Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-01 / 26. szám

2. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 1913. julius 1. A liszt minőségére káros anyagot eltávolíta­ni, nézetem szerint csakis a búza mosásával lehet. A buzamosás ügye már régebben szóba ke­rült s a magyar malmok ezzel a külföldön majd­nem általánosan elterjedt művelettel szemközt na­gyon tartózkodó áiáspontot foglalnak el, a minek meg van a maga jogosultsága, mert hiszen a mo­sóvízből nedvességet vesz föl a búza és igy a liszt és korpa annyi nedvességet vehet föl, hogy az nagyobb tömegekben raktározva' megfülled és tartósságát, s ezzel szállíthatóságát elveszítheti. Ez azonban nézetem szerint csak akkor következ­hetne el, ha a buzamosás nem történt a kellő gon- dal és a kellő ellenőrizéssel. Az a körülmény, hogy a mosást Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Angliában évek óta alkalmazzák a nélkül, hogy a mondott irányban o!< volna, azt mutatja, hogy a buzamosásnak megvan a maga nagy haszna, a melyről lemondani mégsem sza­bad. Lássuk ezeket egy kissé közelebbről: A magyar malmoknál a földolgozás alá vett búza és az abból nyert termékek liszt és korpa súlyra nézve 0.6—3.0-ig terjedő külömbség van, a melyet a malmok elporlás néven vesznek szá­mításba, noha ennek a legnagyobb része nem el­porlás, hanem beszáradás. Búzánknak nedvesség- tartalmát 10 — 17 százalékig iingadozónak találtam és a búzának átlagos nedvessége a 12 és 14 szá­zalék között mozgott, inig a liszt nedvessége a 11 százalékot ritkán haladja túl. Már ez a körülmény mutatja, hogy a nyers termény és a nyersanyag súlya között különbségnek kell lenni. Ez az első pillanatra jelentéktelennek látszik, azonban számít­sunk egy kissé: Magyarországon 59 millió kát. holdon évenkint 45—50 millió q. búza terem, ebből kivitelre és vetőmagul mintegy 10.5 millió q. fogy el,, s igy kerekszámmal 35—40 millióra tehető az országban megörölt búza, csak egy szá­zalék apadással számítva, 400.000 q.-át reprezen­tál s ennek a buzaértéke csak 20 koronával, több millióra rúg. Vagy ne dolgozzunk ilyen nagy szá­mokkal. A budapesti nagy malmok naponta 300 vaggon búzát őrölnek meg. Ennek egy százaléka három vaggon. A három vaggon búzának értéke 20 koronával 6000 korona veszteség naponkint. Ebből kiderül, hogy a veszteség jelentékeny és az ilyen módon elpárolgó vizet vizhozzáadással, tehát mosással pótolni nemcsak helyes, hanem te­kintettel arra, hogy a mosás által lehetővé válik a mekanikailag el nem távolítható tisztátalanságok- nak, baktériumoknak legnagyobb részét kiküszö­bölni, egyenesen szükséges. De a búza megnedvesitésének még más je­lentősége is van. A magas őrlésnél tudvalévőén a búzából a 0-tól kiindulva a 8-ig egymástól leg­inkább csak színre külömböző tizenkétféle lisztet nyernek. A szint, illetve a liszt barnább voltát az okozza, hogy a barnább lisztekbe több korparész kerül bele olyan finom por alakjában, hogy az a szitán keresztül megy. Valójában, ha a keresztül­metszett buzaszemet tekintjük, annak egész liszt­része (endosprem) egyformán fehér, ennélfogva az ideális malomban csak tiszta, egyforma szinü hó­fehér lisztet és korpát ^kellene nyerni. Azáltal, ha a mosás közben a búza megnedvesedik, miután a vízzel csak annak héja érintkezik, ez szivósabb lesz, kevésbbé töredezik szét s igy nyilvánvaló hogy a kellő módon végzett mosással nemcsak azért fogunk a feldolgozott búzából több fehér lisztet