méregdrágán kell megfizetnie, úgy, hogy akkor egyéb szükségletei nem nyerhetnek fedezetet. Már pedig tudjuk, hogy inkább szükebben él a mi népünk, mintsemhogy a külsőleg látható dolgokról le mondjon, ami azután népünk elsatnyulására, munkaerejének csökkené­sére, ellenállóképességének megszűnésére vezet. Hz pedig nem lehet országos érdek. Addig is, míg a városok szervezete ki tudja kényszeríteni a vámkülföldről a husbehoza- tal korlátozásának megszüntetését, a váro­sok vezetőségére hárul a husdrágaság csök­kentésének feladata. Tudjuk, hogy nagyközönségünk sze­retettel vásárolja a szárnyasokat, bármily magas áron hozassanak is a forgalomba. Tehát a városoknak ily baromfi-tenyésztő telepeket kell létesiteniök. Úgy tudom, le­gutóbb Székesfehérvár városa létesített ily telepet állami hozzájárulással. Nagy tömeg­ben, megfelelő berendezéssel a mai árak feléért lehetne a piacra hozni, különösen akkor, amikor a város >k a baromfi-telepek részére olcsó és igen tápláló eleségről gon­doskodhatnak. Nevezetesen a vár sok, valamint min­den 10,000 lakosú község köteles közvá- góhidat létesíteni, ahol is annyi vér, hul­ladékhús szerezhető be, hogy egy nagysza­bású baromfi-telep tápszerrel ellátható. Most j nyílik alkalmuk tehá: a városoknak, hogy közvágóhidjaikon a számba alig vehető ter­mékeket jól értékesítsék. Be kell tehát ren­dezni a vágóhidakat magas hőfokú páro- lókkal, az összegyülemlett vért, hushulla- dékokat meg kell szárítani, meg kell őröl­teim szénhidrátokat tartalmazó anyagokkal, korpával és meleissal keverni. Az igy elő­állított terméket azután a baromfi-telepre lehet szállítani s felhasználni. Ma a közvágóhid.ik ilynemű terméke ahg 200—300 Kut'otiá cúdvéí líCpVISCÍ, , míg a vértakarmány értéke 6--700 koronát tesz ki. Amíg egyfelől a közvágóhidak jöve­delmezőségét ily megengedett módon fo­kozhatjuk, addig másfelől baromfi-tenyész­téssel a hús olcsóbbátételén is közremun­kálkodhatunk. Úgy tudom, hogy a földmivelésügyi minisztériumnál megvan a legnagyobb jó­akarat ilynemű telepek felállításához, ami tetemes költségbe nem is kerülhet, hisz min­denütt található egy kibérelhető major, 25—30 holdnyi területtel. Ez pedig elég­séges 4—5000 baromfira. Az államtól nyerhetünk fajbaromfikat, költő-gépeket segélyül, valamint friss tojást a költéshez. Csupán csak egy szakértő baromfitenyész­tőre és nehány segédmunkásra van szük­sége a telepnek s oly 3—4 nagyobb he­lyiségre, amely füthető is az apró jószágok számára. Hiszem, hogy a vértakarmány • segélyével a jószágok hamar fejlődnek és a piacra alkalmasakká, képesekké válnak télen nyáron egyaránt. A nagy közönség pedig oly húshoz jutna, amelyet ezidőszerint csak nagy áron tud beszerezni. Nem kicsinylendő dolog az, amire a városok figyelmét felhívom, mert jövedel­mezősége mellett fontos szociális kérdést is megold, ha nem is a teljességében, de mérséklő hatást minden bizonnyal elérünk vele. Ha pedig olcsóbb s jó minőségű hús­sal, tojással láthatjuk el közönségünket, ak­kor annak erővelteijesebbé való tételére is közrehatottunk, ami nemcsak közgazdasági szempontból nagyfontosságu, hanem köze­gészségi szempontból is, mert az elsatnyu- lástól óvjuk meg a generációnkat. Már pedig, ha erre nem törekszünk egyéb hygienikus intézményekkel kapcso­latban, a satnya nemzedéktől csak satnya eredményeket várhatunk. Csoknyav Károly. A buzamosás. Irta: Kosutdny Tamás dr. Az elmúlt évben sok helyről küldtek be hoz­zám részint olyan kenyeret, részint olyan lisztet, a melyből tiszteséges kenyeret sütni nem lehetett, mert pár napos korában utólagos szagu, szalonnás a törésen pókhálószerü hosszú szálakat eresztő és rossz izü volt. Ennek a más években is hébe-korba előforduló jelenségnek okát a Bacilus mesetitericus vulgatusban, górcső nélkül nem is látható parányi- ságu mikroorgamusban találtuk, mely még a sü­tésnél a kenyér belsejében uralkodó 100—150 fok C.-nyi hőmérséket is kibírja, s azután kedvező kö­rülmények közé kerülvén (35—45 fok C.) elsza­porodik s a kenyéren az említett változásokr ‘ okozza. A pék, vagy a kenyérsütö panaszkodó i lisztre, a molnárra, a molnár panaszkodik a ga - dára, mindenkinek igaza van s még sincsen iga* i; a gazda nem tehet róla, hogy a kedvezőtlen idő­járás folytán, különösen a megdőlt gabonában vagy esős időjárás mellett a beázott keresztben az említett baktériumok elszaporodtak; a molnár pe­dig nem tehet róla, hogy mekanikai berendezése eltávolítására nem alkalmas, de másrészről a liszt vásárlójának joga van olyan lisztet követein:', a melyből élvezhető és kifogástalan kenyeret állíthat elő. A BIKSZÁDI Árjegyzéket kívánatra küld a Bihszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurotos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyitve • kitűnő italt szolgáltat. % Kapható mindenhol.

Next

/
Thumbnails
Contents