kapni, mert a viz a buzaszemekre tapadt port, piszkot jobban eltávolítja, a miről egyetlen mosási próba bennünket bőségesen meggyőz, de azért is, mert az átnedvesedett héj szivósabb lévén nem törik olyan finom porrá össze, hogy az a szitán keresztül menne, hanem nagyobb lapokat alkotva, a korpában marad, s igy korpát többet és fehér lisztből is többet kapunk, minek az érté­két kiszámítani olvasóimra bízom. A tapasztalás szerint a liszt és korpa tartós­ságának veszedelmeztetése a 14 százalékon felül talán csak a 15 százalék víztartalomnál kezdődik. Ennélfogva a liszt és a korpa 11 százalék ned­vességet tartalmazhatnak. Reális malomban, kellő vezetést mellett el lehet, sőt el kell érni. hogy 100 kilogram búzából éppen 100 kilogram termék (liszt és korpa együttvéve) nyeressék s akkor nem lehet panasz sem a tartóság ellen, sem pedig az ellen, hogy több a barna liszt, mint a mennyire a molnár tulajdonképpen számíthat s hogy több, mint az a külföldi malmoknál tapasztalható. Nyil­vánvaló, hogy a búzának nem szabad hosszabb ideig a vízzel érintkeznie, hanem csak percekig, mig az a felületre tapadó piszkot alapos mekani- kai munka mellett eltávolította, azután részint le- szivatjuk róla a hozzá tapadó nedvességet s végül őrlés előtt megfelelő berendezés mellett újra szá­rítani kell, a mi mindenesetre költséget okoz, de az mindenesetre számítás dolga, hogy ebből a szempontból a buzamosás rentabilis-e ? Azt azon­ban, hogy a szennyet, port az említett mikroor­ganizmusokat, különösen az üszögöt mekanikai utón másképpen nem távolíthatjuk úgy el, mint az okszerű buzamosás révén, bátran állíthatom és ezek eltávolításával nagyon sok kellemetlenségtől szabadul meg a malom, a mit szintén jó lesz fon­tolóra venni. HÍREK. Juilus l. Ha a gyermekei cselédre bizzák. Amelyik anya gyermekét cselédre bízza s ő maga nem őrködik felette, az nem érdemelte meg az istentől azt a kegyet, hogy anya lehessen ! A gyer­mek olyan, mint a virág: illatot lehel üde lelke. Imádandó az ártatlan gyermek, kinek maga az Is­ten sugdos a fülébe ............ Min dig fölháborodom, ha piciny gyermeket látok anyjuk nélkül, a cseléd gondjaira bízva. Lát­tam már szomorú következményeit az anyai gon­datlanságnak. Megismerkedtem nyomorék emberek­kel, kik elátkozták szüleiket azért, mert kis gyermek korukban cselédre bízták őket, aminek az ő nyo- morékságuk volt következménye. A napokban is fölháborodtam ! Egy cseléd ölében kis — alig másféléves — léánykát láttam, ki éktelenül sivalkodott, rugkapálózott. Rossz volt a gyermek. Ő tudja miért. Orditozásával fölverte az utcát. Magam is megállottám s vártam a fejlemé­nyeket. Keresték szemeim az anyát, aki talán pár lépéssel hátrább maradt. Nem jött. Ki tudja, hol flörtölt ? A cseléd küzködött a rugdalózó, ordítozó gyermekkel; lángba borult arcán látszott az elfojtott indulat; közel volt ahhoz, hogy a türelem határ mesgyéjét átlépje. Át is lépte. Türelmének fonala kettészakadt. Egy ujabbí rohamnál az indulatos cselédleány oly súlyosan ütött a gyermek szájára, hogy a csattanás végig hangzott az utcán. Oda pillantottam. A gyermek szájából vérsugár tört elő. Pár pillanat allat pirosra festette arcít a kis fehér ruhájára leszivárgó vér, mit a cseléd zsebkendő­jével igyekezett eltüntetni .... Elhomályosult előttem az Isten fényes napja ; azt hittem mindjárt leroskadok. Az az ütés nekem fájt legjobban ! Tisztelt anyák ! Nem a cseléd a hibás. Őt meg se büntetném, mert a cseléd intelligenciája sokkal kisebb, mintsem belátná tettének súlyos következményeit. Nem folytatom tovább. Csak záradékul annyit jegyzek meg: tessék részt venni a feminista moz­galomban ! Küzdjék ki a női választójogot, állja­nak be hivatalokba, legyenek egyenjogúak a fér­fiakkal, gyermekeiket bizzák cselédekre s akkor a jövő nemzedék mind egy szálig hitvány nyomo­rék lesz ! Éljen a női választójog! Személyi hírek. Ember Elek a Gyógyszerész lapok szerkesztője, 2 havi nyaralásra ideérkezett. — Berksz Leó pénzügyi főtanácsos családjával 5 hétre a vízaknai fürdőbe utazott. — Kosutdny Ignác dr. a koloszvári tudományegyetem prorecíora ezidei jogkari dékán nyaralásra ideérkezett. Kinevezés. A király Róth Ferenc dr., szat­mári kir törvényszéki elnököt a budapesti kereske- kedelmi és váltótörvényszék elnökévé nevezte ki. Esküvő. Múlt hét keddjén fényes látványos­ságban volt része városunk közönségének. A régi magyar nemesi kúriáknál szokásos esküvő ujult meg előttünk, minőt manapság már csak elvétve lehet látni. B. Dr. Kováts Lajos földbirtokos és ügyvéd tartotta menyegzőjét b. Kováts Géza fő­mérnök leányával, Adriennel. A polgári házasság- kötést Di. Makray Mihály polgármester végezte. Délután 5 órakor mintegy 25 kocsin vonult a dí­szes nászmenet a róm. kath. templomba. Maga a kocsimenet is már látványosság számba ment. Ötös, négyes és kettős fogatok felkendőzött, büsz­kén kapálózó lovakkal, liberiá;, kocsisokkal, a me­nyasszonyt vivő ötös fogat pedig fehér virágdíszé­vel a legszebb volt, mint valaha láttunk. A nász­menet a Hunyadi János utcán vonult a templomba s a Deák téren jött keresztül a Rákóczi Ferenc térre, honnan a Kossuth Lajos utcán át vonult a menyasszony lakására, a Gellért utcába. Mint bo­tosok Kováts Gusztáv és Turman Olivér szerepel­tek. Ezután a vőlegény kocsija következett Majd a vőfélyek és a nászleányok kocsijai. Dr. Kováts Emil Bertalan Mariskával; dr. Kováts Gyula Gov- rik Margittal ; Cseh Andor Kováts Mariskával ; Turman Zoltán Pap Klotildkával ; Domahidy György Kováts Bertuskával; Kölcsey Ferenc Csaba Karolával. Ezután a násznagyok és nászaszonyok kocsijai haladtak: Cseh László Kovács Jenőnével; Domahidy Viktor Turman Olivérnével. Résztvettek még a nászmenetben: Kováts Gyula Domokos Lászlódéval; Csaba Adorján Govrik Ödönnével; Jékey Sándor Csaba Adorjánnéval; Damokos Andor Domahidy Viktornéval; Kováts Sándor Damokos Ferencznével; Bajnóczy Sándor Ko­vács Gvulánéval; Kováts Miklós Koyáts Bélánéval ; Damokos Ferencz Kováts Sándornéval; Kende György Szuhányi Andornéval; Kováts Béla Kováts Miklósnéval; végül a menyasszony édesatyjával. A menetet Stoll László, dr. Jékey Ferencz és ifj. Pa- polczy Béla zárták be. Délután 6 órakor estebéd volt az örömapa házánál, melyen mintegy 70-en vettek részt. Az ebéd alatt Dala Jancsi jeles zene­kara játszotta a szebbnél-szebb nótákat s később a talp alá valókat is. A megyei urak véleménye szerint ezidőzerint e megyében kitünőbb banda nincs, mint a Dula Jancsié. A menyegző alkalmával 185 sürgöny és üdvözlő levél érkezett. Lapunk főmunkatársa a következő kis versecskét táviratozta az öröm apának: ;* 5 Az anyáról a leányra öröklődik az a meggyőződés, kivé készítéséihez a „Valódi”^ :Franck: feltétlenül szükséges. - Ázni gyárbars, Ilassán, készült ,,Valódi” :Franck; ismertető jele Lv ' LavA’ - A'sr.a!; ami oly sokáig tartja magát és mindig Eig em 153,24 S47-

Next

/
Thumbnails
Contents